Magyar Szó, 1900. december (1. évfolyam, 260-284. szám)
1900-12-01 / 260. szám
4260. szám. MAGYAR SZÓ December 1. nek. Ezen a helyen a szónok olyan patetikus volt, hogy már azt hittük görögtüzet fog gyújtani ad majorem glórium Szolom musa. A görögtűz elmaradt, de a füstje nem. A füstöt Buzáth Ferenc, a viharos patikus szolgáltatta iszonyú keverékben. Buzáth Ferenc ömagát akarta felülmúlni ma. Feltárt ujjakkal a professzionátus veszekedők gyönyörével állott neki a gorombáskodásoknak. Először is a renegát Asbóthnak fordult s kiméletlen körmökkel szedegette le az arcáról a keresztvizet. — Az ellenkezik, kiáltotta egészséges tüdejének minden erejével, a politikai tisztességgel, hogy valaki néppárti programmal választassa meg magát képviselőnek s aztán a néppárt ellen forduljon. Asbóth feltette monokliját s csodálkozni látszott azon, hogy őt következetlenséggel vádolják. Hát újság az? De Baráth méregfogainak harapósabb részét Mandel Pálnak tartogatta s kijelentette, hogy a néppárt Mandel Pál inszinuációját megvetéssel utasítja vissza. (A Házban azt jósolták, hogy e kijelentésnek lovagias folytatása lesz valamelyik kaszárnyában.) Egyébként Baráth nagyon lesajnálta a miniszterelnököt, kinek védelmére a roppant pártból csak három olyan ember emelkedik fel, mint Arányi, Asbóth és Mandel. Hamarosan elfelejtette a néppártot lesajnálni a saját beszédjéért, melyben pontosan megjövendölte a liberalizmus általános csődjét és a klerikalizmus generális diadalát. Már elmúlt egy óra, mikor Csávolszky kezdett beszélni. A Ház nagy figyelemmel hallgatta a ritka szónokot, kinek mai beszéde az első igazi budget-beszéd volt. Csávolszky sok érdekes dolgot tudott érdekesen elmondani s a mostani tespedt viszonyok közt nagy nyereségnek kell tekintenünk, hogy tehetségét a parlamenti sorompók közé vitte. Az ülés végén tízeil Kálmán bejelentette a koronaőr választását, melynek megejtését a Ház keddre tűzte ki. Holnap a képviselőház a székesfehérvári Vörösmarty-ünnepség miatt nem tart ülést. Hétfőn folytatják a költségvetés általános tárgyalását. Ülés kezdete d. e. 10 órakor. Elnök: Ferczel Dezső. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után következik a jövő évi költségvetés általános tárgyalása. Juris Mihály mélyen fájlalja Umbertó király és Erzsébet királyné szomorú halálát. Ha ezeknek okát kutatja, az anarkiában találja meg; az anarkia okát pedig a liberalizmusban leli meg. A liberalizmus minden bajnak oka. Aki meg akarja szüntetni ezt a nagy társadalmi kórságot, kell hogy a kereszténységre térjen vissza. Semmiféle nemzetközi egyezmény nem képes az anarkiát kiirtani, csak a kereszténység. Krisztus nélkül nincs állami és társadalmi rend. Színházba, kaszárnyába, törvényszékbe, iskolába parlamentbe az ő szellemét kell bevinni, hogy üdvözüljünk. (Helyeslés a néppárton.) Részletezi a liberalizmus okozta borzasztó erkölcsi és anyagi károkat s azzal végzi. Ez a kormány liberális, tehát nem szavazza meg a költségvetést. Asbóth János nem akar Mandel Pál tegnapi felszólalására reflektálni, meg van győződve róla, hogy a néppárt maga is rendbe fogja hozni a dolgot. Ő csak azért szólal föl, hogy indokolja, miért viseltetik bizalommal Széll Kálmán iránt. Kijelenti, hogy a leghatározottabban ellenkezik az ő véleménye a néppártéval. Molnár például azt mondotta, hogy Széll Kálmán rosszabb még Bánffynál is, mert Bánffy gyakorolta a jogtalanságot, de legalább nem hirdette a jogot, míg a mostani miniszterelnök hirdeti a jogot s gyakorlatban mégis jogtalan. Ha ez így van, akkor teljesen elhibázott