Magyar Szemle, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 7-8. szám - ESSZÉ - Réti László: A kun Miatyánkkal Bécstől az alföldi birtokperekig - Politika, közvélekedés és tudomány egy nyelvi lelet kapcsán
82 MAGYAR SZEMLE, 2019. 7-8. SZÁM pillanatok alatt verekedésbe sodródtak, a sok orosz és kazah kipcsakot győzött. Mire a második és immár tartósnak szánt történelmi kapcsolatfelvételt megejthettem volna, a vérző orrú és a vereséget méltósággal fogadó kipcsak nemzetrészt (három fő az egy ezrelék!) a rendőrök elszállították. Együttérzésünk teljes volt. Amíg a gumibotosok a három férfit a kijárat felé terelték, a tragikus és groteszk kifejlet láttán az 1282-es Hód-tavi csata villant eszembe, ami hazánkban a kun ellenállás utolsó véres akkordja volt. Hazatérve jelentettem a tapasztalatot Győrffy György történésznek. A polcról levett egy német nyelvű régi könyvet és megerősítette, hogy Közép-Kazahsztánban még léteztek a 19. században karakipcsakok. Juliánuszi lelkesedésemet azzal hűtötte le, hogy a rokonságtudatuk a 20. századi, Kárpát-medencei magyar ismerősöktől eredhet leginkább, és nem a tudomány, hanem a hit világába tartozik. Nem baj. Végül is: a hit képessége az ember vele született méltóságának része. Tiszteletet érdemel. (Az írás a Bánáti János 75. születésnapjára a HVG-Orac kiadó által kiadott emlékkönyvben megjelent szöveg bővített változata.) Főbb felhasznált vagy betekintett irodalom Bendeffy László: A magyarság kaukázusi őshazája. Cserépfalvi kiadása, Budapest, 1942. Dugonics András: Etelka. Csokonai könyvtár. Források (régi kortársaink) 8. Sorozat szerkesztő: Debreczeni Attila, Imre Mihály, S. Varga Pál. Kossuth Egyetemi Kiadó Debreceni Egyetem, Debrecen 2002. Negyedik szakasz Tizenegyedik rész 118. sz. jegyzet 346-348. oldal. Gyárfás István: A jász-kunok története. (Négy kötet.) Kecskemét 1870 és 1873, Szolnok 1883., Budapest, 1885. Hornyik János: Kecskemét Város története, oklevéltárral. II. kötet. Kecskemét, 1861. Jerney János: Keleti utazása a' magyarok' őshelyeinek kinyomozása végett 1844 és 1845. Pesten M.DCCC.LI. (A kun Miatyánkot tartalmazó és elemző részek az első kötetben találhatóak. Lásd: IV. Bizonyítvány.) Jerney János:Világosítás, Ásiában a Kaukaszus hegyén lakozó avarok és kunságiak nyelvének magyartalansága eránt a kaukaszusi népek rövid állátnézésével. Szeged, 1829. Karácson Imre (ford.): Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664- 1666. A M. Tud. Akadémia történelmi bizottságának megbízásából fordította és jegyzetekkel kísérte: Dr. Karácson Imre. Budapest, 1908. 245. oldal. Kelemen Kajetán: A Jász-Kun Redemptio története és fejlődése a jelenkorig. Tekintettel a Jász-Kun birtokviszonyok rendezésére. Függelék: az 1840 és 1844. évi országgyűlési napló. Endrényi Lajos és társa, 1877. Körmendi Lajos: Az együttleges szellem. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2002. Kuun Géza gróf: Codex Cumanicus. Bibliothecae ad templumdivi marci venetiarum, primum ex integro edidit prolegomenis notis el compluribus glossariis instruxit comes Géza Kuun, Acad. S.c. Hung, sodalis. Budapestini editio scient. Academiae Hung. 1880.