[Ficzekné] Molnár Mária: Magyarlak mai ragadványnevei - Magyar Személynévi Adattárak 14. (Budapest, 1977)
Bevezetés Magyarlak Vas megyében, a Körmendi járásban, a Rába jobb partján helyezkedik el. A hozzá legközelebb fekvő nagyobb település Szentgotthárd. Szentgotthárd már 1198-ban lakott terület, és III. Béla király cisztercita apátságot is alapított itt Szent Gotthárd tiszteletére. 1198: „Fratres cysterciensis ordinis in Sancto Gothardo" (Árpádkori Uj Okmánytár VI, 193). Az apátság hatalmas uradalmat tartott kezén a környék 38 településének területéből, s többek között Magyarlak és a szomszédos Háromház nevű község is ennek az uradalomnak a fennhatósága alá tartozott. Magyarlak keletkezéséről pontos adatokat nem tudunk fölmutatni, ugyanis ezen a területen, a szentgotthárdi apátság környékén több La£ nevű település is szerepel az oklevelekben. Az apátság történetével foglalkozók között van, aki a falu keletkezését már a középkor idejére teszi, és az első róla szóló adatot 1354—re datálja. (Vö.: Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. Szerk. DOMAKOVSZKY SÁNDOR. Bp. 1932. 133—4.) Egy 1354-ből származó oklevél ugyanis arról számol be, hogy Ivánci Ayakas János borszállítmányát Péter szentgotthárdi apát emberei megtámadták és elvették, s ezért ő panaszlevelet írt az apát ellen. A támadás a Rába mentén, Lak és Kedhely (ma Rábakethely) közötti úton történt: „Junter duas possesssiones Lak et Kedhel vocatas iuxta auulium Raba hostiliter invadendo..." (i.m. 134). A szomszédos kisközségről, amelyet később egyesítettek Magyarlakkal, csak 1526 utánról vannak adataink. 1548: Háromház, 1553: Háromház (i.m. 139). A XVI. századi adóösszeírások éppen 3