Magyar Szemle, 1894 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1894-05-13 / 19. szám
228 gyönyörű versét, melyből adjuk a következő részletet: »A nagyságot, a dicsőséget, Mely a miénk volt s messze tévedt, Rom, repkény , nem mutatta más. Ő süppedt sirok közt borongva, Költészetével fénybe vonta Édes hited, föltámadás S porból, romokból, sírkövekből Egész világot épitett föl, Minőt még nem láttunk soha, Rég alvó árnyak újra éltek, Feldübörgött a holt történet Sajkán búgott a harsona. Életzaj tört ki romból, árnyból, Daliák, szüzek hűlt porából Friss rózsák, zengő csalogány . . . A jövőt űzte múltak álmán Csatáros, délczeg paripáján A ragyogó romantikán. Az utolsó felolvasó Hegedűs István volt, aki Jósika Julia három német nyelven készült költeményét mutatta be sikerült magyar fordításban. A lefolyt hét eseményei közül említésre méltó még az új országház bokréta-ünnepe, melyet abból az alkalomból tartottak, hogy a munkások már elérték a tetőmagasságot. A Dunaparton szép arányokkal emelkedik az óriási épület nyolcz évi szakadatlan munka eredményeképen. Hajóról, vagy a budai oldalról nézve, már mostan is impozáns látványt nyújt az a rengeteg kőhalmaz, melynek tulajdonképeni díszeit: a kupolát, tetőzetet, szobrokat még csak ezentúl fogják fölrakni. Az országgyűlés mindkét háza ülésez majdan itten, hogy bölcsen alkotott törvényekkel lerakják hazánk második milleniumának alapjait. Tankréd. Irodalom és művészet. Hazafias költemények. 1856—1894. Irta Dalmady Győző. Budapest, 1894. 8 rét, 322 lap. »E kötet hazafias költeményeimet egyesíti 1856-tól máig. Közel négy évtized hazafias álmainak és küzdelmeinek termékei, a nemzeti lét veszedelmei és jövőjének aggodalmai közt, a kort mintegy visszatükrözve. A haza szeretete és a magyarság érzése szól belőlük, a sóhaj és panasz egyszerű hangjával, a bizalom és hit, a kegyelet és lelkesedés, a büszkeség és dacz bátrabb szavával, itt-ott a harag és gúny kitörésével. Tárgyuk sokféle, a szerint, amint a haza bánata és reménye, a szabadságharcz hősei és eseményei, a közélet mozgalmai és alakjai, az ország önállósága és szabadsága, a magyar név becsülete és fénye, a munka és verseny dicsősége, a költészet és művészet szépsége és nemzeti hivatása, a történet és hagyomány példái, a régi országlás emlékei, az emberiség és világbéke eszméi, a boldog nép ábrándja és az eszmények tisztelete ihletnek. Hazafias eszményem : szabad, erős, boldog Magyarország! Ez eszmény szolgálatában áll minden vers, több-kevesebb szerencsével, de mindenik az érzés hevével és tisztaságával.« E rövid tájékoztató bevezetéssel jelentek meg Dalmady Győző összegyűjtött hazafias versei. Egyelőre nem teszünk a bevezetéshez semmit, minthogy a kötetre még úgy is visszatérünk. Megelégszünk a puszta ajánlással. Különösen a középiskolai tanárok figyelmét hívjuk föl Dalmady kötetére, mely az érettebb ifjúság számára iskolai jutalomkönyvnek kiválóan alkalmas. Ára fűzve 1 frt 60 krajczár. Diszkötésben 2 frt. Megjelent: Útmutatás a lelki béke megszerzése és megőrzésére. Irta Lehen, jézustársasági atya, fordította Sarmasági Géza, szatmáregyházmegyei áldozópap és főgimnáziumi tanár. Szatmár, 1894. 8-rét, 379 lap. E mű ajánlására elég annyit fölemliteni, hogy eredeti franczia nyelven eddig négy, a Brucker J. atya német átdolgozásában pedig már tizenkét kiadást ért meg. Sarmaságh előtt az átdolgozott német kiadás feküdt, mikor fordítását készítette. Ára 1 írt 10 kr. — Ne légy csüggeteg. Katholikus betegek számára irt lapok egy öreg plébánostól (Koneberg Ármin sz. Benedek-rindi áldozár). Magyarita győri Farkas Lajos, érsekléli lelkész. Eger, 1894. 8-rét, 60 lap. Ára 30 kr. Az Akadémia nagygyűlése. Múlt vasárnap tartotta a magyar tud. Akadémia negyvenedik nagygyűlését Eötvös Lóránt elnöklete alatt, akinek megnyitó beszéde után közvetlenül Szász Károly másodelnök értekezett az Akadémia félszázados múltjáról. Szily Kálmán titkári jelentése után Vámbéry Ármin tartott érdekes előadást a magyar nemzet keletkezéséről. Végül Zsilinszky Mihály »Széchenyi és a nemzetiségi kérdés« czímen tartott felolvasást. Széchenyi nagyon liberálisan gondolkozott a nemzetiségi ügyben. Nézete szerint Magyarországon a magyar legyen a hivatalos nyelv, de a családi körbe avatkozni nem szabad. »Aki többet kiván, az a természeti jogot támadja meg, aki kevesebbet, az megfeledkezik arról, hogy a magyarnak csak itt van egyedüli hazája.