Magyar Szó, 1902. augusztus (3. évfolyam, 180-198. szám)
1902-08-22 / 197. szám
Augusztus 22. MAGYAR SZÓ. Lelkészbeigtatis. A gyüdi (Baranyamegye) ev. ref. egyház egyhangú meghívás utján választott lelki pásztora, Veress István volt ó-moraviczai segédlelkész e hónap tizenhetedikén foglalta el uj állását. Az ünnepélyes beigtatást Nagy Imre kórósi lelkész, egyházmegyei aljegyző végezte, mely után a beigtatott lelkész megtartotta beköszöntő beszédét. Az erőteljes nyelven előadott, gondolatokban gazdag beszéd mély benyomást tett a hívekre. — Délben közebéd volt, melyen a környék lelkész kara s világi férfiai szép számban vettek részt. Kolozsvári papválasztás. Az erdélyi ref. egyházkerület legnépesebb egyházközsége egyik ürességben lévő lelkészi állomásának betöltésére javában folynak az előkészületek. Mint az «E. P. L.» írja, összeállíttatott a szavazók névsora. Kolozsváron körülbelül 17 ezer ref. vallásu lélek van és ezen 17 ezer embernek oly csekély hányada került be a választásra jogosultak névjegyzékébe, hogy azt megemlítés nélkül hagyni nem lehet. Ennek pedig az az oka, hogy nagyon sokan nem fizették be még azt a csekély egyházi ravatalukat is, amellyel az egyházközségnek tartoznak. A pályázat e hó 25-én letelik, mely után rövid idő múlva meg fog történni a lelkészválasztás. Eddig is már — amint értesülünk — több képzett, derék lelkész nyújtotta be pályázatát. Paphallgatás. A debreczeni ev. ref. egyház tagjaiból alakult, mintegy harmincz tagból álló csoport ma hajnalban érkezett haza Gyantáról, ahol városunk szülöttét, Diószeghy Mihály ev. ref. lelkészt hallgatták meg. Diószeghy kitűnő egyházi beszédével meglepte, behízelgő modorával pedig teljesen megnyerte a kirándulókat. Diószeghy Mihály nem ismeretlen a debreczeni közönség előtt. A márcziusi és más hazafias ünnepélyek alkalmával szónoki erejével, hatalmas szavalatával sokszor lekötötte a hallgatóság figyelmét. ( Értesítés. A kolozsvári ev. ref. kollégium régi épülete átalakítás alá került. A vakolatot letakarítják a tégláig, uj padlót, ajtót, ablakokat, kályhákat tesznek a szobákba. A tanulók czélszerübb, kényelmesebb s kevésbé zsúfolt lakást nyernek. A bennlakó ifjúság egy rendes és két helyettes bennlakó tanár felügyelete alatt lesz. Az átalakítás annyi időt vesz igénybe, hogy szeptember elseje helyett csak 15-ikén nyithatik meg az intézet. Azonban a beírás megtörténik szeptember 1., 2., 3. napjain. Vidékiek postán is elküldhetik a díjakat. A javító-, felvételi és pótvizsgálatok szintén szeptember 1., 2., 3. napjain lesznek. Az igazgatóság. Tájékoztatás. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület eperjesi ősi kollégiumának jogakadémiáján, — a hazai ág. hitv. ev. vallásfelekezet ez egyetlen ilynemű tanintézetén, — az 1901/1902. tanév alatt a következő tanárok működtek: dr. Horváth Ödön kir. tanácsos, dékán, dr. Horovitz Simon, dr. Mikler Károly, dr. Raffay Ferencz, dr. Sarudy Vilmos, dr. Szlávik Mátyás (rendes tanárok), dr. Flórián Károly (rendkiv. tanár), dr. Breyer Adolf, dr. Horovitz Imre, dr. Máriássy Béla, dr. Sztehlo János (magántanárok). Az e-ső félévben 18 tantárgy 85 hetiórában, a II-ik félévben pedig 29 tantárgy 89 hetiórában adatott elő. A tanév alatt a jogakadémián összesen 221 hallgató volt beírva, úgy, hogy a hallgatóság létszáma tekintetében ez a tanintézet a hazai tíz jogakadémia között a legelsők közé emelkedett. A hallgatók között volt I-ső éves 75; II-od éves 68? 