Herényi István: A középkori Vas vármegye genealógiája - Magyar Személynévi Adattárak 80. (Budapest, 1987)
Bevezetés Igénytelen munkám bevezetőjeként előbb magáról a genealógiáról kell pár szót ejtenem. Genealógia, vagy magyarul származástan a történelemnek az a segédtudománya, mely a családok, eredetét, leszármazását és egymás közötti rokonságát kutatja. Meg kell különböztetnünk az ugyancsak segédtudományjellegű családtörténettől és heraldikától. A három tudománynak az összefüggése nyilvánvaló. Egyik a másik nélkül meg nem lehet. A genealógia és a heraldika válaszvonala sokkal határozottabb, mint a genealógiáé és a családtörténeté. A heraldika ugyanis a nemzetségi és családi címerekkel foglalkozik. Feladata e címerek ismertetése, leirása, társadalomtörténeti, képzőművészeti jelentőségének méltatása, s genealógiai alkalmazása /pl. rokon családoknak azonos címer alánján történő meghatározása/. A családtörténet és a genealógia között azonban a határőzzel sem ilyen magától értetődő. Nevezetesen a családtörténetnek a gerincét éppen a leszármazási táblák, ősfák adják. Erre a genealógiai táblázatra kell épülnie a családtörténetnek. A család egyes tagjainak születése, házasságkötése, halálozása még minden bizonnyal a genealógia körébe tartozik, a birtoktörténet, helytörténet azonban már külön stúdiumnak számít. A genealógia tehát a személyre vonatkozó és személyhez kötött ismérveket kutatja és genealógiai táblázatain ezeket tünteti fel. A család- és helytörténet már a genealógiai táblák, illetve helységek szerint adja az egyes családok tágabb történetét. 3