politika volt, amikor a néppárt obstruált. Miért buktatta meg Bánffyt ? Nézete szerint a Széll Kálmán által inaugurált politika üdvös. Üdvös mindenekelőtt az új pártalakulás. Olyan ez, mint a Duna, melybe a mellékfolyók homlokegyenest ellenkező irányból szakadtak. Kezdetben látszik is a vizek színének különbsége is, de mennél messzebbre folyik, annál inkább lesz egyszínű, annál kevésbbé lehet a különböző színeket megkülönböztetni. Justh Gyula : Zavaros víz az ! Asbóth János: Megengedem, hogy zavaros, de annyira mégis tiszta, hogy meg lehet inni. Kubik Béla : Csak igya meg ! Asbóth János : A szabadelvü pártban vannak elemek, akik az egyházpolitikai javaslatokat támogatták, vannak, akik azok ellen küzdöttek, vannak, kik a közigazgatási reform mellett és ellen voltak, de ez csak a múltra vonatkozik. Senki sem tagadja meg múltját, nem is kívánja tőle senki. A jelenre és jövőre vonatkozólag azonban egységes a párt. Egy hang : Gyönyörű pártegység ! Asbóth János: Amiért különösen csatlakozott Széll Kálmánhoz, az az, hogy véget vet egy áldatlan harcnak, a felekezeti harcnak, mely tíz évig gyöngítette az országot. Ebben a harcban, melyet az előző kormányok idéztek fel, csak egy volt a vesztes: a magyar. Ennek a harcnak most már vége, a kormány legalább azon van, hogy vége legyen. És ez azért is jó, mert legalább azok, akik a Deák Ferenc nagy alkotását féltik, összeállhattak, hogy azt minden támadással szemben megvédjék. Voltaképen ez az új pártalakulásnak az alapja s erre szükség van, ha a zilált viszonyokat nézzük. De van persze egyéb cél is. Mikor Wekerle Sándor népszerűségének teljességében programmot adott, ennek öt pontja volt. Az első volt: a vallásos béke megteremtése. Kiáltások a néppárton: Ez nem sikerült. Asbóth János: A második pont volt a valutaszabályozás. Justh Gyula: Ebből semmi sem lett. Asbóth János: A harmadik pont volt a közigazgatási reform. Justh Gyula: Ebből sem lett semmi. Lakatos Miklós : Ez kellett volna, ugye ? Asbóth János: A negyedik volt a gazdasági reform. Justh Gyula: Ebből sem lett semmi. Asbóth János: Az ötödik volt az adóreform, progresszív, az egyedül helyes alapon. Justh: Ez is elmaradt. Asbóth János: Elmaradt, mert az országot nagy felekezeti harc zaja töltötte be és ettől a nagy belső háborútól nem értek rá a kormányok az alkotásokra. A mostani kormány azonban lecsendesíti a szenvedélyeket és szónok örömmel látja, hogy már gazdasági tekintetben igazi és helyes politika fejlődik. Vádolják a kormányt reakcióval, de ez a vád alaptalan. És igyekeznek a vallásháborút folytatni a néppárt részéről, másrészt ama részről, ahol a „tettek embere van.“ Hát ez a pro és kontra akció nem fog sikerülni. Az ország nyugodt és megunta a felekezeti harcot. Justh Gyula : A revízióról beszéljen ! Asbóth János : Rátérek arra is. Meggyőződése, hogy az egyházpolitikai javaslatok nem árthattak a katholicizmusnak, hanem azt erősítették. (Nagy zaj a néppárton.) Ártani csak a zsidóságnak ártottak. A revíziót a legnagyobb mértékben helyteleníti, mert felrázná a lecsöndesült szenvedélyeket... Justh Gyula: Nohát az ilyen beszéd a legnagyobb erkölcstelenlenség. Mfajor Ferenc: Ilyet hogy mer mondani ? Buráth Ferenc: Micsoda programmal küldték a Házba. Kubik Béla : Lehetetlen hallgatni. Elnök: Csak tessék hallgatni. Kubik Béla : Inkább kimegyek ! Asbóth János: Meggyőződése, hogy Magyarországon fekete pártprogrammal nem lehet zöld ágra vergődni. Mindig ezt hirdette. Buzáth Ferenc: Nem igaz ! Fader Rezső : Sohasem mondta ! Major Ferenc : Nem áll! Asbóth János : Kérem, akták