111-ad éves 37; IV-ed éves 37; tanfolyam hallgatása nélkül, miniszteri engedéllyel vizsgázó 4. Vallás szerint volt ág. hitv. ev. 72; rom. kat. 59; izr. 48; ev. ref. 20; gör. kat. 15; gör. kel. 7. Születési hely tekintetében volt: Sáros vármegyei 53, Gömör vármegyei 20, Szepes vm. 19, Zemplén vm. 14, Abauj-Torna és Torontál vm. 9—9, Hont és Liptó vm. 7—7, Bereg, Pest és Ung vm. 5—5, Borsod, Jász-Nagykun-Szolnok, Sopron és Szabolcs vm. 4—4, Bács-Bodrog, Bars, Békés, Brassó, Heves, Nógrád és Nyitra vm. 3—3, Árva, Máramaros, Pozsony, Szatmár, Tolna és Vas vm. 2—2, A.-Fehér, Arad, Fejér, Fogaras, Hajdú, Hunyad, K.-Küküllő, Komárom, N.-Küküllő, Szeben, Szilágy, Temes és Zólyom vm. 1—1, Gácsországi 2. A folyó tanév májusának végéig tartatott a jogakadémián 110 I. alapvizsgálat, 89 II. alapvizsgálat, 8 államtudományi államvizsgálat és 19 jogtudományi államvizsgálat. A vizsgálatokon kitüntetéssel nyertes képesítést: Behyna Dezső, Gergelyi Béla, Markó János és Pétzy Popovits Emil a II. alapvizsgálaton. A tanév alatt 24 joghallgató nyert végbizonyítványt. Több joghallgató részesült ösztöndíjban, a segélyegylet támogatásában, tandíj- és tápintézeti díj-elengedésben stb. (Ezen a czimen a joghallgatók által élvezett kedvezmények összege a múlt 1900/1901-ik tanév alatt 10.135 K.) Az akadémiai ifjúság egyesületei: a jogász-testület, segélyegylet, irodalmi-, zene- és olvasókör, turistaegylet és vivóegylet, élénk működést fejtettek ki. Mindezekről részletesebb adatok a Kollégium «Értesitő»-jében olvashatók, melyet az ág. hitv. ev. ker. Kollégium igazgatósága Eperjesen egy darab 10 filléres levélbélyeg beküldése ellenében bárkinek készséggel megküld. A városban egészséges és nem drága lakások elegendő számmal állanak rendelkezésre s az ifjúság ellátása jutányos és megfelelő. Értesítők: A soproni ág. hitv. ev. liczeumi főgimnázium és bölcsészet teol. főiskola. Igazgatók: Gombócz Miklós és Poszvék Sándor. A terjedelmes értesítő elején Hollósy Kálmán tollából olvasunk nagy készültségre valló értekezést a Riedl Szende Magyar Hangtanáéról. Ezután a főgimnáziumi teol. főiskoláról számolnak be az igazgatók. Mindenekelőtt igen szép, kegyeletes hangon emlékezik meg az értesítő Mü 1tner Mátyásról, ki sok éven át volt tanára s igazgatója az intézetnek s ki ez év folyamán elhunyt. Az év adatai közül kiemeljük, hogy a főgimnáziumban 439 növendék íratott be és pedig 369 ág. h. ev., 29 róm. kat., 28 izr. és 7 ev. ref. vallásu. Ez aránylag a legtisztább ev. tanintézet. A tanulmány eredmény jó. Az intézetben kiváló tanerők működnek, a város és levegője egészséges, — csak a főiskola épülete igényel sürgős átalakítást, esetleg uj telket. A teológián 28 hallgató volt beirva. Szép szám az eddigiekhez mérve. A soproni teológiának fel kell virágoznia, mert a szegény ifjakat igen sok jótéteményben részesíti. — A soproni ág. h. ev. tanítóképző-intézet. Igazgató: Kapi Gyula. A dunántúli ev. egyházkerület e régi s szép múlttal biró intézete, ez évben is elismerésre