Magyar Szemle, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2019 / 9-10. szám - ESSZÉ - Bődy Pál: Ausztria és Magyarország a hidegháború korszakában

28 MAGYAR SZEMLE, 2019.9-10. SZÁM lenzéki író elképzelése alapján, mint Adam Michnik, Konrád György, Milan Kundera. 1985-ben megjelent Egy közép-európai lehetőség: a kommunikatív kultúr­politika című cikkében ezt írta: „Szembe kell néznünk azzal a kihívással, hogy legyünk ismét Közép-Európa szellemi-kulturális értelemben vett központja, s ezáltal egy új közép-európai szintézis lehetőségének hordozója, alakítója.''20 Ezt követően 1986-ban, A Közép-Európa Terv című írásában a művészet, tudomány, közlekedés, kommunikáció és ökológia területeit jelölte meg, mint elsődleges közép-európai feladatokat.21 1993-ban ezt javasolta: „Véleményem szerint, jelen­leg a jó szomszéd és tolmács a mi szerepünk. Arra törekedünk, hogy lefordítsuk milyen gondolatok és felfogások vannak forgalomban ezekben az országok­ban."22 Busek elképzeléseit vitató, ellentétes álláspont nem annyira a történelmi hagyományokban, hanem az ország jelenlegi gazdasági és társadalmi stabilitá­sában látja a jövő megalapozását: „1989 óta az osztrák nép meggyőződött arról, hogy jövőjük nem egy történeti hivatástól függ, hanem egy realista és igényes célkitűzésben, egy öntudatos közösség fenntartásában az együttműködés alap­ján működő Európában, amely határait tovább terjeszti és közreműködik egy nemzetközi jogrendszer megalkotásában."23 Ezt a felfogást részletes történeti és politikai elemzés formájában fejti ki Christoph Reinprecht történész, Österreich und der Umbruch in Osteuropa című tanulmányában.24 Az 1989-ben bekövetkezett átalakulás több alternatív külpolitikai irányzatot ve­tett fel Ausztria részére. A magyarországi szomszédságpolitika továbbra is szere­pet játszott ezek között, azonban a keleti nyitás egyrészt lehetőségeket, másrészt kockázatokat is jelentett, amint ez az elmúlt évtizedekben tapasztalható volt. Az biztos, hogy külpolitikailag az európai integráció alkotta az elsődleges irányzatot, azonban ez nem zárta ki a kelet-európai szomszédságpolitika fenntartását, folyta­tását és az együttműködés lehetőségeit. Azonban még nem született egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy Ausztria milyen szerepet vállal a kelet-európai fel­zárkózásban. Ez a kérdés jelenleg is válaszra vár.25 20 Erhard Busek: Egy közép-európai lehetőség: A kommunikatív kultúrpolitika. In Erhard Busek: Az elképzelt Közép-Európa. Budapest, 1992.16-17. 21 Mindkét írás megjelent Erhard Busek: Az elképzelt Közép-Európa című gyűjteményben. 19­88.117-122. 22 Christoph Reinprecht: Österreich und der Umbruch in Osteuropa, Reinhard Lieder-Heinz Steinert- Emmerich Talos: Österreich 1945-1995. Gesellschaft, Politik, Kultur, Wien, 1995-1996, 350. 23 Uo. 351 24 Uo. 25 Ennek az áttekintésnek előző, egy másik témakörhöz kapcsolódó változatát a hévízi Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság felkérésére készítettem a 2018. évi hévízi tanulmányi napok alkalmából, amely a tanulmányi napok kötetében fog megjelenni. Ezúton is köszönöm Tar Ferenc elnök úr hozzájárulását az itt közölt írás megjelenéséhez.

Next