vannak róla. Mivel Széll Kálmán helyreállította a felekezeti békét, a hosszú harc után az áldásos munka terére lépett, az ország tekintélyét növelte befelé és kifelé, quasi megvalósította Hollós Mátyás álmát. A költségvetést elfogadja. Buráth Ferenc az előtte szólónak beszédét a legnagyobb politikai erkölcstelenségnek tartja. Asbóth Jánost revizionista programmal választották meg, (ügy van! ügy van balfelől.) és most visszaélve választóinak bizalmával, mégis a revízió ellen nyilatkozik. Ez a parlamenti tisztesség legcsúnyább megsértése. A képviselő úrnak, ha ennyire megváltozott a nézete, az lett volna a kötelessége, hogy a mandátumáról lemondjon, de ezt nem tette. Mindamellett a dolgot nem fogja fel tragikusan, mert tudja, hogy Asbóth most, amikor a szabadelvű párton van, csak téli szálláson van s bizonyos, hogy nem sok idő múlik és meg fogja cáfolni mindazt, amit ma elmondott. (ügy van a néppárton !) Foglalkozik ezután Mandel Pál beszédével és megvetéssel visszautasítja mindama vádakat, melyekkel a néppártot illette. Különösnek tartja, hogy magyar képviselő védeni meri azokat, akik a szent korona keresztjeit letördelték s helyükbe mógendovédeket illesztettek. Megfelel ez Széll Kálmán intencióinak ? Áttérve a költségvetésre, azt nem tartja reálisnak és nincs vele megelégedve, mert nem áll arányban a nemzet teherviselő képességével. Beszél aztán a rossz gazdasági viszonyokról, a divatos erkölcstelenségről, a liberalizmus fonákságairól. A javaslatot nem fogadja el Csávolszky Lajos két oknál fogva nem fogadja el a költségvetést: bizalmatlan a kormány iránt egyrészt, másrészt azt látja, hogy a pénzügyminiszter évek óta törvénytelenül hajtott be többet, mint amennyi előirányozva volt és törvénytelenül adott ki többet, mint amennyire az országgyűlés felhatalmazta. Minden esztendőben 20—30 millió túlbevétel és túlkiadás mutatkozik. Ez azt bizonyítja, hogy a kormány nem ismeri a tényleges állapotokat és Hübele Balázs módjára állítja össze a budget-t. Ez pedig nagy baj. Minek bíbelődünk hónapokig a költségvetéssel, ha a kormány semmibe sem veszi ? Így illuzóriussá válik a parlament budget-joga és ilyen felfogás mellett legjobban tenné a kormány, ha egyszerűen általános felhatalmazást kérne kiadások megtételére, bevételek eszközlésére. Ha mutatkozik többlet az előirányzott bevételnél, ami nem helyes, — miért nem kéri ki a törvényhozás tanácsát arra vonatkozólag, hogy mi történjék a plusszal ? Hátha az országgyűlés úgy határozna, hogy a plusz erejéig indokolt esetekben elengedné az adót? Azt mondja az indokolás, hogy a minisztertanács felhatalmazást adott a többlet elköltésére. Mióta gyakorolhatja a minisztertanács az országgyűlés jogait ? Hol a törvény, melyre hivatkozás történhetik. Olyan törvény nincs. Nem mondja, hogy sürgős esetekben a kormány az országgyűlés utólagos jóváhagyása reményében ne intézkedjék , de minden esztendőben megesik, hogy a többletet olyan célokra fordítják, melyek csöppet sem sürgősek. Például : vasutakat csinál a kormány, beruházásokat eszközöl, holott volna idő arra, hogy az országgyűlés foglalkozzék e kérdésekkel. Aztán meg oly könnyelmű a gazdálkodás, hogy szinte kétségbe kell esni. Itt van például a millenáris levelezőlapok esete. A kormány csináltatott 200,000 forint értékű levelezőlapot, melyből 40 ezer forint áfa kelt csak el. 160 ezer forint áfát meg kellett semmisíteni.Több példát is hozhatna föl s ezek arra indítják, hogy egy fillért se szavazzon meg. Foglalkozik ezután a 67- es alappal. Azt mondják, hogy 67 óta nagyot haladtunk. Hol a