Rácz Sándor: Zirc és a volt Cisztercita Apátság ragadványnevei - Magyar Személynévi Adattárak 92. (Budapest, 1990)
Bevezetés Zirc vázlatos története Zirc. Abbas de Boccan /Csánki III. 261./; 1238: Scyrch; 1536: Syrcz; 1543: Czyrcz... Neve szláv eredetű, mint a Cuha pataké, melynek völgyében fekszik. A Képes Krónika 51. fejezetéből idézzük: "Rex Andreas... datentus in silus Bocon ad Curtem suam que dicitur Scirc mertuus est." Tehát X. Endre Zircen halt meg. Minthogy azonban a cisztercieket alapszabályaik arra kötelezik, hogy irdatlan, közlekedéstől és kultúrától távoleső helyen építsék monostoraikat, az ide való telepedésből arra következtethetünk, hogy gyéren lakott vidék lehetett. Zirc, az 1182-ben alapított cisztercita rendű apátság székhelye. 1488-ban a benne lakó jobbágyok rovásadója 18 forint. A monostor körül éltek kézműves és más, a barátoknak közvetlenül szolgáló, az adójegyzékben fel nem tüntetett népek. Az apátság birtokainak kezdettől fogva igazgatási és bíráskodási központja, ide gyűjtötték be az egyes falvak szolgáltatásait. Ennek ellenére még a XVI. században is csak falu, örökös jobbágysággal, sőt az úrbéri tabella szerint is "possessio",de most már szabadmenetelű vendégekkel. "Oppidum"-nak II. József 1785. évi apátsága javait 1786-ba összeírásában nevezik először, a mezővárosi jellege megmarad a feudális kor végéig. 3