Magyar Szemle, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2019 / 3-4. szám - KÖRKÉP - Szerzőink

SZERZŐINK Albert Zsuzsa (1932, Budapest) író, költő, műsorvezető. 1954-től 40 évig a Magyar Rádió irodalmi osztályának szerkesztője. 1995-1997 között a Duna Televízió külsős szerkesztő-riportere. Brenner János (1954, Budapest) címze­tes egyetemi tanár, várostervező, Berlin. Bod Péter Ákos (1951, Szigetvár) közgaz­dász, egyetemi tanár. 1990-1991-ben gaz­dasági miniszter, 1991-1994-ben a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője. Egedy Gergely (1953, Budapest) egye­temi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egye­tem Közigazgatás-tudományi Karán tanít. Entz Géza Antal (1949, Kolozsvár) mű­vészettörténész, 1973-1990 között az MTA Művészettörténeti Kutatócsoport munka­társa. Szakterülete Erdély középkori építé­szete és a műemléki topográfia. 1990-1994 között a határokon túli magyarsággal kap­csolatos kormányzati tevékenység irányí­tója. A határon túli magyarságot segítő Pro Professione Alapítvány elnöke. Gróh Gáspár (1953, Budapest) iroda­lomtörténész, kritikus. A Köztársasági Elnöki Hivatal volt igazgatója, a Magyar Szemle főszerkesztője. Horváth Gergely Krisztián (1974) társadalomtörténész. Kutatási területe a magyar vidéki társadalom története a 18-20. században. 2001 és 2017 között az ELTE oktatója, jelenleg az MTA Böl­csészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös Vi­déktörténeti Témacsoportjának vezetője. Kodolányi Gyula (1942, Budapest) költő, műfordító, irodalomtörténész. 1971-1990: az ELTE tanára. 1987-1990-ben részt vesz a rendszerváltoztató ellenzéki mozgal­makban. 1990-1994: miniszterelnökségi államtitkár. 1992-2017 között a Magyar Szemle, 2010-től a Hungarian Review fő­­szerkesztője. Kodolányi János (1899, Telki -1969, Bu­dapest) Kossuth-díjas magyar író, újság­író, a népi írók kiemelkedő képviselője. Körmendy Lajos (1950, Budapest), tör­ténelem-francia, illetve levéltár szakos bölcsész (JATE, ELTE). A 2012-es nyug­díjba vonulása óta történelem- és társa­dalomfilozófiai kutatásokat végez. Ludmann Mihály (1959, Debrecen) fes­tőművész, művészettörténész, tanár. Főleg szépirodalmi műveket illusztrált. Több mint húsz éve foglalkozik a 19-20. századi magyar építészet történetével. Nagy Márton (1991, Budapest) a PPKE BTK-n szerzett mesterszakos diplomát 2018-ban. Kutatási területe a 19. század politikatörténete második felétől egészen napjainkig, a jelenkor politikai válságai­nak és háborúinak történelmi gyökerei, a posztszovjet térség politikai konfliktusai. S. Király Béla (1957, Sóvárad) író, po­litológus, Alain de Benoist Nouvelle Ecole folyóiratának levelező tagja. A Magyar Szemle szerkesztője. Szalai Miklós (1964), történész, filozó­fus. 1999 és 2016 között az MTA törté­nettudományi intézetének munkatársa. 2001-ben magyar történelemből, 2002- ben analitikus filozófiából szerzett PhD fokozatot az ELTE-n. Taxner-Tóth Ernő (1935, Budapest) irodalomtörténész, egyetemi tanár. Tóth Klára (1953, Nyíregyháza) film­­kritikus, publicista. Dramaturgként több játék- és dokumentumfilm munkálatai­ban vett részt. A Magyar Szemlének 1996- 1999-ig szerkesztője, máig állandó film­­kritikusa. Vizi E. Szilveszter (1936, Budapest) or­vos, agykutató, farmakológus. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, 2002-2008 között elnöke.

Next