Magyar Szemle 25. kötet (1935. 9-12. sz.)

Kosáry Domokos: Művelődési szociográfia

IFJÚSÁG ÉS NÉP KÖZELEDÉSEI I. MŰVELŐDÉSI SZOCIOGRÁFIA Jelentés a falumunka egy ágáról. A FALUKUTATÁS mindinkább elterjedő gondolata nálunk f­ elsősorban két területen hozott létre lényegesebb érdek­­­­­lődést. Világos, hogy a gazdasági és ezzel összefüggésben IS IS a szociális kérdések döntő és sürgető aktualitással bírnak s így ez is oka, hogy az idevonatkozó vizsgálatok a legszámosabbak. Hozzájárul ehhez, hogy a falu gazdasági életének, összefüggéseinek és jellemzőinek megfigyelése a szociográfia történetében a legrégibb szál és sokban kiindulópont. Petty Political Anatomy-jától az angol Survey-k kezdetein és kialakulásán át a legmodernebb német és amerikai vizsgálatokig a gazdasági kérdések jelentették a kutatás döntő szempontját. A másik érdeklődési terület a népi sajátságok kutatása, mely sokhelyt az etnográfia, a folklore célkitűzéseivel érint­kezik. A művelődési kutatás az általános szociográfia egy kevésbbé látogatott területét jelenti. Vizsgálja a falu kulturális életét és nagyobb összefüggésben a magyarság kultúréletében való elhelyeződését; megtekinti a kultúrleszűrődés mértékét és módjait, amint ezek hatása és eredménye a falu életében és gondolkozásában tükröződik. Kutatja, hogy a falu kultúrájában mennyi az átvétel és mennyi a belső, átalakító erő és iniciatíva, és hogy e leszűrődési folyamat mit jelent ma. Az eljárást időben kiterjesztve megrajzolhatnánk a falu kulturális életformáját és szerepét az egyes korokban. E „történeti szociográfia" kibontva a falu fejlődési fokait és átmeneteit sok népi sajátságnak vélt értékben meg tudná látni az egykori kultúrleszűrődés hagyatékát. Jelen kutatásunkban azonban feladatunkat szűkebb értelmezés szerint fogjuk fel, vizsgálva a falu jelen helyzetét a szorosabban vett művelődési szempontok szerint. Ezek közül is itt elsősorban az irodalmi vonatkozások kérdésén próbálunk áttekinteni.­ ­ Fenti cím alatt két ifjúsági beszámolót hozunk azon törekvésekről, melyekkel fiatalságunk egyes csoportjai saját kezdeményezésre, az idősebbektől elhagyatva próbálnak a szegény néppel személyes érintkezésben a viszonyokat megismerni és előkészülni azok javítására. Legközelebbi számunk egyik cikke viszont egy har­madik ily ifjúsági csoport munkássága alapján pozitív adatokat szolgáltat majd falusi népünk helyzetének megítéléséhez. A szerk. 2 E vázlatos áttekintés adataiban monografikus leírásokra támaszkodik, melye­ket az Eötvös­ Collegium ifjúságának szociográfiai csoportja által 1934 nyarán végzett kísérleti gyűjtés eredményeként Benda Kálmán, Lotz János, Sőtér István, Vajda György, Zibolen Endre és e cikk írója állított össze. 34

Next