Herényi István: A középkori Vas vármegye genealógiája - Magyar Személynévi Adattárak 80. (Budapest, 1987)

Bevezetés Igénytelen munkám bevezetőjeként előbb magáról a genea­lógiáról kell pár szót ejtenem. Genealógia, vagy magyarul származástan a történelemnek az a segédtudománya, mely a csa­ládok, eredetét, leszármazását és egymás közötti rokonságát ku­tatja. Meg kell különböztetnünk az ugyancsak segédtudományjel­­legű családtörténettől és heraldikától. A három tudománynak az összefüggése nyilvánvaló. Egyik a másik nélkül meg nem le­het. A genealógia és a heraldika válaszvonala sokkal határo­zottabb, mint a genealógiá­é és a családtörténet­é. A heral­dika ugyanis a nemzetségi és családi címerekkel foglalkozik. Feladata e címerek ismertetése, leirása, társadalomtörténeti, képzőművészeti jelentőségének méltatása, s genealógiai alkal­mazása­ /pl. rokon családoknak azonos címer alánján történő meghatározása/. A családtörténet és a genealógia között azonban a határ­őz­zel sem ilyen magától értetődő. Nevezetesen a családtörté­netnek a gerincét éppen a leszármazási táblák, ősfák adják. Erre a genealógiai táblázatra kell épülnie a családtörténet­nek. A család egyes tagjainak születése, házasságkötése, ha­lálozása még minden bizonnyal a genealógia körébe tartozik, a birtoktörténet, helytörténet azonban már külön stúdiumnak számít. A genealógia tehát a személyre vonatkozó és személy­hez kötött ismérveket kutatja és genealógiai táblázatain eze­ket tünteti fel. A család- és helytörténet már a genealógiai táblák, illetve helységek szerint adja az egyes családok tá­­gabb történetét. 3

Next