Magyar Szemle, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2019 / 5-6. szám - ESSZÉ - Markai Adám: Találkozásaim Kodolányi Jánossal - Kodolányi János és Ignácz Rózsa barátsága

92 MAGYAR SZEMLE, 2019. 5-6. SZÁM Később egy telefonbeszélgetése alkalmával arra kérte anyámat, hogy fogadja Juckát, a lányát, aki tanulni szeretné egy írótól, hogyan kell regényt szerkeszteni, főleg női témákról. Kodolányi világnézete férficentrikus volt, anyám pedig refor­mátus paplány létére Szűz Máriát tisztelte. Volt is házi oltára: Matthioni Eszter színes mozaikját Máriáról, ami a balatoni házunkból a budai lakásunkba került, végül 2014-ben az akkor épülő budai Boldog Meszlényi Zoltán-templomnak aján­dékoztam. Jucka rendszeres látogató lett az Irinyi József utca 43. alatti lakásunkban. Bejáratos volt több író, így Németh László családjához is, hozzá-vitte a híreket. Egyszer elvitt magával Akarattyára, ahol két napot töltöttem, és mind apja, mind Tildi (Matild) néni szeretettel fogadtak szerény, de kedves otthonukban. Kodolá­nyi elmagyarázta nekem részletesebben a világkorszakokat, Jucka pedig Beetho­­ven-lemezt tett fel az apja kézzel kurblizható fonográfjára, amelyen lejátszotta ne­kem a VII. szimfónia II. tételét, és próbálta megmagyarázni, hogy a VII. szimfónia mennyivel jobb, mint a IX. Ő maga egy klasszikus zenei klub tagja volt, amelyet Kristó Nagy István vezetett a bölcsészkari Gólyavárban. 1954-ben a gimnázium utolsó évében jártam, amikor Mészáros Ági, aki 1949 után a második Kossuth-díját kapta, úgy érezte, hogy el kell jönnie anyámhoz „szé­gyenvizitbe", ahogyan mi magunk között neveztük. A „szégyenvizit" lényege abban állt, hogy a művész, jóllehet örült a kapott kész nyaraló ajándékának, de szégyellte, hogy mástól vették el államosítás címén. Bár az új nyaralótulajdonosok közé tartozott Zathureczky Ede hegedűművész, Kónya Lajos költő is, egyedül Mészáros Ági színművésznő jelentkezett, Gobbi Hilda kíséretében, aki magával hozta hatalmas farkaskutyáját. (Gobbi 1949-ben lett Kossuth-díjas.) Mészáros Ági könnyek között elpanaszolta, hogy ő nem ilyen lovat akart. (Mi ismertük a házak eredeti tulajdonosait: pl. az újdonsült Kónya-nyaralót Wimmer doktor családjától vették el, akinek felesége, Szilveszter Éva anyám osztálytársa volt a budapesti színiakadémián.) Az én feladatom anyám mellett minden látogatásnál a kávéfőzés és felszolgá­lás volt, amit törökösen, findzsában készítettem. Mindenesetre én is jelen voltam, ha látogatók jöttek. Anyám persze tökéletesen értette Mészáros Ági lelkiismeretfurdalásának alapját, és mesélni kezdett a magyar írótársadalom egyes tagjainak megélhetési nehézségeiről, s így terelte a szót Kodolányi Jánosra. A két ünnepelt színésznő igencsak csodálkozott. Mészáros Ági meg is kérdezte, mit tehetne, Gobbi Hildát nemigen érdekelte a dolog. Anyám azt válaszolta, hogy támogatni kellene egy bizonyos havi összeggel. Mészáros Ági felajánlott egy összeget, amelyre nem em­lékszem pontosan, de arra igen, hogy több bankó volt a borítékban. A Bartók Béla út és a Bertalan Lajos utca sarkán álló ház második emeletén lakott, közel hoz­zánk, az Irinyi József utcához. Megbeszélés szerint minden hónapban kitett egy borítékot a lakása konyhaablakába, amely a gangra nyílt. Az adomány feltűnés nélküli elhozatala az én feladatom volt, amit aztán Juckán keresztül juttatunk el Akarattyára. Tudomásom szerint Kodolányi csak jóval később tudta meg a baráti hálózattól, hogy kinek köszönheti a havi segítséget.

Next