Hajdú Mihály: A volt bukovinai Istensegíts és Fogadjisten keresztnevei 1785-1940 - Magyar Személynévi Adattárak 3. (Budapest, 1975)
A bukovinai székelyek történetének vázlata 1. A bukovinai székelység történetével — különösen Magyarországra településük idején — számtalan újságcikk és néhány jelentősebb tanulmány is foglalkozott. Azóta viszont már egy új nemzedék nőtt föl, amely a napi hírekre nem emlékezhet, a tanulmányok pedig könyvészeti ritkaságszámba mennek, így nagyon sokan kevesebbet tudnak e maroknyi magyarság életéről, hányódásáról, mint amennyi e füzet névanyagának megértéséhez elengedhetetlenül szükséges. Ezzel indokolható, hogy a történeti bevezetés kissé hosszabbra nyúlik, mint amennyi a sorozatban tervezett volt, és lassan megszokott lesz. 2. Amikor a XVIli. század folyamán a törökök minél inkább visszaszorultak a Balkán félszigetre, a déli részeken az osztrák császárság elkezdte a határőrség megszervezését. Ez az elsősorban szerb telepesekre épített szervezet igen eredményesnek mutatkozott, és ennek mintájára megkezdték a keleti részeken is hasonló, osztrák katonai vezetés alatt működő határőrezredek fölállítását. Kétségtelen, hogy a török hatalom akkori meggyöngült állapota idején ez már nem katonai, hanem politikai célok érdekében történt. Az osztrák katonai vezetés alatt álló, és elsősorban a nemzetiség soraiból verbuvált katonaságra épülő határőrszervezettel, német telepítésekkel Bécs a magyarság összeköttetéseit igyekezett elvágni dél és kelet felé. (Magyarország története. Szerk. H. BALÁZS ÉVA és MARKAI LÁSZLÓ. Bp, 1962. II. 507.) 3. A keleti területeken azonban erős ellenállásba ütközött a határőrszervezet fölállításáról kiadott rendelet végrehajtása. A székelyek ősi jogaikra hivatkoztak, és csak saját tisztjeik vezetése alatt voltak hajlandók fegyvert fogni, továbbá tltakoztak az ország határain kívül történő szolgálattétel ellen. A jobbágyi sorból való megszabadulás és az adóterhek elengedésének ígéretével sok szó 3