Hajdú Mihály: A volt bukovinai Istensegíts és Fogadjisten keresztnevei 1785-1940 - Magyar Személynévi Adattárak 3. (Budapest, 1975)

A bukovinai székelyek történetének vázlata 1. A bukovinai székelység történetével — különösen Magyar­­országra településük idején — számtalan újságcikk és néhány je­lentősebb tanulmány is foglalkozott. Azóta viszont már egy új nem­zedék nőtt föl, amely a napi hírekre nem emlékezhet, a tanulmányok pedig könyvészeti ritkaság­számba mennek, így nagyon sokan keve­sebbet tudnak e maroknyi magyarság életéről, hányódásáról, mint amennyi e füzet névanyagának megértéséhez elengedhetetlenül szük­séges. Ezzel indokolható, hogy a történeti bevezetés kissé hosszabb­ra nyúlik, mint amennyi a sorozatban tervezett volt, és lassan meg­szokott lesz. 2. Amikor a XVIli. század folyamán a törökök minél­ inkább visszaszorultak a Balkán félszigetre, a déli részeken az osztrák császárság elkezdte a határőrség megszervezését. Ez az első­sorban szerb telepesekre épített szervezet igen eredményesnek mutatkozott, és ennek mintájára megkezdték a keleti részeken is hasonló, osztrák katonai vezetés alatt működő határőrezredek föl­állítását. Kétségtelen, hogy a török hatalom akkori meggyöngült álla­pota idején ez már nem katonai, hanem politikai célok érdekében történt. Az osztrák katonai vezetés alatt álló, és elsősorban a nem­zetiség soraiból verbuvált katonaságra épülő határőrszervezettel, német telepítésekkel Bécs a magyarság összeköttetéseit igyekezett elvágni dél és kelet felé. (Magyaro­rszág története. Szerk. H. BA­LÁZS ÉVA és MARKAI LÁSZLÓ. Bp, 1962. II. 507.) 3. A keleti területeken azonban erős ellenállásba ütközött a határőrszervezet fölállításáról kiadott rendelet végrehajtása. A szé­kelyek ősi jogaikra hivatkoztak, és csak saját tisztjeik vezetése alatt voltak hajlandók fegyvert fogni, továbbá tltak­oztak az ország határain kívül történő szolgálattétel ellen. A­ jobbágyi sorból való megszabadulás és az adóterhek elengedésének ígéretével sok szó­ 3

Next