Magyar Szemle, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 3-4. szám - ESSZÉ - Geller Katalin: Mednyánszky László és a magyar szimbolista művészet halálképe
GELLER KATALIN: A MAGYAR SZIMBOLISTA MŰVÉSZET HALÁLKÉPE székről készített sorozatához hasonlóan ábrázolta a költőt (Remy de Gourmont: Le livre des masques: portraits symbolistes, 1896), amelyek többségükben csupán az arcot, a térben lebegő fejet örökítik meg. Edvard Munch Mallarméról készült portréján is hasonló megoldással találkozunk. A pusztulás előérzete A város és falu szembeállítása a magyar szecesszió és szimbolizmus egyik toposza, melyben a város a bűn, a szenvedés szimbóluma, s már a természeti környezet pusztulásának rémképe is felmerül Erdei Viktor egyik rajzán. Kozma Lajos rajzalbumainak (Utolsó ábrándok. Melódiák, 1908; A Nagy Szonáta) visszatérő témája a népművészet, a falusi életmód lassú eltűnése, a fájdalmas búcsú a múlttól. Gulácsy Lajosnak a háború kitörésekor készült, szürrealisztikus víziói zárják szecessziós-szimbolikus korszakát. A hosszú ideig Bécsben dolgozó Divéky József Haláltánc sorozatának egyik lapján jellegzetes „monarchikus" témát, egy alulnézetből ábrázolt hídon átvonuló, vidám, kosztümös, báli menetet jelenített meg. A mulató társaság nem látja, hogy a híd lábát már baltával vágja a Halál. Csontvázalakkal érzékeltette Tichy Gyula is a világháború pusztítását, a belle époque tragikus végét. Mednyánszkij teozófikus halálképe, Hüpnosz és Thanatosz Franciaországi bolyongásai során Mednyánszky László elsők közt érzékelte a 19. század végi művészeti életben bekövetkező változásokat.11 A barbizoni mesterekkel és a bécsi hangulatfestőkkel rokon festészetében 1895 körül látványosan felerősödtek a szimbolista elemek. A megújított ikonográfiai hagyomány alkalmazására és a miszticizmus különböző formáira nagyőri (ma: Strázky) környezete is érzékennyé tette. Bár ez az irány a későbbiekben mellékösvénynek bizonyult, hatása később is jelen maradt műveiben - tájképeinek enigmatikus jellege is részben ide vezethető vissza. Sógora, Czóbel István vallástörténész tájképeiben a teozófusok által Devachannak nevezett állapot megjelenítését látta. A Devachan Blavatsky A titkos tanítás című műve szerint az istenek lakhelye, a keresztény mennyországhoz hasonló hely, de csak átmeneti állapot, mielőtt a lélek újjászületne.112 Mednyánszkyra - ahogy az egész szimbolista nemzedékre - a századvég művészetében egyre nagyobb teret nyerő misztikus tanok közül az elsősorban a keresztény és buddhista vallás elemeit összefűző teozófia gyakorolt jelentős hatást. Testvére visszaemlékezése szerint 1889-ben kezdődő, második franciaországi tar47 11 1874 és 1876 között járt először Párizsban és Barbizonban, majd 1889 és 1892 között, végül 1896 és 1897 között. Életrajz. Összeállította Hessky Orsolya. In Mednyánszky: Katalógus. Szerk.: Markója Csilla. Kossuth: Magyar Nemzeti Galéria, 2003, Budapest, 236-238. 12 Czóbel István levele Pekár Gyulához. Nagy-Eőr 27/11,1895. Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, 1942/7.4.; Czóbel István levele Pekár Gyulához. Nagy-Eőr, Oct. 23., 1894. Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, 1942/7.3.