Magyar Szemle, 2020 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 1-2. szám - Esszé - Kulin Ferenc: A klasszikus magyar politikai gondolkodás történetéről - írók a politikában - politika az irodalomban
50 MAGYAR SZEMLE, 2020.1-2. SZÁM védelmi képességének drámai fogyatkozását jelzi. Hogy a két civilizációs tendencia szorosan összefügg egymással, azt elsőként Bessenyei György, őt követően pedig Berzsenyi Dániel vette észre. A pénz személyiségtorzító hatalmának, a szociális egyenlőtlenségeket konzerváló és kiélező, illetőleg az erkölcsi értékeket relativizáló szerepének az ókortól kezdődően gazdag irodalma van, és nálunk különösen a késő barokk kori, főként protestáns iskoladrámák aknázzák ki a jellemábrázolásnak és a társadalomkritikának ebben a motívumban rejlő lehetőségeit. Ezt a tradíciót magas művészi szinten - vígjátékaiban - Csokonai fejleszti továbba, annak politikai időszerűségét azonban elsőként Bessenyei fedezi fel. A filozófus című vígjátékában ő mondatja ki a hőseivel először, hogy kora háborúi már nem hazája biztonságának védelmét - azaz nem az ország függetlenségét, az állam szuverenitását -, hanem a világkereskedelem, a világpiac új hatalmasságainak érdekeit szolgálják. Berzsenyi 1811-ben ezt írja egyik barátjának (Horvát Istvánnak): „Rómát, Athenát, Spártát álmodtam, a magyart magyarnak képzeltem, mint kalpagja, s fényesnek mint ruhája; nemzetiséget kerestem, hol tán már nemzet sincs, polgári virtusokat kívántam gerjeszteni, melyek nékünk szükségtelenek, s tán helyzetünkkel egészen ellenkezők. Nékünk mármost egyéb nem kell, csak fabrika, manufaktúra, pénz, sőt egyéb luxus is! Ezekről pedig én odázni nem tudok, s következésképpen hallgatok."29 Ugyanaz a költő, aki korábban leírta: „Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet! / Ordítson orkán, jöjjön ezer veszély: / Nem félek. A kürt harsogását, / A nyihogó paripák szökését / Bátran vigyázom. Nem sokaság, hanem / Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat."30 - két évvel később már úgy látja: „Igaz, hogy alkotmányunk talptámasza a nemesség, de már most a nemesnek ereje nem a kezében, hanem a zsebjében vagyon... A mai taktikában a szívnek is kevés befolyása vagyon".31 Berzsenyi versénél is mélyebbre hatol Kazinczy kordiagnózisa. A gazdagság, a jólét elembertelenítő hatásával a tisztes szegénységet állítja szembe, amikor a gazdag erdélyi szász városok polgárainak hidegségét az alföldi tanyák lakóinak szeretetteljes közösségével veti egybe (Erdélyi levelek), Az én életem című önéletrajzi művének első változatában pedig sokkolóan naturalisztikus képet rajzol az örökrészeikért testvérháborút folytató fivéreinek erkölcsi összeroppaná sa Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői vagy az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon. Karnyóné, vagyis a vénasszony szerelme. 29 Idézi Csetri Lajos: Nem sokaság, hanem lélek - Berzsenyi-tanulmányok (Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1986. 297.) 30 Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz. 1807. 31 Berzsenyi levele Kazinczyhoz. Kaz. lev. 6.187. 1809. jan. 9.