Magyar Szemle, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 7-8. szám - ESSZÉ - Falusi Márton: Költői igazságszolgáltatás és politikai teológia Nagy Gáspár lírájában
FALUSI MÁRTON: KÖLTŐI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS... 39 zárja.25 Az irodalom tehát - s mindezt ezért érdemes felidéznünk - a kezdetektől - gondoljunk az eposzok alapító intézkedésére általában véve is - megjelenítette a politikai teológia providencializmusát, méghozzá innovatív módon kiszélesítve a politikai közösség összetartozás-tudatának normatív tartalmait. Ennek megértéséhez azonban nem kell a szigetország eszmetörténetéig utaznunk, hiszen a magyar reformkor is bőséges példatárnak kínálkozik, ahogyan persze korábbról Pázmány Péter vagy Bessenyei György munkálkodását is előtérbe hozhatnánk.26 A litterae típusú irodalomfogalom jogi, vallásos és politikai „tömbjeit" - melyeket az ars rhetorica boltozata tartott össze - megszüntetve őrizte meg a literatura. A posztmodern izgalmas fejleménye, visszacsapása e téren, hogy - miként Bene Sándor és Kecskeméti Gábor a kortárs irodalomról állítják - „a fikció és a reprezentáció határai reflektáltan átjárhatóak, a hagyományos műfaji hierarchiák dekonstruálódnak"27. Kora újkori „szövegek" prezentista célú retorikai elemzésekor a cambridge-i eszmetörténeti iskola híres filozófusa, Quentin Skinner is gyakorta hivatkozik Derridára, azt érzékeltetendő, hogy a műfaji hovatartozás eldönthetetlensége, határainak cseppfolyósítása a premodern és a posztmodern egybevágó megközelítésmódja.28 A corpus politicum és a corpus mysticum interdependenciájának hite szinte végigvonul a művelődéstörténeten. Az „írástudó nemesi értelmiség válságtudatának" Kölcsey Ferenc életművében kimutatható hatása az „állam eszméjének" és a „haza depolitizált fogalmának" megkülönböztetése Kulin Ferenc szerint.29 Az irodalomtörténész veszi észre, hogy „az államhoz, a közhatalomhoz való tudati viszonyulás mennyire mélyen összefügg az egyénnek a Jóról és a Rosszról, a Rendről, az Igazról és az Abszolútumról alkotott fogalmaival", ily módon viszont „a korabeli magyar közjogi állapotok nem kedveznek egy következetes »teologiko-politikai« világkép kialakulásának".30 A korszerű államkoncepció hiányában a közösségi szolidaritásnak az irodalom volt az élesztője, amely ezáltal a protestáns nemzetállami liberalizmus hajtóerejét is (áttételesen) közvetítette (még ha az ismert féloldalas módon is). A vallást, az erkölcsöt és a politikát egységben szemlélő Töredék a vallásról, sőt a Himnusz providencialista történelmi víziója is jól kifejezi a politikai teológia és az irodalom kollektivitásélményének összefonódottságát.31 Az állameszmétől (status) független hazafogalom (patria) irodalmi fenntartása, állandó revíziója tovább éltette a teológiai és a jogi kódrendszerű argumentációs regisztereknek a litterae típusú, később a belletrisztikus, modern, késő modern és posztmodern szövegekben tetten érhető keveredését - egészen Petőfitől és Ady- 25 Lásd például Szántó Veronika: John Milton égi és földi politikája. In „Királlyá lett a te istened". Fejezetek a politikai teológia történetéből, i. m. 118-137. 26 Pázmány Péter Kempis Tamás-fordítására és Bessenyei György Tariménes utazására gondolok elsősorban. 27 Bene Sándor-Kecskeméti Gábor: Javaslatok egy új irodalomtörténet elvi alapvetéséhez és régi magyar irodalomtörténeti részének felépítéséhez. In Helikon 2009/1-2. 206. 28 Quentin Skinner: Értelem és retorika Hobbes filozófiájában. In Helikon 2009/1-2. 50-70. 29 Kulin Ferenc: Kölcsey és a liberalizmus. In Küldetéstudat és szerepkeresés. Argumentum Kiadó, Budapest, 2012. 41. 30 Uo. Uo. 43.31