Rácz Sándor: Óföldeák és a volt Návay-uradalmak lakosságának ragadványnevei - Magyar Személynévi Adattárak 36. (Budapest, 1981)

Bevezetés Kis néprajzi nyelvjárási gyűjtőközösségünk tagjai vala­mennyien 4.osztályos általános iskolai tanulók. Ezeknek a tízéves gyermekeknek kellett olyan, viszonylag kicsiny, de jól elhatárolható gyűjtőterületet találni, amelyik aránylag nem messzire esik iskolánktól, a megye egyik régi települése, lakói szeretik lakhelyüket, ápolják hagyományaikat, s a tele­pülés ragadványnevekben is gazdag. Mindezek figyelembevételével esett a választás Óföldeák­­ra, ahol Szűcs Norbert gyűjtőtársunk nagyapja, s nekem pedig rokonaim laknak,­­ hiszen őseim az sljföldeákra való áttelepü­­lés előtt itt éltek, laktak és dolgoztak. Tehát érzelmi szá­lak is kötöttek - kötnek, fűznek bennünket ide, ehhez a — bátran mondhatjuk — szép kis településhez. Elsődleges célunk a falusi ragadványnevek összegyűjtése volt, de menetközben rájöttünk, hogy ez nem választható el az uradalmak, majorságok lakóinak ragadványnévgyűjtésétől. E vonatkozásban érdekes dolog derült ki: a ragadvány­nevek gyűjtése nem választható el az uradalmak, majorságok életétől, felépítettségétől, munkarendjétől, hierarchiájától, szervezetétől, kegyetlen embernyúzó voltától. E gyűjtésen ke­resztül a gyerekek megismerték a múltat, megismerték azt az életformát, melyben őseink, elődeink éltek, harcoltak, küz­döttek - sokszor­­ csak az életért, a megmaradásért, a fenn­maradásért, a család továbbélésének biztosításáért. A gyűjtés előkészítésébe bevontuk Szűcs Norbert nagy­apját, Szűcs Jenőt, aki saját maga is őshonos itt, s az .

Next