méltó munkát végezett. Beíratott 115 növendék; a tanulmányi eredmény igen jó, a vezetés példaszerű. Ezt elismerte s honorálta a magas kormány is, mely évről-évre dicsérettel szól a képezdéről. Most pedig, mint örömmel értesülünk, azon eszmével foglalkozik, hogy ezt évi nagyobb mérvű segélyben fogja részesíteni, tekintettel annak nemzeti kulturmissziói feladatára. Az intézettel kapcsolatban szépen virágzó gyakorló-iskola működik. A képezde igen szép helyen van, de épülete már szűk s teljesen újjáépítést igényel a legrövidebb idő alatt. — A tiszai ág. h. ev. egyházker. árvaházi bizottságának jelentése, a rozsnyói fiú- és leányárvaházról. Eszerint az árvaházban az elmúlt 1901. évben 52 árvagyermek nyert nevelést. Volt 34 ingyenes, 3, havi 16 koronát és 14, évi 300 koronát fizető árva. Az emberbaráti szeretetet hirdető intézményt melegen ajánljuk a jószivü olvasóközönség figyelmébe. Lapszemle. Debreczeni Prot. Lap. (Szerk. Erőss Lajos. XXII. évfolyam, 33. szám. Előfizetési ára évi 12 korona.) Dr. Baltazár Dezső ref. lelkész ir «az egyháztagságról» igen érdekes, mélyreható és alapos tanulmányt. Ezután Nagy István folytatja a ref. egyházi törvények feletti elmélkedését, szólván ez alkalommal «az egyházalkotmányról». A tárczában Földváry László közöl adalékokat a XVIII. század első feléből latin- és magyar nyelvű kútfők nyomán. A tanügy rovata alatt megkezdődött az országos ev. ref. tanáregyesületi választmánynak a konventhez intézett s az egyházi törvények revízióját czélozó felterjesztésének közlése, mely éles elmével bonczolgatja az eddigi törvények szakaszait. Apróbb hírek s pályázati hirdetések következnek ezután. 197. szám: IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. (*) Debreczen lenézi Csokonai Mihályt. Makó Lajos, az uj debreczeni színigazgató kérvényt nyújtott be Debreczen városához, hogy a «Debreczeni városi színház» elnevezését a debreczeniek halhatatlan költőjének emlékezetére Csokonai színházra változtathassa át. A városatyák tanácsa a legutóbbi közgyűlésen tárgyalta a színigazgató kérvényét s határozatában kimondta, hogy a városi színháznak a kívánt elnevezést, «tekintve Csokonai kissé nagyon is bohém voltát», nem szavazza meg. Tudniillik, hogy szegény Csokonai Vitéz Mihály nem járt négyesfogaton, foltos csizmában járt, helylyel-közzel mulatott s néhanapján koplalt. Szóval nem élt úgy, mint a Nemzeti Kaszinó tagjai élnek, sőt még csak nem is a saját p 'W'ban irta költeményeit. Ha ott irta volna, Debreczenben most bznnyára büszkén neveznék el a nevéről a városi színházat. Mivel azonban szegény fejének ezer nyomorúságon kellett vidám jó kedvvel keresztülgázolnia, most íme megérte azt, hogy saját szülővárosa polgári gőggel lenézi a ahelyett, hogy megtiszteltetve érezné magát Csokonai nevétől. — Urambocsá’ — még a városi színháznak jó hírnevét s jó erkölcseit is félti tőle! Pedig alig hinnék, hogy a debreczeni városi színház is éppen a színházak rózsaleánya volna. (*) Tárczaíróink — német lapokban. Olvasóközönségünk már tapasztalhatta, hogy tárczarovatunkat kizárólag magyar írók látják el; semmiféle fordított dolog abban helyet nem talál. Erre a tényre szerkesztőségünk méltán büszke lehet. A megjelent tárczák minőségét