Magyar Szemle, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 1-2. szám - ESSZÉ - Temesvári István Péter Csontváry „két festői életműve"
TEMESVÁRI ISTVÁN PÉTER: CSONTVÁRY 43 Csontváryt kortársai Budapesten örökös barna lebemnyegében" látták.52 Lehet, hogy ezt viseli a képen? Ugyan kritikusai úgy látják, hogy ezen a képen az öltözéke zsakott, egy az ünnepeken viselt díszöltözet. Valószínűleg azért „öltöztették" így, mert ekképpen még bizarrabb képként lehetett lefesteni őt és a rajzot. Azt sugallva, hogy - esetleg éppen Verecke táján - egy Európába tévedt tevén ül a festő, századfordulós díszruhában, mögötte vitézei, a sas éppen kardot hoz neki, honfoglalás céljából... Bírálóinak láthatólag nyomatékosítaniuk kellett leírásaikban, hogy egy (ekkor már) őrült alkotó kusza képét nézegethetjük.53 „Gúnyos mosolyok között a kelet prófétája lettem", idézi fel Csontváry Önéletrajzában, élete legutolsó szakaszában.54 A kávéházakban és a sajtóban ezt a torzképet terjesztették róla. Lehetséges, hogy ezt a nem hízelgő karikatúrát tudatosan vállalta és a mások által gúnyolt „keleti" prófétaként jeleníti meg saját magát a rajzon? De ebben az alakban is a főhős Attila társ-szereplője ő. Mindkettőjüket az égi szózat indította útjukra. Közös helyszínük Baalbek, ahol Attila megkapja világverő kardját a sastól.55 Ugyanitt alkotja meg a festő a hivatását betetőző festményét. A kép úgy is tekinthető, mint helyszíni tanúbizonyság a nagy eseményről, amelynek inkább csak tanúja is lehet Csontváry. Olyasféle hangsúlyos mellékalak vagy második főalak, mint Munkácsy Honfoglalás képén a lovon ülő Jókai Mór. Mert ilyesfajta idézetek, mások festményeiről átvett részletek megfigyelhetők Csontváry más képein is.56 A színhely tehát nem a Kárpát-medence, hanem a Közel-Kelet. Az esemény egyáltalán nem Csontváry apoteózisa és a magyarok bejövetele, hanem a hunok elindulása Attila vezetésével Baalbekből, Csontváry hitelesítő jelenlétével. Itt a festő tevéje is helyén van. Még a kép földrajzi tájolása is pontos: Damaszkuszt és Baalbeket egybevetve, a sas és tevéjén Csontváry is délről érkezik, Damaszkusz felől. Utóbbit tényszerűen tudhatjuk.Az Attila pedig már Nyugat felé, Róma irányába néz... A több kritikusa által lefestett eszmei zűrzavar helyett tehát a képen egy másfajta történetet és annak logikus rendjét ismerhetjük fel. Hanem az az előfeltevés vezet bennünket, hogy a festő elmezavara képein is minduntalan fel-felbukkan és leleplezhető. Nem ez az egyetlen mozzanat Csontváry esetében, amidőn a szemlélő úgy érzi: az „ártatlanság vélelme" jogi fogalmának mintájára jó volna alkalmazni a „józanság vélelmét". Vagyis egy tevékenységgel kapcsolatban ép cselekvést tételezhetünk fel mindaddig, amíg annak ellenkezőjét be nem bizonyítják... A fenti egy alternatív interpretáció, vitatható, el is vethető. Az azonban vitathatatlan, hogy a festő helyett az utókor nem osztogathat önkényesen képcímeket. Valószínűleg az a leghelyesebb, ha Csontváry cím nélküli tanulmányaira a Tanulmány, a Cím nélkül, a Kompozíció vagy Képterv megjelölést alkalmazzuk. Csupán 52 Gerlóczy-Németh 1976 137, 218.; Lehel 1998, 71. 53 Németh 1970, 237; Pertorini 1966,103. 54 Csontváry 1982,22-es jegyzet 55 Romváry 1995,124.; Gerlóczy-Németh 1976,58. 56 Gróh 2003 Gerlóczy-Németh 1976, 91.57