Kovács János: Vásárosdombó mai család- és ragadványnevei - Magyar Személynévi Adattárak 22. (Budapest, 1978)
Bevezetés Vásárosdombó kisközség Baranya megyében. A megye északi részén, a sásdirégi nevén hegyháti vagy mecsekháti járásban fekszik. A falu névanyaga a XVI.század közepétől /1554-től/ kezdődően nyomon kísérhető. A török defterek, a magyar összeírások és az 1734-től hiánytalanul meglévő anyakönyvek természetesen csak a hivatalos nevek /a családnevek és keresztnevek/ alakulását mutatják. Kizárólag az írásos emlékekre támaszkodó vizsgálódás nagyon keveset árul el a nevek másik, nem hivatalos, de a névadás és a névhasználat szempontjából igen jelentős rétegéről, az úgynevezett ragadványnevekről. A ragadványneveknek az említett dokumentumokban semmi nyoma nincs. De olyan esetben árulkodnak velük kapcsolatban ezek a források, ha a ragadványnevek családnévi vagy keresztnévi eredetűek. Ezért néha támaszkodni fogok az összeírások és anyakönyvek adataira is. Nincs a ragadványneveknek nyoma a hősök szobrán és a sírfeliratokban sem, így összegyűjtésük kizárólag a falu lakóinak szóbeli közlésén alapulhat. A nevek két nagy rétegének, a hivatalos neveknek és a ragadványneveknek elkülönítése semmiféle problémát nem jelent. Annál nehezebb azonban elválasztani egymástól a gúnyneveket és a megkülönböztető ragadványneveket. A nevek e két csoportjának elkülönítését meg lehetne oldani abból a megközelítésből, hogy öröklődnek-e. Ilyen alapon megkülönböztető ragadványneveknek az öröklődő neveket tekinthetnénk. Azokat a neveket pedig, amelyek nem öröklődnek, gúnyneveknek. Ezzel azonban nem oldható meg a kérdés, hiszen egyrészt az öröklődő ragadványnevek egy része is lehetett eredetileg gúnynév, másrészt a nem öröklődő nevek között is vannak olyanok, amelyeknek a megkü-