Magyar Szó, 1901. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1901-02-01 / 28. szám
428. szám i MAGYAR SZÓ sodrából, hanem az angol királynő elhunytáról szóló megemlékezést nyugodtan végig mondta. A német radikálisok és a szociáldemokraták kivonultak a tanácskozási teremből, amikor a királyról volt szó. A korelnök azzal a kijelentéssel zárta be az ülést, hogy holnap délben 12 órakor a Hofburgban lesz az ünnepélyes megnyitó trónbeszéd. di korelnököt. Erre hosszantartó lárma támad a cseh radikálisok között, akik cseh nyelven tiltakoznak Weigel korelnöksége ellen és Hanbát kiáltanak feléje és pedig — a folyosó véleménye szerint — azért, mert, Weigel nem engedte meg, hogy a csehek a ház megalakulása előtt előterjesszék államjogi tiltakozásukat. A zaj csillapodtával Weigel korelnök üdvözli a házat és a hosszas meddőségre utalva, közös munkára szólítja fel a képviselőket. (Bravo-kiáltások. — Ellenmondások a cseh radikálisok részéről.) A korelnök utal a császár magasztos példájára és háromszoros hachot kiált ő felségére, amit a ház lelkesen visszhangoztat. A korelnök azután meleg szavakkal emlékezik meg Viktória királynő haláláról. (Nagy zaj a német radikálisok soraiban, akik azt kiáltják : „Üdv a búroknak!“ „Le Angliával !“) A korelnök beszédének további része érthetetlen. A korelnök azután az egyik jegyző közreműködésével letéteti a képviselőkkel a fogadalmat. Néhány formalitás elintézése után a korelnök a legközelebbi ülést február 5-ére, délelőtt 10 órára tűzi ki és bejelenti, hogy ő felsége február 4-én délben 12 órakor fogja ünnepiesen megnyitni a reichsrathot. Erre azután berekeszti az ülést. * Bécsi tudósítónk nagy botrányról értesít, amely a mai megnyitó ülésen lejátszódott. Ez a botrány mintegy elészleltetője a tovább következendőknek. A jelentés, melyet telefonon kaptunk, így szól: Az osztrák parlamenti munkásság jól kezdődik. A reichsrath mai első ülésén máris botrányos jelenetek voltak. Lármás jelenetek történtek, amint a reichsrath mai első ülésén Körber miniszterelnök Weigel korelnököt felkérte, hogy az elnöki emelvényt foglalja el. Egyes cseh képviselők odakiáltottk a miniszterelnök felé : — Fuj Körber! Az az ember a mi pénzünkön rabszolgákká szeretne tenni! Azonban majd elvesszük a kedvét. A baloldalról, ahol a radikális párti német képviselők ültek, viszont a cseheket inzultálták: — Kuss csehek! Dobjátok ki őket! Ezután dr. Weigel korelnök emelt szót. Mielőtt azonban megmondhatta volna, mit akar, a cseh nemzeti szocialisták ráförmedtek : — Csehül beszéljen. Ha nem tud, tanuljon meg. Gyalázat az ilyen kormány ! Csopak képviselő a miniszteri padok felé fordulva kiáltja cseh nyelven: Jaj lesz nektek, ha a trónbeszédben egyetlen szó is lesz, amely a cseh népet sérti. Bresl képviselő csehül: A bányamunkások majd megtanítanak benneteket. Bolondok háza ez! Csukjátok be ezt a bolondok házát. A radikális németek ismét odaszóltak: — Csend legyen csehek! Ki veletek ! Weigel dr. korelnök azután valahogy szóhoz juthatott. Az osztrák képviselőház gyászának adott kifejezést Viktória angol királynő halála fölött, de most megújultak a botrányos jelenetek. Weigel korelnököt, aki régi politikus, ezek a lármás közbeszólások nem hozták ki sodrából, hanem az angol királynő elhunytáról szóló megemlékezést nyugodtan végig mondta. Lemis képviselő, német néppárti: Éljenek a burok! Le az angolokkal! Wolf német radikális: Üdv a buroknak, a mi testvéreinknek és fajrokonainknak. Le a nyomorult angolokkal. A német radikálisok erre lármásan hangoztatták : — Gyalázat, hogy az angol kizsákmányoló bandát itt szóba hozzák. Weigel korelnököt, aki régi politikus, ezek a lármás közbeszólások nem hozták ki TÁVIRATOK. Viktória királynő temetése. Cowes, jan. 31. A hadihajók tegnap fényes lobogódíszben elhelyezkedtek az Anglia és Wightsziget között elnyúló tengerszorosban. A hajók sorfala Southampton Watertől Rydeig ér. London, jan. 31. A görög király Miklós görög herceggel ide érkezett. Megérkezésükkor Károly dán herceg és a király képviselői fogadták, akik a Marlborough-palotába kísérték őket. London, jan. 31. Egy tegnap este kiadott hadiparancs szerint a gyászmenetben 3075 ember fog résztvenni, a sorfal