Magyar Szemle 39. kötet (1940. 7-12. sz.)

Szekfű Gyula: A legújabb nemzetiségi törvényjavaslat

1940 JÚLIUS ALAGYSZEMLE XXXIX. KÖTET I. (155.) SZÁM !!!!tZ£T 11 A LEGÚJABB NEMZETISÉGI TÖRVÉNYJAVASLAT A „MAGYAR SZEMLÉ"-NEK kezdettől fogva egyik fő feladata is volt figyelemmel kísérni a kisebbségi kérdés alakulását, s­­ amely kérdés Trianon óta nemzetünket legközelebbről érde-JL JL kelte, mert hiszen ilyen vagy olyan megoldásától függött a leszakított magyarság millióinak élete, jóléte, nyomora és pusztulása. Ezt a feladatát folyóiratunk kezdettől fogva a legkiválóbb nemzetiségi szakemberek, boldogult Jancsó Benedek, Magyary Géza, Steier Lajos, az élők közt Szász Zsombor és mások irányítása mellett végezte, s a magyar közönség állandó, szakszerű felvilágosítása mellett jelentős kezdemények is jelentek meg hasábjain, így Bethlen István gróf sür­gető felszólítása, mellyel a nem-magyar, főkép német kisebbségi igé­nyek teljesítését siettette, így Ottlik Lászlónak nagy feltűnést keltett „Új Hungária" javaslata — mindezek a tanulmányok megszakítás nélkül éveken át appelláltak a magyar államalkotó tehetségre és lelki­ismeretre, hangsúlyozva, hogy e tereken még lényeges tennivalóink vannak. Ilykér elmondhatjuk, hogy a folyóirat olvasói egyúttal a magyar értelmiségnek azt a részét képezik, mely a nemzetiségi kérdés­nek magyar és európai vonatkozásaival tisztában van ; az egy állam­ban lakó többféle nép együttélésének minden lehető megoldását alig két éve magyarázta meg ennek a közönségnek Rónai Andrást; az ő tanulmányának új átlapozását és felfrissítését ajánlatosnak tartjuk most, amikor jelen cikkünkben rövidségre kell törekednünk és a nem­zetiségi joggyakorlatban közkeletű fogalmak, aminő a nemzeti katasz­ter, nemzeti kúria, magyarázására nincsen helyünk. A Magyar Szemle Társaságot tehát valóban nem érheti az a vád, hogy ne készítette volna elő a magyar közönséget jóelőre a Trianon revíziójával akuttá váló nemzetiségi feladatokra. Folyóiratunknak így magában véve is elég oka és joga volna a legújabb nemzetiségi törvényjavaslattal, a nyilaskeresztes pártéval, a maga szokott tárgyilagos módján foglalkoznia és azt a nemzetiségi terveknek eddig is elég hosszú sorába beállítani. Hogy ezt a munkát most nem a folyóirat valamely igazi kisebbségjogi szakembere végzi el, hanem e sorok írója, aki a kisebbségeket első­sorban a történész szemé­vel tanulmányozza, annak személyi oka van. A nyilaskeresztes párt vezére, Hubay Kálmán ugyanis egy nagy példányszámban szétküldött­ ­ Rónai András: A nemzetiségi kérdés területi megoldásai. Magyar Szemle XXXI, 201. l.­ u.-az. A nemzetiségi kérdés nem-területi megoldásai, XXXIII., 303.l.

Next