Magyar Szó, 1903. január (4. évfolyam, 1-27. szám)
1903-01-23 / 20. szám
Január 23. szegény csizmadia-mestert az országúton megfagyva találták. — RENDŐRT HÍREK — Öngyilkos statisztikai díjnok. Ma reggel a városligeti színkör mögötti tisztáson egy fiatal ember holttestét találták, amely az éjszakai hidegben egészen megfagyott. A jobb halántékán lövéstől eredő seb volt. A rendőrség megállapította, hogy Korlik Jenő Csáktornyai születésű 20 éves statisztikai díjnok, aki a napokban eltűnt köztemető út 4. számú lakásáról. Hozzátartozóinak azt írta, hogy Fiuméba megy és öngyilkosságot követ el. A rendőrség konstatálta, hogy a szerencsétlen fiatalember öngyilkossá lett. —• Halál a korcsmában. Pesete Gyula 48 éves kocsis tegnap a szerecsen-utca 47. számú korcsmában forralt bort rendelt. Alig itta ki a bort, lefordult a székéről és holtan serült el a földön. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. Valószínű, hogy szívszélhüdés ölte meg. :— Elfogott betörök. Tegnap két titkos rendőr a Kmetív utczában két rovott múltú embert vett észre. Igazolásra szólították fel őket és megállapították, hogy Kovácsevics Gyula 1S éves és Sitíis Sándor 21 éves napszámosok az illetők. Kiderült, hogy Voneki Alajos utazó és Makkai András napszámos gyár utcza 13. számú házába betörtek, ahonnan télikabátokat loptak el. A rendőrség letartóztatta a betörőket. x Stomatin a legjobb száj- és fogápoló szerek. Szakorvosok által ajánlva. Honi gyártmány. Kapható mindenütt. MAGYAR SZÓ 20. szám. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A királyhiimnusz. E lapban olvastam a minap, hogy a (Királyhimnusz.) ismét kisérteni kezd. Mondják, hogy a Jókai szövege nem jó s pályázatot fundálnak ki a himnusz dallamára, vagy mint mostanában elég rosszul mondják: megzenésítésére. Tehát a Jókai szövege nem jó? Mondták ezt már máskor is, és íme most is mondják! fi pedig mondtam már máskor is, és íme most is mondom, hogy a Jókai szövege jó! Jó tartalmilag, jó alakilag, aki ezt — kellő vizsgálat után is — tagadja, az nem tudja, mi a Himnusz, nincs abban igaz magyar érzés, — ezt a tartalomra nézve mondom —,az alakzatra nézve pedig, aki Jókai szövegét nem jónak mondja, azt mondom, — legyen bármely híres zenész — nem tudja a magyar ritmusnak még az ábc-jét se! Nézzük, mi a szöveg: 1. V " ; "• Isten! tartsd meg országunk királyát, , Fény borítsa szentelt koronáját . Trónját boldog nemzet támogassa, Honszerelmünk emelje magasra. Nemzetek atyja! lm hozzád kiált A népek ajka: Tartsd meg a királyt! 2. 6 ■ ■ -4^ A' A" királynak’ adj áldást, hatalmat,. Boldog békét, harczban diadalmat; Áldott hírét szikla, róna, tenger, Merre nap jár, büszkén visszalengje, Nemzetek atyja! stb.A király a jog, s szabadság vérűje: Minden honit éljen, haljon érte! Karja, lelke, győzzön a viszályon, Dicső neve késő korra szálljon, Nemzetek atyja! fetb. Most azt kellene leírnom, hogy mi az a Himnusz!! De minek foglaljam vele a helyet s pazaroljam az időt? Le van az írva minden költészettani kézikönyvben s amelyik magyar ember ebikor a szövegben fel nem találja annak az igaz érzelemnek kifejezését, melyet a magyar királya iránt kezdettől fogva viseltetett, azzal nincs mit beszélni! Nem akarok senki — igaz vagy nem igaz — érzelmein se uralkodni, se erőszakot tenni, csak kimondom, hogy a szöveg tartalma megfelel egy, magyar királyhimnusz követelményeinek, melyben egy igaz: magyar hazafi király iránti hűséges tisztelete, a lángoló honszeretet legmagasabb kifejezésével párosítva...együtt feltalálható! . ..— •4 - 1 " •" ML J De úgy látom én már régóta, hogy nem is dal és zene kiváló sajátossága a változat, hat sorannyira a szöveg tartalma, mint inkább alakzata ellen van kifogás; hát azoknak a kifogástevőknek mondom én azt, hogy: nem tudják a magyar ritmust! Nézzük: a szöveg 4 első sora egyenlő beosztású 10 szótagból áll, beosztása: 4 -1- 3 + 3. Az* 5., 6. sor ugyan 10 szótagú, 5 + 5 beosztással,melyet a zenésznek rögtön észre kell venni, hogy miután a 4 első sor két utolsó üteme 3 - 1 —3, hát itt nem lehet 3 - , 2-,3 -2 beosztást használni, nehogy sokszor jöjjön elő a 3 beosztott, az 5., 6. sort így kell metrice beosztani s zenével is kifejezni: 3 ■•! 