alakítására pedig 3166 főnyi lovasság és 29,129 főnyi gyalogság fog kivonulni. Azonkívül díszőrség fog állani a Viktória-pályaudvaron, a Paddington-pályaudvaron és a Buckingham-palotában. A gyászmenetben a tengerészeti csapatok a szárazföldi csapatok után fognak menni, azután jönnek az idegen katonai attasék, a hadsereg vezérkara, a tábornagyok, majd négy zenekar, amelyek fölváltva Bethoven és Chopin gyászindulóit fogják játszani és azután következik a halottas kocsi. A délafrikai háború. London, jan. 31. A Daily Mail-nek jelentik Fokvárosból tegnapi kelettel. Nem hivatalos jelentés szerint Devrett meglehetős nagy sereggel benyomult Fokföldre. Angol fegyverkezés, London, jan. 31. Az admiralitás parancsot tesz közzé, amely felszólítja azokat a tengerészeket, akik rövid szolgálat után elhagyták a haditengerészetet, hogy egy új tengerészeti tartalék-hadosztályba lépjenek be, amelynek neve nott&tartalék. A parancs a nyugdíjazott legénységet is felszólítja, hogy lépjen be ebbe a hadosztályba. Háború Kínában, Sanghai, jan. 30. A North China Daily News jelentése szerint Sanhaikvanban kínai puskapor elpusztítása közben robbanás történt, amely 40 japán katonát megölt és két angol katonát megsebesített. magyar Szó, iSOl. február hó I ónl új előfizetést nyitunk lapunkra Előfizetési árak: 1 évre : 28 korona — fillére 71 évre : 14 „ —» „ 7* éves 7 „ — „ 1 hónapra: 2 ,, 40 ,, Ásókat a t.c. előfizetőinket, akiknek előfizetése január 31-én lejár, arra kérjük, hogy a megrendelést mielőbb újítsák meg, nehogy a lap küldése fennakadást szenvedjen. Lakóhelyváltoztatás alkalmával arra kérjük úgy helybeli, mint vidéki előfizetőinket, hogy régi lakóhelyüket is tudatni sziveskedjenek. Mutatványszámot kívánatra ingyen küldünk. Febi NAPI HÍREK. Utazás két skatulya gyufa körül. Polónyi Géza maga sem sejtette bizonyára, hogy milyen bőséges témába markolt bele, amikor három pár osztrák-magyar cipőt tett a Ház asztalára. Az osztrák-magyar iparcikk nem is olyan új fogalom, mint amilyennek látszik. Csak a fogyasztó közönség nem tudott róla, de annál jobban ismerték azt a kereskedők és gyárosok. Ma egy olvasónk egy tintás üveg céduláját küldte be hozzánk. Virtós nemzeti szinű a papiros és rajta a következő felírás ékeskedik: Mivelhogy a tintát eddigelé semmiféle tudomány nem osztályozta nemzetiségek szerint, joggal hiheti mindenki, hogy a „magyar tinta“ magyar gyártmányú tintát jelent. De a cédula végén van még egy apró toldalék, amely alaposan kiábrándítja az embert ebből a hitéből. Íme, így szól ez a toldalék: BEYER EDE GÖRKAU. Csehország—Budapest. Hogy Görkau van-e Csehországban, vagy Budapest, arról a kis cédula nem nyújt kellő felvilágosítást. Magyar ember sorsa a nagyvilágban. Mondják, hogy a statisztika tudománya afféle tudomány, amelyből ki lehet olvasni mindent. Jót is, rosszat is. Mindig attól függ, hogy ki milyen szempontból olvassa. Lehet. Nem tudom. Csak azt tudom, hogy én szomorú, nagyon szomorú dolgokat olvasok ki abból a hatalmas, vaskos könyvből, amelynek teljes címe: „A m. kir. kormány 1899. évi működéséről és az ország közállapotáról szóló jelentés és statisztikai évkönyv.“ Száraz számok azok, amelyeket ott egymás mellé róttak. De nekem mégsem szárazok, hanem nagyon is beszédesek. Szomorúkat beszélnek. A magyar népnek a magyar hazához való ragaszkodásáról például a következő hús dolgot mesélik azok a számok: 1899-ben a magyar birodalomból 37 ezer 193 ember vándorolt ki. Legnagyobb részük Romániában és a tengerentúl keresett új hazát. Egyedül Amerikába 23 ezer 366 ember vándorolt ki. A kivándorló nők száma 11 ezer 366 volt. A legtöbb kivándorló a tót (43 százalék), azután következnek a magyar anyanyelvűek 24 százalékban. A Tisza jobb partjáról a magyarságnak 18,350 embere vándorolt ki. A kivándorlók közül napszámos és őstermelő, vagyis földmives ember 74 százalék. Az utolsó tíz esztendőben körülbelül háromszázezer ember hagyta így el Magyarországot, mert az áldott magyar földnek se jogából, se kenyeréből nem jutott nekik. Olvasván a legújabb népszámlálás adatait, lehet, hogy sokan azt mondják ezekre a beszélő számokra : Oda se annak a háromszázezernek. Maradtunk is, vagyunk is azért elegen magyarok. Nem vi-