pedig mutatja az a tény, hogy immár második tárczaírónkat érte az az elismerés, hogy előkelő, nagy német lap érdemesnek tartotta lefordittatni és közölni tárczáikat. Csak nemrégiben Palotai Hugó néhány aprósága jelent meg német fordításban, újabban pedig a «Hamburger Fremdenblatt» közölte Peterdi Sándor kiválóan ismert belmunkatársunknak «Lili és Lulu» czimü tárczáját, mely szintén a «Magyar Szó»-ban jelent meg először. A kedves és költői gyermektörténetet Blumgrund E. fordította igen ügyesen. (*) A délibábok hazája, Lovász János kitűnő darabját az Urániában estéről-estére fokozottabb érdeklődés kiséri. Szent István napján a vidékről felrándult közönség tapsolt A délibábok hazájának. A debreczenvidékiek voltak persze többségben a színház nézőterén s természetes, hogy a megszólamlásig hű képeken mindenik talált ismerősökre. Sok tapsot aratott kivált a csikós- és a szamárverseny győztese, a délibábok képe, az idei aratásról fevett képek és a debreczeni gazdasági intézet udvaráról való tömeges állatfelvonulások. Sok jó kedvet keltett a tőrülmetszett magyarsággal és egészséges debreczeni humorral megírt szöveg is. A siker következtében az igazgatóság a hét minden napján A délibábok hazáját adatja. (*) Színi pályára készülők figyelmébe. Szini pályára készülök, kik tanulmányaikat magánúton óhajtják végezni, teljes kiképzést nyerhetnek ifj. Bokor József népszínházi karnagynál úgy az operett, opera, valamint a drámai szakban. Leczkéket ád lakásán (X., Tisztviselő-telep, Család utcza 20.) vagy az illető tanuló lakásán. A tanfolyam tíz hóra terjed. Értekezhetni akár levélben, vagy személyesen mindennap déli 12 órától 3-ig. (*) A Nemzeti Zenedében a növendékek behatása folyó évi augusztus hó 30-ától bezárólag szeptember hó 5-éig az intézet helyiségében (Budapest, IV. ker., Újvilág utcza 14. sz.) naponként délelőtt 9—12 óráig történik. Ezen időn túl csakis külön igazgatósági engedély alapján naponként délután 3—5 óráig. (*) A Városligeti Nyári Színházban vasárnap délután Újházi felléptével a «Czigány» került színre. Gyuri szerepében Rédei István vidéki színész vendégszerepelt szép sikerrel. Értelmes színész, hangja is kellemes. Újházi Ede szombaton a «Budapesten» czímü bohózatban lép fel. E rendkívül mulattató bohózatban a mester egyik legfényesebb alakítását mutatja be. Abból a hazafias, lelkes ünnepből, amellyel a főváros és az ország közönsége szeptember 19-én meg fogja ülni Kossuth Lajos születésének száz éves évfordulóját, a Városligeti Nyári Színház is részt kíván. A színház az ünnep estéjén fogja bemutatni Pakots Józsefnek ez alkalomra írott «Kossuth» czímü hazafias, látványos színdarabját, amely nyolcz képben fogja színpadra vinni a szabadságharcz dicsőséges korszakát és benne a kor lelkét, Kossuth Lajost. SPORT: Budapesti nyári lóversenyek. A Szent István-díj napja is eltelt. A 80.000 koronás díjban 11 ló indult, illetve csak tíz, mert a tizenegyediket. Esélyt, indulás előtt egy másik ló megrúgta és ezért nem vett részt a versenyben. Aki rátett, az elvesztette azért a pénzét, — a Lovaregylet szabályai értelmében, amelyek szerint még az is veszthet, akinél a nyerés legcsekélyebb lehetősége sincs meg. A nagydíjat egyébiránt Facon nyerte meg '