Fazekas Tiborc: Székelykeve - Skorenovac - keresztnevei 1892-1980 - Magyar Személynévi Adattárak 93. (Budapest, 1990)
Bevezetés kicsi, és bizonytalan jövőjű kiadványsorozatok esetében, mint amilyen a Magyar Személynévi Adattárak is, nem csekély teljesítményt sikerült felmutatni a jelen kötettel: a magyarság egyik legszétszórtabb, legsokoldalúbb, megközelíthetőségében, kutathatóságában is a legnehezebb feladatokat jelentő népcsoportjának, a bukovinai székelyeknek a személynévanyaga válik teljes egészében hozzáférhetővé. Az eredeti bukovinai, települések, Istensegíts és Fogadjisten, Hadikfalva, Józseffalva, Andrásfalva, már viszonylag a sorozat elején megjelentek névanyagukkal (3., ?, 12. és 21. kiadvány). 1981-ben, a sorozat 39. köteteként vált hozzáférhetővé két további aldunai, jugoszláviai telepes falu, Hertelendyfalva (Vojlovica) és Sándoregyháza (Ivanovo) személynévanyaga. A jelen kötet pedig a legnagyobb, még ma is homogén szerkezetű település, Székelykeve (Skorenovac) keresztnévanyagát adja közre. Az itt bemutatásra kerülő anyag egybegyűjtésére 1988 nyarán került sor, amiért mindenki előtt P. Gyuris László tisztelendő úrnak tartozunk köszönettel. Egy ehhez hasonló gyűjtés ugyanakkor csak sok-sok ember együttes munkája, segítsége révén jöhet létre, s ezért külön köszönet illeti mindazokat, akik e füzet létrejöttében a legkülönbözőbb módon és mértékben a segítségemre voltak. Külön tisztelettel kell itt megemlítenünk Penavin Olga és Matijevics Lajos nevét, akik munkásságukkal sokat tettek azért, hogy a dél-bánáti bukovinai székely telepek történelmi-kulturális nyelvi értékei a szélesebb érdeklődésű olvasó előtt is ismertté váljanak. Székelykeve egyházi anyakönyveit a katolikus parókián őrzik, a születési anyakönyvben az első bejegyzés 1892. december 20- án kelt, vagyis csaknem tíz évvel a bukovinai telepesek dél- 3