Magyar Szemle, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2019 / 3-4. szám - ESSZÉ - Geller Katalin: Mednyánszky László és a magyar szimbolista művészet halálképe

GELLER KATALIN: A MAGYAR SZIMBOLISTA MŰVÉSZET HALÁLKÉPE székről készített sorozatához hasonlóan ábrázolta a költőt (Remy de Gourmont: Le livre des masques: portraits symbolistes, 1896), amelyek többségükben csupán az arcot, a térben lebegő fejet örökítik meg. Edvard Munch Mallarméról készült portréján is hasonló megoldással találkozunk. A pusztulás előérzete A város és falu szembeállítása a magyar szecesszió és szimbolizmus egyik topo­sza, melyben a város a bűn, a szenvedés szimbóluma, s már a természeti környe­zet pusztulásának rémképe is felmerül Erdei Viktor egyik rajzán. Kozma Lajos rajzalbumainak (Utolsó ábrándok. Melódiák, 1908; A Nagy Szonáta) visszatérő témá­ja a népművészet, a falusi életmód lassú eltűnése, a fájdalmas búcsú a múlttól. Gulácsy Lajosnak a háború kitörésekor készült, szürrealisztikus víziói zár­ják szecessziós-szimbolikus korszakát. A hosszú ideig Bécsben dolgozó Divéky József Haláltánc sorozatának egyik lapján jellegzetes „monarchikus" témát, egy alulnézetből ábrázolt hídon átvonuló, vidám, kosztümös, báli menetet jelenített meg. A mulató társaság nem látja, hogy a híd lábát már baltával vágja a Halál. Csontvázalakkal érzékeltette Tichy Gyula is a világháború pusztítását, a belle époque tragikus végét. Mednyánszkij teozófikus halálképe, Hü­pnosz és Thanatosz Franciaországi bolyongásai során Mednyánszky László elsők közt érzékelte a 19. század végi művészeti életben bekövetkező változásokat.11 A barbizoni mesterek­kel és a bécsi hangulatfestőkkel rokon festészetében 1895 körül látványosan felerő­södtek a szimbolista elemek. A megújított ikonográfiai hagyomány alkalmazására és a miszticizmus különböző formáira nagyőri (ma: Strázky) környezete is érzé­kennyé tette. Bár ez az irány a későbbiekben mellékösvénynek bizonyult, hatása később is jelen maradt műveiben - tájképeinek enigmatikus jellege is részben ide vezethető vissza. Sógora, Czóbel István vallástörténész tájképeiben a teozófusok által Devachannak nevezett állapot megjelenítését látta. A Devachan Blavatsky A titkos tanítás című műve szerint az istenek lakhelye, a keresztény mennyország­hoz hasonló hely, de csak átmeneti állapot, mielőtt a lélek újjászületne.1­12 Mednyánszkyra - ahogy az egész szimbolista nemzedékre - a századvég mű­vészetében egyre nagyobb teret nyerő misztikus tanok közül az elsősorban a ke­resztény és buddhista vallás elemeit összefűző teozófia gyakorolt jelentős hatást. Testvére visszaemlékezése szerint 1889-ben kezdődő, második franciaországi tar­47 11 1874 és 1876 között járt először Párizsban és Barbizonban, majd 1889 és 1892 között, végül 1896 és 1897 között. Életrajz. Összeállította Hessky Orsolya. In Mednyánszky: Katalógus. Szerk.: Markója Csilla. Kossuth: Magyar Nemzeti Galéria, 2003, Budapest, 236-238. 12 Czóbel István levele Pekár Gyulához. Nagy-Eőr 27/11,1895. Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, 1942/7.4.; Czóbel István levele Pekár Gyulához. Nagy-Eőr, Oct. 23., 1894. Országos Széchényi Könyv­tár, Kézirattár, 1942/7.3.

Next