Magyar Szemle, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 11-12. szám - ESSZÉ - Herczegh Géza: Európa és a magyar-kérdés 1848-ban
HERCZEGH GÉZA: EURÓPA ÉS A MAGYAR KÉRDÉS 1848-BAN 51 megbízatását megszűntnek kell tekintenie, mert a nádornak adott teljhatalom visszavonása után már az uralkodótól származó megbízólevélre van szüksége. Új megbízólevél kiadásáról a megváltozott helyzetben szó sem lehetett, és miután a frankfurti kormány külügyminiszteri tisztét az osztrák Anton Schmerling vette át, aki a bécsi kormány intencióinak megfelelően működött, Szalay nem tehetett mást, mint hogy távozott Frankfurtból. Nem járt a várt sikerrel Teleki László párizsi megbízatása sem. Augusztus 29-én még úgy indult el itthonról, hogy a francia kormány hajlandó a magyar kormány kiküldöttjét teljes jogú diplomáciai képviselőként fogadni és a maga részéről Pascal Duprat személyében szintén követet küld Magyarországra, de mire Teleki szeptember 8-án Párizsba ért, megváltozott a helyzet. Cavaignac akkori miniszterelnök és Jules Bastide külügyminiszter szívélyesen fogadták ugyan, de hivatalos elismerésről, követküldésről már szó sem volt. Teleki mégis Párizsban maradt, hogy a francia közvéleményt a magyar kérdésről tájékoztassa, és lehetőség szerint ellensúlyozza a magyarellenes propagandát. Kossuth, aki a külpolitika irányítását is átvette, felismerte, hogy Párizs alkalmasabb hely külpolitikai akciók kezdeményezésére, mint Pest, és Telekit voltaképpen nem hivatalos külügyminiszternek szánta, aki Párizsból kedvezőbb feltételek mellett irányíthatja a magyar kormány megbízottainak munkáját, mint bárki más a császári csapatok gyűrűjébe zárt Magyarországon. Telekire roppant nehéz feladat hárult. A magyar ügy iránt rokonszenvet csak a francia baloldaltól várhatott, tehát annak győzelmét remélte, az események viszont a jobboldalt erősítették. 1848 decemberében Louis Bonaparte-ot választották meg köztársasági elnöknek, aki a konzervatív nagyhatalmak felé orientálódott, ami a francia külpolitika befolyásolásának lehetőségét a minimumra csökkentette. Viszont Telekinek sikerült jó viszonyt létesítenie a Czartoryski vezette lengyel emigrációval, amely ettől kezdve összeköttetéseit és befolyását a magyarok és a nemzetiségek kibékítése érdekében vetette latba. A remélt támogatás elmaradása miatt kiábrándult románok szintén közeledtek Telekihez. Szalayt frankfurti kiküldetésének meghiúsulása után Kossuth Londonba küldte, hogy kísérelje meg a kapcsolatok felvételét az angol kormánnyal és hívja fel annak figyelmét Magyarország „terményi gazdagságára", mely az angol iparnak nagy hasznára válhatna. Palmerston azonban elzárkózott Szalay fogadása elől és Eddisbury lord útján december 13-án arról értesítette, miszerint „a brit kormánynak Magyarországról csak mint az Osztrák Császárság egyik alkotó részéről van tudomása, és bármely értesítést, amelyet Őfelsége kormányának tudomására kíván hozni a Nagy-Britannia és Magyarország közötti kereskedelmi kapcsolatra vonatkozóan, Koller báró, az osztrák császár képviselője útján kell benyújtania"." Egyedül az Ausztriával ellenséges viszonyban álló Szárd-Piemonti Királysággal sikerült diplomáciai kapcsolatot létesíteni. Kossuth Splény Lajost bízta meg torinói képviseletünkkel, miután megszűntek azok az aggályok, amelyek a Correspondence Relative to the Affairs of Hungary presented to both houses of Parliament by command of Her Majesty August 15,1850. Harrison and son, London, 107.