Magyar Szemle, 2017 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 9-10. szám - TANULMÁNYOK - Körmendy Lajos: A posztmodern fogyasztói társadalom és ellenkultúrái I.
Pacifikálás és integráció Az üzleti világ a kezdeti habozás után gyorsan ráépült a fiatalok mozgalmára: a média, valamint lemezkiadók, koncertszervezők, reklámügynökségek, divatcégek stb. hada népszerűsítette (kommercializálta) az új zenét, hajviseletet, öltözködést (divatot csináltak belőle), viselkedést, nyelvezetet stb. - így azonban az ellenkultúra éppen abba a konzumvilágba épült be, amely ellen eredetileg létrejött. Ennek a konzumálásnak jellemző művészeti lenyomata a pop-art volt, amely fogyasztói tömegtárgyakat épített bele a művészetbe, így azok a részévé, sőt a lényegévé váltak, hiába hirdette, hogy a kommerszet nevetségessé kívánja tenni. A divat fontos eszköze volt a pacifikálásnak, azonban a (poszt)modern divatmechanizmus eltért a korábbi sémáktól. Georg Simmel német szociológus nyomán sokáig általános volt a vélekedés, hogy a divat társadalmi szempontból egy felfelé törekvést fejez ki, azaz az alsóbb osztályok pl. öltözködésben utánozzák a felsőbb osztályok tagjait, így próbálnak emancipálódni. Ez volt az ún. leszivárgási elmélet, amit nem mindig igazoltak a történeti források. A 20. században a jólét terjedése Kálvin tér, Budapest. Az összes épület Ybl Miklós tervei alapján készült, a háttérben a Nemzeti Múzeum. Pollack Mihály, 1837—1846 74 MAGYAR SZEMLE I 2017. október