Magyar Szemle, 2020 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2020 / 1-2. szám - Esszé - Kulin Ferenc: A klasszikus magyar politikai gondolkodás történetéről - írók a politikában - politika az irodalomban

50 MAGYAR SZEMLE, 2020.1-2. SZÁM védelmi képességének drámai fogyatkozását jelzi. Hogy a két civilizá­ciós tendencia szorosan összefügg egymással, azt elsőként Bessenyei György, őt követően pedig Berzsenyi Dániel vette észre. A pénz személyiségtorzító hatalmának, a szociális egyenlőtlensé­geket konzerváló és kiélező, illetőleg az erkölcsi értékeket relativizáló szerepének az ókortól kezdődően gazdag irodalma van, és nálunk kü­lönösen a késő barokk kori, főként protestáns iskoladrámák aknázzák ki a jellemábrázolásnak és a társadalomkritikának ebben a motívumban rejlő lehetőségeit. Ezt a tradíciót magas művészi szinten - vígjátékaiban - Csokonai fejleszti tovább­a, annak politikai időszerűségét azonban el­sőként Bessenyei fedezi fel. A filozófus című vígjátékában ő mondatja ki a hőseivel először, hogy kora háborúi már nem hazája biztonságának védelmét - azaz nem az ország függetlenségét, az állam szuverenitását -, hanem a világkereskedelem, a világpiac új hatalmasságainak érdekeit szolgálják. Berzsenyi 1811-ben ezt írja egyik barátjának (Horvát István­nak): „Rómát, Athenát, Spártát álmodtam, a magyart magyarnak kép­zeltem, mint kalpagja, s fényesnek mint ruhája; nemzetiséget kerestem, hol tán már nemzet sincs, polgári virtusokat kívántam gerjeszteni, me­lyek nékünk szükségtelenek, s tán helyzetünkkel egészen ellenkezők. Nékünk mármost egyéb nem kell, csak fabrika, manufaktúra, pénz, sőt egyéb luxus is! Ezekről pedig én odázni nem tudok, s következéskép­pen hallgatok."29 Ugyanaz a költő, aki korábban leírta: „Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet! / Ordítson orkán, jöjjön ezer veszély: / Nem félek. A kürt harsogását, / A nyihogó paripák szökését / Bátran vigyázom. Nem sokaság, hanem / Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat."30 - két évvel később már úgy látja: „Igaz, hogy alkotmányunk talptámasza a nemes­ség, de már most a nemesnek ereje nem a kezében, hanem a zsebjében vagyon... A mai taktikában a szívnek is kevés befolyása vagyon".31 Berzsenyi versénél is mélyebbre hatol Kazinczy kordiagnózisa. A gazdagság, a jólét elembertelenítő hatásával a tisztes szegénységet ál­lítja szembe, amikor a gazdag erdélyi szász városok polgárainak hi­degségét az alföldi tanyák lakóinak szeretetteljes közösségével veti egybe (Erdélyi levelek), Az én életem című önéletrajzi művének első változatában pedig sokkolóan naturalisztikus képet rajzol az örök­részeikért testvérháborút folytató fivéreinek erkölcsi összeroppaná­­ sa Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői vagy az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon. Karnyóné, vagyis a vénasszony szerelme. 29 Idézi Csetri Lajos: Nem sokaság, hanem lélek - Berzsenyi-tanulmányok (Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1986. 297.) 30 Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz. 1807. 31 Berzsenyi levele Kazinczyhoz. Kaz. lev. 6.187. 1809. jan. 9.

Next