Papp Kornél: Bajánsenye és Kerkáskápolna keresztnevei 1805-1970 - Magyar Személynévi Adattárak 84. (Budapest, 1988)
Bevezetés Dolgozatomban két nyugat-dunántúli falu kereszneveit dolgoztam fel,, az eredmény tükrözi az őrségi népmozgalmak következményeit és a felekezeti jelleget. Bajánsenye és Kerkáskápolna az Alsó-őrségben helyezkedik el a Kerka-patak völgyében. Bajánsenye öt falu egyesülésével alakult a második világháború kezdetén: Őrbajánháza, Alsó-Senyeháza, Felső-Senyeháza, Dávidháza és Kotormány egyesülésével. A lakosság döntő többsége református vallású, ahogy Kerkáskápolnán is, amellyel társegyházközséget alkot. Adatgyűjtésem során a társegyházközségek születési anyakönyveit vizsgáltam. 1805-től találunk adatokat napjainkig, de vizsgálatomat leszűkítettem 1970-ig, mert a lakosság elvándorlása mellett a református gyermekek száma is erősen csökkent.Az adatok a Magyar Országos Levéltárban is megtalálhatóak mikrofilmen. Az anyakönyvek mellett még két értékes forrást is felhasználtam. 1595. március 22-én állították ki Rudolf császár adománylevelét, melyben az őrségiek jogait erősítette meg. Ez az okmány 94 őrségi családfőt sorol fel falvakra lebontva, ebből 15-en a vizsgált községekhez tartoznak. A másik forrás az 1720. évi őrségi összeírást tartalmazza. Mindkét forrás családfőket sorol fel, tehát csak tájékozódásként lehet őket felhasználni. Az őrségi névadás tendenciái beilleszthetők az országos folyamatokba, mégis két specifikus vonást kell megkülönböztetnünk. Először is fon-3 -