A. Fodor Ágnes: Cigánd mai család- és ragadványnevei - Magyar Személynévi Adattárak 2. (Budapest, 1975)
A község rövid ismertetése Cigánd önálló tanácsú község Borsod-Abaúj-Zemplén megye sátoraljaújhelyi járásában. Területe a hozzátartozó tanyákkal együtt 9778 kat. hold, lakóinak száma az 1967. évi adatok szerint 5220 (Magyarország helységnévtára 1967), azóta ez a szám csökkent. A lakosság magyar anyanyelvi, nagyobb része (kb. 3200 fő) református vallású. A község paraszti település, lakói mezőgazdasággal foglalkoznak. A Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen dolgozók száma nem jelentős. A község történetéről érdemes megemlíteni: „a Mátyás király korabeli és azelőtti iratok csak egy Cigándról tudnak, de az 1598. évi összeírásban már két Cigánd szerepel, majdnem egyenlő számú lakossággal. Kis- és Nagycigánd két párhuzamos halmon épült, s különállásukat megtartották egészen 1922-ig. Sorsuk a történelem során azonban teljesen azonos volt, még földesuraik is majdnem ugyanazok voltak.” (KÖDÖBÖCZ JÓZSEF: Jelentés faluszemináriumi kiszállásról. Sárospatak, Nagykönyvtár, Kézirattár: Rt. 1, 216.) A gyűjtést 1971 és 1972 nyarán végeztem a községben. Adataimat a Községi Tanács lakónyilvántartó könyvéből. Kiscigánd születési anyakönyvéből (1895. október 1. — 1919. július 14.) és a Sátoraljaújhelyen található 1906. évi kiscigándi telekkönyvből írtam ki. Fölhasználtam továbbá az 1817-es nagy- és kiscigándi népességösszeírásokat. Az élőbeszédben használt nyelvelemeket kikérdezés útján gyűjtöttem össze. Adatközlőim a következők voltak: Fodor József tsz. tag, 45 éves; Fodor János tsz. tag, 60 éves; Fodor Erzsébet nyugdíjas, 59 éves; Németh Barnáné Gyöngyösi Ilona tsz. tag, 34 éves; Bodnár Sándor tsz. tag, 52 éves; Baloogh Erzsébet nyugdíjas, 73 éves. Valamennyien helybeli születésűek. Sok adatot kaptam még Szűcs Lajos, nem cigándi születésű, de húsz éve a községben élő .