Magyar Szemle, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2019 / 7-8. szám - ESSZÉ - Réti László: A kun Miatyánkkal Bécstől az alföldi birtokperekig - Politika, közvélekedés és tudomány egy nyelvi lelet kapcsán

82 MAGYAR SZEMLE, 2019. 7-8. SZÁM pillanatok alatt verekedésbe sodródtak, a sok orosz és kazah kipcsakot győzött. Mire a második és immár tartósnak szánt történelmi kapcsolatfelvételt megejthet­tem volna, a vérző orrú és a vereséget méltósággal fogadó kipcsak nemzetrészt (három fő az egy ezrelék!) a rendőrök elszállították. Együttérzésünk teljes volt. Amíg a gumibotosok a három férfit a kijárat felé terelték, a tragikus és groteszk kifejlet láttán az 1282-es Hód-tavi csata villant eszembe, ami hazánkban a kun ellenállás utolsó véres akkordja volt. Hazatérve jelentettem a tapasztalatot Győrffy György történésznek. A polcról levett egy német nyelvű régi könyvet és megerősítette, hogy Közép-Kazahsztán­­ban még léteztek a 19. században karakipcsakok. Juliánuszi lelkesedésemet azzal hűtötte le, hogy a rokonságtudatuk a 20. századi, Kárpát-medencei magyar isme­rősöktől eredhet leginkább, és nem a tudomány, hanem a hit világába tartozik. Nem baj. Végül is: a hit képessége az ember vele született méltóságának része. Tiszteletet érdemel. (Az írás a Bánáti János 75. születésnapjára a HVG-Orac kiadó által kiadott emlék­könyvben megjelent szöveg bővített változata.) Főbb felhasznált vagy betekintett irodalom Bendeffy László: A magyarság kaukázusi őshazája. Cserépfalvi kiadása, Budapest, 1942. Dugonics András: Etelka. Csokonai könyvtár. Források (régi kortársaink) 8. Soro­zat szerkesztő: Debreczeni Attila, Imre Mihály, S. Varga Pál. Kossuth Egyetemi Kiadó Debreceni Egyetem, Debrecen 2002. Negyedik szakasz Tizen­egyedik rész 118. sz. jegyzet 346-348. oldal. Gyárfás István: A jász-kunok története. (Négy kötet.) Kecskemét 1870 és 1873, Szol­nok 1883., Budapest, 1885. Hornyik János: Kecskemét Város története, oklevéltárral. II. kötet. Kecskemét, 1861. Jerney János: Keleti utazása a' magyarok' őshelyeinek kinyomozása végett 1844 és 1845. Pesten M.DCCC.LI. (A kun Miatyánkot tartalmazó és elemző részek az első kötetben találhatóak. Lásd: IV. Bizonyítvány.) Jerney János:Világosítás, Ásiában a Kaukaszus hegyén lakozó avarok és kunságiak nyel­vének magyartalansága eránt a kaukaszusi népek rövid állátnézésével. Szeged, 1829. Karácson Imre (ford.): Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664- 1666. A M. Tud. Akadémia történelmi bizottságának megbízásából fordította és jegyzetekkel kísérte: Dr. Karácson Imre. Budapest, 1908. 245. oldal. Kelemen Kajetán: A Jász-Kun Redemptio története és fejlődése a jelenkorig. Tekintettel a Jász-Kun birtokviszonyok rendezésére. Függelék: az 1840 és 1844. évi országgyű­lési napló. Endrényi Lajos és társa, 1877. Körmendi Lajos: Az együttleges szellem. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2002. Kuun Géza gróf: Codex Cumanicus. Bibliothecae ad templumdivi marci venetiarum, primum ex integro edidit prolegomenis notis el compluribus glossariis instruxit comes Géza Kuun, Acad. S.c. Hung, sodalis. Budapestini editio scient. Academiae Hung. 1880.

Next