Magyar Szemle, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2019 / 3-4. szám - KÖRKÉP - Taxner-Tóth Ernő: Sértettségtől vezérelve - Bajtársak, barátok, szövetségesek Shvoy Kálmán naplójában

KORKÉP 111 hét, hogy valahol már készül. Szakolczai Györgynek köszönet azért, hogy Keynes száz évvel ezelőtt fényesen induló pályájába betekinthettünk, és egyben dokumentáltan láthattuk a gazdasági és társadalmi változások folyamatának roppant bonyolultságát. (Szakolczai György: John Maynard Keynes, a nemzetközi gazdaság keynesi rendje és a Nemzetközi Valutaalap. Közgazdasági Szemle Alapítvány, 2018, Budapest) TAXNER-TÓTH ERNŐ SÉRTETTSÉGTŐL VEZÉRELVE Bajtársak, barátok, szövetségesek Shvoy Kálmán naplójában Irodalomtörténészként sokat foglalkoztam - többnyire - érdekes, régi naplókkal. Megtanultam, hogy történeti forrásértékük erősen különböző; nagy szükség van szi­gorú forráskritikára. A világhálóról szerzett információk feltétel nélküli elfogadása ezért is módfelett veszélyes. A moly.hu „könyves közösségi oldal" például Shvoy Kál­mán 1983-ban a Kossuth Könyvkiadónál kiadott, Perneki Mihály által sajtó alá rende­zett Titkos napló és emlékirat 1919-1945 című kötetét azzal ajánlja, hogy elősegíti a kor jobb megismerését. Igaz, megjegyzi, hogy mint minden emlékirat, ez is szubjektív. Évtizedekkel megjelenése után lássuk, mit lehet tudni erről a már csak könyvtárakban és antikváriumokban beszerezhető könyvről. Shvoy Kálmán kitelepítésre váró, Szegeden élő, nyugdíjától megfosztott, de a háborús bűnök vádja alól fölmentett (igazolt) katonatiszt és politikus, aki legértéke­sebbnek tartott kéziratos - füzetekbe írott - feljegyzéseit 1952-ben helyezte közjegyzői letétbe azzal, hogy szövege húsz évig nem közölhető. Később ez a két részbe sorolt anyag levéltárba került és egy további iratcsomóval egészült ki. A terjedelmes szö­vegből a párt kiadója által gondozott kötetbe nem minden került be, az olvasó néha mégis úgy érzi, bőven közöltek érdektelen megjegyzéseket, megfigyeléseket. Perneki válogatása tehát vitatható, ez azonban nem befolyásolja a forrás történelmi értékét. Jegyzetei megfelelnek a kor - vagy inkább a hatvanas-hetvenes, sőt nyolcvanas évek - politikai célokat is szolgáló történelemfölfogásának, de erősen hiányosak. Shvoy hi­hetetlenül széles ismeretségi körének azonosításához, nyugtalan élete fordulatainak követéséhez viszont az olvasónak sokkal több eligazításra lenne szüksége. Egyetlen példát ragadnék ki: egy helyen Shvoy azt írja, ki fog menni Margithoz, akiről tudható, hogy a felesége. Az viszont sehol nem derül ki, hová és mi okból készül. A jegyzetből az asszony nevén kívül csak családja származását tudjuk meg. Kapcsolatukat a napló­író olyan magánügynek tarthatta, amibe nem akart bepillantást engedni. Erre utal az is, hogy Shvoy majd minden megemlített rendezvényre egyedül ment, amire a politi­kai találkozások jellege magyarázatot ad, de közszereplőként számos olyan társasági eseményen is ott kellett lennie, amelyen biztos, hogy az asszony is részt vett - erről azonban nem ír. (Ezekről az eseményekről talán más adat is fennmaradt, ami megér­

Next