« Magyarosítani csak úgy akar, ha ügyünket annak józansága és szépsége által megkedveltetjük. Ez érdekes felolvasással a nagygyűlés véget ért. Szent Adalbert élete. Az idén lesz kilencz százada annak, hogy szent Adalbert püspök Esztergomban Gejcsa vezér fiát, Vajkot, az első magyar királyt István névre keresztelte. Az esztergomi érseki főmegye ma is védőszentjét tiszteli Adalbertben és a főkáptalan a múlt hónapban, a szent neve ünnepén tartotta évi rendes nagygyűlését. Az idén az ország első káptalanja, Szent István keresztelőjének kilenczszázados fordulóját megörökítendő, megiratja Szent Adalbert életrajzát, hogy a tudomány fóruma előtt tisztába hozassa azon szerepet, melyet Adalbert a magyarok térítése körül játszott. A tavaszi tárlat pályadíjai. A tavaszi kiállításra kitűzött díjak felett következőleg döntöttek a bírálók: 1. A Rökk Szilárd-jutalmat (1000 frt) a pályabíróság többsége Tóth Lászlónak ítélte meg »Szépség, pénz, szellem« czimü hármas képéért. A Ráthféle 300 frtos díjat Zempléni Tivadar nyerte el »Altató dal« czimü művével. A vízfestményekre kitűzött 300 frtos Esterházy-díjjal a pályabiróság Neogrády Antalnak hat vadászati képét jutalmazta. Végül a Műbarátok 1500 frtos ösztöndíjának pályabirósága, melynek tagjai Andrássy Tivadar gr. elnöklete alatt Lipthay Béla br., Margitay Tihamér, Roskovics Ignácz és Stetka Gyula voltak, egyhangúlag Ujváry Ignácznak ítélte meg az ösztöndíjat »Mária Jézussal« czimű festményéért. Százhatvanhétezer forint művészi czélokra. A kormány hatalmas összeget engedélyezett művészi czélokra. A pénzügyminiszter nemrég értesítette a közoktatásügyi minisztériumot, hogy a rendelkezésre álló pénzkészletekből 167 ezer forintot utalványoz az országos képtár, illetőleg a magyar történeti arczképcsarnok kiegészítésére. A tekintélyes összegen régi mesterek műveit vásárolják meg s az első lépést teszik a milleniumra tervezett művészettörténeti múzeum megvalósításához. Nyilvános könyvtár Kassán. A kassai királyi jogakadémia nemsokára uj épületbe költözik s a kassai közönség mozgalmat indított, hogy most, a mikor a jogakadémia nagy könyvtára meglehetős tágas helyet kap, a könyvtárt nyilvános könyvtárrá alakítsák át. Felírták Csáky gróf miniszterhez, hogy a jogakadémia könyvtárát a Felső-Magyarországi Múzeuméval egyesítve a közönség rendelkezésére bocsássa és erre a czélra egy öt-hatszáz forintos könyvtártiszti állást szervezzen. Magyar művészek Párisban. A Salon des Champs Elisées tavaszi műtárlatán a magyar és osztrák festők és szobrászok művei előkelő helyet foglalnak el. Munkácsy egy lovas zsánerképet állított ki. Parlaghy Vilma Szögyény berlini osztrák-magyar nagykövet arczképével szerepel. Wertheim Paula a longchampsi lóversenyt festette meg. Kautsky Hoyos gróf párisi nagykövetünk arczképét állította ki. Ligeti Mór szobrász és Deutsch Lajos festő is figyelemreméltó munkákat állítottak ki. A müncheni Schack-képtár A német császár a Schack gróf által reáhagyott képtárt a bajor székvárosnak ajándékozta. München város tanácsa és képviselőtestülete legutóbb ünnepélyes gyűlést tartott, melyen elhatározták, hogy együttes deputácziót küldenek a német császárhoz, mely a város hálás köszönetét tolmácsolja. Kimondták egyúttal azt is, hogy a Schack-képtár dísztermében márványtáblán fogják megörökíteni a császár ajándékozó táviratát. A Mátyás-szobor pályaművei. A minap járt le a Kolozsvárott fölállítandó Mátyás-szoborra kiírt pályázat határideje s úgy a pályázó művészek száma, mint beküldött műveik jósága eleve biztosítja a pályázat sikerét. Különösen feltűnik Fadrusz János, a fényes tehetségű pozsonyi szobrász és Róna József pályaműve. Komoly tanulmányt és tudást árul el ifj. Vastagh György, Bezerédi Gyula és Köllő Miklós szoborterve is. Gyöngébb alkotás Sovánka István és Tóth András debreczeni szobrász tervezete. A honfoglalás panorámája. Feszty Árpádnak körképe a városligetben már közel van a befejezéshez. Az óriási mű, mely a magyarok bejövetelét ábrázolja, sok száz, nagyrészt az előtérben levő alakkal, 15 méter körfogatú és 15 méter magas vásznon, közel két éven át reggeltől estig tartó lázas munkának eredménye. A legszembeötlőbb egyfelől Árpád és vezéreinek lovascsapatja, magas domb tetején, csillogó jelmezekben s szemben azzal a diadalra gyülekezők csoportja, közepén a füstölgő máglya előtt álló táltossal ; az áldozatra szánt fehér harczimént két magyar vitéz vezeti elő s a máglya körül szép leányok járnak tánczot s virágot szórnak az áldozat felé ; e két csoport között a távolabbi téren száguldó magyar lovasok raja üldözi a levert szlávokat, mig a túlsó mély völgyben a bevándorlók hosszú karavánja halad a róna felé. Árpád csoportja mögött hóval borított hegység s borús ég terül el ; a máglya mögött az alföldi róna nyílik meg, verőfényes ég alatt. Bármerre néz a szem, mindenütt van szórakoztató részlet, a valóság teljes csalódásával. A körkép még e hófolyamán fog megnyílni. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Kaczvinszky Lajos. Kaposi József: L'Hagis at Szemle ig. szám.