Magyar Szemle, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 11-12. szám - ESSZÉ - M. Szebeni Géza: Budapest-Róma: 1922-1944 - Magyar diplomaták az olasz politika alakulásáról -1. rész
58 MAGYAR SZEMLE, 2019.11-12. SZÁM Andorka ezredes (későbbi madridi követ) a magyar vezérkar küldöttségével tárgyalt Rómában, s a „kis elhidegülést vagy apró bizalmatlanságot" annak tudta be, hogy a Róma-Berlin-tengely fokozatos erősödésével csökkent Magyarország értéke mind Róma, mind Berlin szemében. Ehhez járult hozzá az, hogy a Népszövetségben Magyarország tartózkodott a spanyol kérdést illető szavazás során. Továbbá, az olaszok figyelme a Földközi-tenger térsége felé fordult, így a közép-európai problémák jelentősége csökkent az olaszok szemében.16 Ez idő tájt már a magyar vezetés számára is csökkent Olaszország jelentősége... A fasizmusnak, mint új, társadalomszervező jelenségnek a mérlegelésénél alapvetően nem tévedtek a magyar diplomaták, s meglehetősen korán számot vetettek azzal, hogy e feltörekvő, diktatórikus politikai mozgalommal számolni, s arról jelenteni kell. A „fascio"-ra utalás először a „magyar királyi kormány teljhatalmú képviselője az olasz királyi kormánynál"17 titkos minősítésű jelentésében fordul elő. A dokumentum a képviselet beosztottjának, Ambró Ferenc követségi titkárnak a Firenzében lakó Türr Stefániánál 18 tett látogatásáról számol be. A látogatás apropója az Olaszországban átmenetileg letartóztatott Károlyi Mihály irataiba történő betekintés lett volna. Az iratok Türr Stefániánál voltak egy ideig, mivel ez utóbbi a firenzei fasiszta mozgalom ismert és befolyásos tagja volt. Az iratokba csak részlegesen lehetett betekintetni, mert a kiutasított Károlyinak azokat az olaszok visszaadták. Azonban a magyar diplomata kérésére Türr Stefánia megígérte, „oda fog hatni, hogy az ottani fascio programjába, hasonlóan a trieszti fascio programjához a Magyarországhoz való szorosabb kapcsolat pontját is felveteti".19 Somsich szentszéki magyar követ a Marcia su Roma előtt egy héttel kelt jelentésében helyesen állapította meg, hogy a jövő a fasisztáké, Olaszországban ez a leghatalmasabb és legfegyelmezettebb párt. A fasiszták fennen hirdetik, hogy fel kell oszlatni a parlamentet - pedig még három évre szól a képviselők mandátuma -, új választásokat követelnek, mert mint mondják, lehetetlen, hogy az országban két kormány legyen, ebből az egyik ők maguk. A követ úgy látta - a kor széles körben vallott összeesküvés-elméletének megfelelően -, hogy a pártja felett rendkívüli fegyelemmel uralkodó Mussolini szabadkőműves, a fasiszta párt vezetői közül sokan mások is azok. Lehet, hogy a fascio is szabadkőműves organizátor. A fasiszta had tömege - „mely az intelligencia fiaiból áll" - nem is tudja ezt. A vatikáni nemesi gárda tagjai is erősen rokonszenveznek a fasisztákkal,20 majd hozzáfűzte, hogy tábornoki kar erősen aggó 16 Uo. 17 A magyar követ tehát még nem adta át megbízólevelét, s követség sem működött még. 18 Türr István leánya, szoros kötődésekkel a fasiszta mozgalomhoz. Egy 1920-ban kelt bizalmas jelentés szerint a forradalom alatt Budapesten járt, hivatkozott olasz kormány kapcsolataira, s Károlyitól pénzt kért és kapott. 1964,1921. 3. csomó, 41. tétel. 20 B. Lőrincz Zsuzsa: A vatikáni magyar követ jelenti. Kossuth, 1969, Budapest, 111.1922. okt. 16.