Hankovszky Béláné: Rábaszentmihály keresztnevei 1725-1970 - Magyar Személynévi Adattárak 17. (Budapest, 1978)
Bevezetés Miután elhatároztam, hogy szakdolgozatomban egy község keresztnévanyagát dolgozom föl, kézenfekvő volt azt a falut választanőm, amelyben születtem, és amelynek iskolájában jelenleg is tanítok. Munkámhoz elsősorban a római katolikus plébánia születési anyakönyveit használtam föl. Ebbe az első bejegyzés 1724. november 15-én történt, ugyanis annak az évnek októberében létesítették a plébániát. 1724-ben csak egyetlen szentmihályi gyermek adatai találhatók az anyakönyvben, amely egyébként tartalmazza Rábacsércsény, Bodonhely és Mérges újszülötteinek adatait is. 1725-től kezdtem az adatok gyűjtését. Minden névnél följegyeztem a születés és keresztelés idejét (1852-ig csak a keresztelés idejét írták be), a gyermek keresztnevét, a szülők neveit, esetenként foglalkozását is és a keresztszülők neveit. A szakirodalmat tanulmányozva azt tapasztaltam, hogy nem egyöntetű a vélemény az egészen kicsi korban meghalt gyermekekkel kapcsolatban. Egyesek szerint, mivel a később születő gyermeknek újra odaadják a korábban elhúnyt nevét, az ilyen nevek bedolgozása meghamisítja a nevek megterhelésének kimutatását. Mások viszont úgy vélik, hogy a többször fölhasznált keresztnév bizonyítja valamely névhezfonló ragaszkodást, így a névdivat tendenciája erősebben látható. A rendelkezésemre álló adatok között vizsgálódva azt tapasztaltam, hogy a kicsi korban meghalt gyermek nevét itt a faluban csak akkor adták későbbi gyermeküknek is, ha a szülők, főleg az apa nevét, örökölte volna az újszülött. Egyéb esetekben alig fordul elő a név kétszeri adása. Dolgozatomba ezért minden nevet fölvettem, ami az anyakönyvben szerepelt. ”