Magyar Szemle, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2019 / 11-12. szám - KÖRKÉP - Ludmann Mihály: Schulek Frigyes, az emlékek újjáálmodója

KORKÉP 119 domborművekre. Másik feladatuk, hogy posztamensként szolgálnak a négy ülő oroszlánszobornak. A négy sík felületre domborművek kerültek, amelyek Stróbl Alajos alkotásai. Bár témái Szent István életéhez és meghatározó tetteihez kapcsolódnak, azonban a szobrász, aki korának legjelentősebb portrészobrásza volt, felhasználta ezt a lehe­tőséget kortársai megjelenítésére, ezzel igazolva azt, hogy az államalapító hosszú időre megteremtette a magyarság fennmaradásának keretét és kultúrájának alapját. Az uralkodó alakja mindenütt megjelenik, így a Törvényhozás című alkotáson is. A Koronázás ábrázolásán a bal szélen ott áll Justh Zsigmond író, a kettős keresz­tet Liszt Ferenc tartja, István mögött Alpár Ignác áll, a háttérben Wekerle Sándor, és utána Fadrusz János és Hauszmann Alajos is jól azonosítható. Az ülő fiatal nő Erzsébet királyné arcvonásait hordozza. A Templomalapításon a templommodellt Schulek Frigyes tartja, főpapi ruhában Raucher Lajos építész áll, majd őt Lotz Ká­roly követi, és Stróbl önarcképe is felismerhető. Bécs hódolatán pedig István előtt a bécsi polgármester Karl Luger látható. Erre az alsó szintre egy újabb és tagoltabb formát tervezett az építész. A második szinten a romanikára jellemző, nyomott ará­nyú páros oszlopok - hosszabbik oldalon három, rövidebbiken kettő - egy belső tömböt vesznek körül, amely úgy jelenik meg, mint egy sírláda vagy ereklyetartó, így az alsó szint olyan, mintha a felette levő épületet idéző alkotásnak lenne a posz­­tamense. A talapzat felső szintjét is szobrászi művek díszítik. Itt a négy evangélista szimbólumai kaptak helyet, valamint a Krisztust szimbolizáló bárány és az apos­toli kettős kereszt. A kétlépcsős talapzaton áll Szent István lovas szobra, amelynek magassága 400 cm. Bár Stróbl Alajos kedvelte az ülő figurákat, de lóra csak Szent Istvánt ültette. Lovas szoborból amúgy is kevés készült. Az újkori magyar művé­szet első ilyen alkotása Fadrusz János Mária Terézia szobra, amelyet Pozsonyban ál­lítottak fel 1897-ben. A művet 1921-ben elpusztították. A második szintén Fadrusz műve, ez a kolozsvári Mátyás király-emlékmű. Ezek az alkotások hatottak Stróblra, akitől naturalizmusa miatt idegen volt ez a fajta historizálás, sokkal közelebb állt hozzá a portré. Ebben az esetben azonban Schulek utasítását követve mintázta meg a szobrot. Ezért uralkodik a művön a méltóságteljes mozdulatlanság, mert az épí­tész a középkor világához illőnek gondolta el az emlékművet. A budavári együttes negyedik része a ma már Schulek nevét viselő lépcső, amely a megközelíthetőség, és az építészeti együttes feltárulásában is meghatá­rozó szerepet játszik. Itt állították fel a középkor első bronz lovasszobrának má­solatát, amelyet Kolozsvári Márton és György mintázott meg Nagy Lajos ural­kodásának idején. Ezzel válik teljessé a középkor idézése, annak a korszaknak, amelyet olyannyira szeretett és tisztelt Schulek Frigyes. Sok mindent megtanult ettől a kortól, a részletekben rejlő szépséget ugyanúgy, mint az egészben rejlő monumentalitást. Életéből az elemzett négy műre 33 évet szánt. Az oktatást még 1913-as nyugdí­jazása után is folytatta, és megtervezte az 1910-ben átadott János-hegyi Erzsébet­­kilátó épületét, és 1912-ben a szegedi Fogadalmi templomot. Ez azonban a háború után Foerk Ernő átdolgozásában valósult meg.

Next