Magyar Szemle, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2019 / 1-2. szám - ESSZÉ - Csernyánszky Pál Teleki Pál, a főcserkész

CSERNYÁNSZKY PÁL: TELEKI PÁL, A FŐCSERKÉSZ 67 1937 elején Sík Sándorral együttműködve megkezdte egy olyan egyesület szerve­zését, amely az aktív cserkészetből kiöregedett cserkészek tudását és munkaked­vét akarta a haza javára felhasználni. Ez egybevágott a Fiatal Magyarság folyóirat deklarált céljával (ennek volt főmunkatársa Sík), ezért is kapta a „Fiatal Magyar­ság Szövetség" nevet.22 A szövetség szervezése mellett Teleki nemcsak reprezen­tatív szerepet játszott, hanem megint a befolyásával, nevével segített a különfé­le problémák megoldásában. Hozzá fordult például az a jánoshalmai cserkész, akinek cserkész- és hivatalnokkarrierjét félbeszakította a váratlan behívás, ezért mielőbb le akarta szereltetni magát.23 Ilyen „kis" ügyektől olyanokig terjedt a fi­gyelme, mint az 1937-es jamboreera Hollandiába utazó magyar cserkészek vas­úti kedvezménye, ugyanis már „hagyományosan" megint ő szervezte a magyar részvételt, a források előteremtése pedig ezúttal sem volt könnyű. Sikerült elér­nie, hogy a Magyar Királyi Államvasutak megadja a cserkészeknél szokásos 66 százalékos engedményt, de a vasút külön kikötötte, hogy ez csak a Hollandiába utazóknak jár. Amikor Teleki a Magyarországon táborozó cserkészeknek is ked­vezményt kért, azt a választ kapta, hogy ez a vasúttársaság anyagi helyzete miatt lehetetlen. A magyar cserkészet 25. éves jubileuma alkalmából tartott országos közgyűlésen ő képviselte Baden-Powellt.24 Az első bécsi döntés után (már vallás- és közoktatásügyi miniszterként) cser­készegyenruhában látogatott el „Ó-Komáromba", ahol részt vett a helyi Jókai cserkészcsapat fogadalomújításán. Ami utána következett (a Felvidéken és 1939 márciusa után Kárpátalján), már nem volt ennyire felemelő. A szövetség küldöt­tei bejárták a visszacsatolt területeket, és felmérték az ottani helyzetet. A helyi és az anyaországi cserkészek között sok konfliktus támadt, mert nem ismerték egymás problémáit. 1939 februárjában Horthy miniszterelnökké nevezte ki Telekit. Március elsején egy cserkészküldöttség jelent meg a miniszterelnöki palotánál, és a szövetség ne­vében támogatásukról biztosították (Papp Antal országos elnök külön kiemelte, hogy ez nem politikai lépés, hiszen a cserkészeknek nincs választójoguk).25 A ket­tős (miniszterelnöki és főcserkészi) funkció miatt előfordult, hogy a tiszteletbeli főcserkésznek küldött levelet a miniszterelnöknek címezték vagy fordítva. Ő csak a szolgálati út betartásával hozzá érkezett „cserkész"-levelekkel foglalkozott, a többit átküldte a Cserkészszövetségnek.26 Cserkészként nem sokáig maradt egye­dül az Országgyűlésben: a '39-es választásokon annyian futottak be, hogy tízfős „képviselői cserkészőrs" alakult. 22 Cserkész mikrofilm 50047. tekercs. Az 1937. január 7-én kelt (és indoklásként a magyar cserkészet negyedszázados jubileumára hivatkozó) meghívó szerint az első gyűlés témája az volt, mit tehetnek a cserkészférfiak a hazáért. 23 Cserkész mikrofilm 50047. tekercs 24 Magyar Cserkész, 1938. január 15., 3. A Cserkészszövetség vezetőinek felsorolásakor még a tényle­ges főcserkészt is megelőzte. 25 Magyar Cserkész, 1939. március 15., 7. 26 Cserkész mikrofilm 50052. tekercs. Egy protekciót vagy pénzt kérő cserkész és iparossegéd levele így került a szövetség ügyvezető elnöke, Éry Emil elé.

Next