Magyar Szemle 25. kötet (1935. 9-12. sz.)
Kosáry Domokos: Művelődési szociográfia
IFJÚSÁG ÉS NÉP KÖZELEDÉSEI I. MŰVELŐDÉSI SZOCIOGRÁFIA Jelentés a falumunka egy ágáról. A FALUKUTATÁS mindinkább elterjedő gondolata nálunk f elsősorban két területen hozott létre lényegesebb érdeklődést. Világos, hogy a gazdasági és ezzel összefüggésben IS IS a szociális kérdések döntő és sürgető aktualitással bírnak s így ez is oka, hogy az idevonatkozó vizsgálatok a legszámosabbak. Hozzájárul ehhez, hogy a falu gazdasági életének, összefüggéseinek és jellemzőinek megfigyelése a szociográfia történetében a legrégibb szál és sokban kiindulópont. Petty Political Anatomy-jától az angol Survey-k kezdetein és kialakulásán át a legmodernebb német és amerikai vizsgálatokig a gazdasági kérdések jelentették a kutatás döntő szempontját. A másik érdeklődési terület a népi sajátságok kutatása, mely sokhelyt az etnográfia, a folklore célkitűzéseivel érintkezik. A művelődési kutatás az általános szociográfia egy kevésbbé látogatott területét jelenti. Vizsgálja a falu kulturális életét és nagyobb összefüggésben a magyarság kultúréletében való elhelyeződését; megtekinti a kultúrleszűrődés mértékét és módjait, amint ezek hatása és eredménye a falu életében és gondolkozásában tükröződik. Kutatja, hogy a falu kultúrájában mennyi az átvétel és mennyi a belső, átalakító erő és iniciatíva, és hogy e leszűrődési folyamat mit jelent ma. Az eljárást időben kiterjesztve megrajzolhatnánk a falu kulturális életformáját és szerepét az egyes korokban. E „történeti szociográfia" kibontva a falu fejlődési fokait és átmeneteit sok népi sajátságnak vélt értékben meg tudná látni az egykori kultúrleszűrődés hagyatékát. Jelen kutatásunkban azonban feladatunkat szűkebb értelmezés szerint fogjuk fel, vizsgálva a falu jelen helyzetét a szorosabban vett művelődési szempontok szerint. Ezek közül is itt elsősorban az irodalmi vonatkozások kérdésén próbálunk áttekinteni. Fenti cím alatt két ifjúsági beszámolót hozunk azon törekvésekről, melyekkel fiatalságunk egyes csoportjai saját kezdeményezésre, az idősebbektől elhagyatva próbálnak a szegény néppel személyes érintkezésben a viszonyokat megismerni és előkészülni azok javítására. Legközelebbi számunk egyik cikke viszont egy harmadik ily ifjúsági csoport munkássága alapján pozitív adatokat szolgáltat majd falusi népünk helyzetének megítéléséhez. A szerk. 2 E vázlatos áttekintés adataiban monografikus leírásokra támaszkodik, melyeket az Eötvös Collegium ifjúságának szociográfiai csoportja által 1934 nyarán végzett kísérleti gyűjtés eredményeként Benda Kálmán, Lotz János, Sőtér István, Vajda György, Zibolen Endre és e cikk írója állított össze. 34