Magyar Szemle, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 3-4. szám - ESSZÉ - Albert Zsuzsa: Albert Gábor írói bátorsága
ALBERT ZSUZSA: ALBERT GÁBOR IRÓS BÁTORSÁGA 75 is foglalkozott. Halála után felesége, tehát Gábor dédanyja, árvaházi felügyelő, Dunapatajra költözik. Megéli, hogy '19-ben Szamuely Tibor Lenin-fiai a főtér fáira akasztják az elégedetlen, hangadó módos gazdákat. Aztán a parasztok kivágják a fákat. Ezek a történetek elevenen élnek a családban. A családfa azonban még följebb is megrajzolható. Volt egy gyalogszékely fiú Nagygalambfalván, Feleki Miklós, a székelyudvarhelyi kollégium diákja. Szülei papnak szánták, ő azonban vándorszínészként előbb súgó, aztán színész, a szabadságharcot honvédszázadosként küzdötte végig, Bem apó seregének színházat csinált. A bukás után bujdosni kényszerült, külföldre ment, aztán franciából fordított és magyarul írt drámákat. Végül fővárosi színész lett, nemességet kapott, ezentúl nagygalambfalvi Feleky Miklós. Ő volt Feleki Margit nagyapja. Margit még látogatta is lánykorában Budapesten. És mesél majd róla unokáinak. A neves színész fia, Feleki József, a foktői lelkész, Gábor dédapja, Camille Flamarrion csillagászati műveit fordította magyarra, európai horizontú ember. Horváth Antal, az egyházasharaszti református pap, egy pusztuló ország szimbóluma is lehetne. Trianon után szembe került az átmeneti hatalommal, mikor a szerb jegyző tisztelgő látogatást kívánt tenni a református lelkésznél. Horváth Antal a kapu előtt várta, csak ott hajlandó fogadni. Ezért a család nem kapott élelmiszerjegyeket, ha a pap fiatal leánya - jövendő anyósom - nem megy érte. Nem ment. Aztán változtak a határok, lett kenyerük, nem „zsíros kenyerük". Horváth Antal egyik fia pap lesz, a másik a népi eszmék hatására úrmester, Katalin középiskolába nem mehet, lánynak minek az. A tiszteletes úr feltalálja a „gördönyt", vagyis a tankot, mesébe illő az összeomlás, mikor a pajtából kivezérli az udvarra. Szabadalmát nem használják fel. Kutat is akar a faluban fúratni, megtervezi, de kivitelezni lehetetlen, aztán elkártyázza a lakmát a parasztokkal. Felesége és leánya éhbérért hímeznek, naplót írnak, Jókait olvasnak. 1920-ban segédjegyző érkezik Egyházasharasztiba Szentesről. Alföldi, iparosodó, eleven magyar kisvárosból, szép, udvarlas fiatalember. Kereskedelmi érettségi után elvégezte a jegyzőtanfolyamot, most a baranyai szláv nemzetiség nyelvét is meg kellett ismernie. Édesanyja Földvári Nagy Teréz, elszegényedett nagybirtokos paraszt leánya. Apja székely ácsmester, hirtelen meggazdagodott, aztán éppoly hirtelen tönkrement, szállodaépítő vállalkozó, Albert Áron Tamás. Mindketten azt hitték, a másik gazdag. Lett három gyermekük, Áron, Teréz és Erzsébet. Még ismertem a nagymamát, Földvári Nagy Terézt, öregen is szép volt és jó kedélyű, kilencvenedik születésnapján így koccintott: Éljen a haza! Ifjabb Áron Tamás szentesi lányokkal levelez, a paplány a postán dolgozik, s egyszer azt mondja a segédjegyzőnek: ne válaszoljon Áron. Látom lánykori fényképeit, ő azt gondolta magáról, csúnya, pedig szép volt, megrendítően kiszolgáltatott. Ebből a házasságból is három gyermek született, a már említett Gábor, Áron és Sára. Az apa eredményesen dolgozott, Egyházasharaszti után Sámod, majd Sellye, az Ormánság fővárosa következik, ott lett körjegyző. Helytáll a parasztok mellett Draskovich gróffal szemben. Idézem Albert Gábor: Egy magányos lukma: baranyai tájszó , természetbeli adomány