2 - 4 -| 1 = 10. Prosodíce kifejezve a 4 első sor: Coriambus és két anapaestus: = --- --- | \w> V/ — j v» — | az 5. G. sora: dactylus, spondcus, coriambus, félspondens: == — W W |-------| — ^ — v_/ I — I igy aztán meg lesz benne az a felséges változatosság, melyet a világ egyetlen zenéjében se találunk másban, mint a magyarban, , mert ez a magyar zenének páratlan sajátossága! Mutasson nekem valaki a világ akármely nemzetének zenéjében olyat, hogy egy 10 szótagból álló sorban négyféle zenei kifejezés legyen, mint itt az 5., f1. sorban! Az ilyet kéne ám a magyar Zene-Akadémián tanítani! A Lányi Ernő, meg Kun Laczi gyerek' tudják, de azok se a Zene-Akadémián tanulták, a Dankó Pista is tudja. Bocsánatok meg, igen szeretett s nagyrabecsült művé ez fiacskáim, ’•ágy, ezt a fakó mezei pacsirtát mellétek állítottam! Azonban ne gondolja azt senki, hogy én ezt csak úgy magamtól találtam, s rá akarom húzni a Jókai alakzatát! Az első sor alakzata meg volt még a magyar költészetben, irta pedig Petőfi, így: Milyen lárma, milyen vigadalom? Mi légyen az? talán lakodalom? Nem az lesz e! fiatal vitézek. Látogatták meg ezt a csapszéket. Ím a Jókai szövegének alakzata =*= 4 3 , 3, az 5. fi. sor alakzatát pedig már a játszó magyar gyermekek tudják, magunk is daloltuk porban játszó gyerekkorunkban, de dicsőségesen méltatta Arany is, ő magától szerzett gyerekdalban: Kis kacsa fürdik I fekete tóiban *= 3 + 2 ! 4 ; I. Hát ki mondja azt nekem, hogy a Jókai szövege nem jó? nem magyar? nem a szívünk legmélyebb könyvéből vette?! hanem: a felhozott Petőfi-féle példa és a Jókai szövegének zenei kifejezése között mégis van külömbség, ugyanis: Jókainál — minthogy Himnusz — az első 4. sor két utolsó üteme 43 + 3), nem lehet más a zenében mint anapaestus ^ —), mint hogy az utolsó hangnak hosszúnak kell lenni! Petőfinél pedig a legutolsó amfibrachis (w — v^), de hát valamint, hogy a világi zenében vigetemül nem használunk dactylust, úgy a Himnuszban nem használhatunk amfibrachist, hanem a velük ellenkező szomorú dactylust,vagy arapaestust.1. Már most, ha valaki Jókai szövegére dallamot akar írni,1 . vagy mint ma elég; magyartalanul mondják:meg akarja zenésiteni, vigyázzon a következőkre: 1. Az első ütem coriambusát ossza kétfelé, (mivelhogy Himnusz, tehát morális kifejezés kell!) s ne négy nyolczad vagy két negyed, hanem egész ütembe ossza, így meg lesz a c’ora- Ijs (hímnieus) kifejezés, a magyaros alakzat mellett Lesz tehát az első 4 sor zenei kifejezése ez: 2 -1- 2 + 3 + 3, az A. 6. soré: 3 + 2 + 4 -]- 1, azaz : - isten’tartsd megj országunkl királyát, vagyis: ■-------| — — 1^ ^ — két spondeus, két anapaestus,az o, 6. 'sóiban: nemzelékjaty jajiui hozzád kijált, azaz : 3+2+4+1, vagyis: dactylus, spondeus, coriaphus (melynek a 8 között egyik alakzata az itt látható ditracheus) és fél spondeus, e beosztás■ 2 + 2 +3 + 3, vagyis:* 'két spondeus, a napa e s tug, amfi brach is. Nem tudom ki volt e dallam szerzője, de remekül értette a magyar alakzatot, úgy a dallamvezetést is, amennyiben a dallam egyike a legritkább s kitünőbb magyar nótáknak, minden sora más-más hangnemből menvén, az 1. sorá-m a 11, a 2.ik G-dur, a 3-ik F-dúr, a 4-ik d-mo 11, én ezelőtt negyvenkét évvel tanultam' s daloltam a székesfejérvári ifjusági dalárdában; az’ elnökünk volt, a derék ázsiai utazó, gróf Zichy* Jenő (akkor szolgabiró), a karmesterünk meg Nagy Pista, a híres«Honvéd-négyes» szerzője. Íme tehát, a Jókai szövege mind tartalmilag, mind alakilag teljesen jó, igaz magyar, melynek alakja a magyar nemzet fényes csillagától származik, már részben ismeretlen idők óta él a magyar gyermekek ajkán, igen méltó és érdemes arra, hogy reá dallam szereztessék, s tegyen a magyarnak örök Király himnusza! Dallam szereztessék? De hát hogyan? Azt hívanám, hogy pályáz,...? hirdetnek! Én nem kommendálom, írjon a szövegre akárki, dallamot, a lapok közöljék, írjanak sokan, amelyiket’majd megszereti a magyar nép, az legyen a Király himnusz! De hivatalosan megállapítani épen nem lesz jó. Mikor és kit fog megszállani az a szent ihlet, hogy megírja a magyar Királyhimnusz dallamát, ne keressük, azt mondva csinálni nem lehet, annak úgy kell kipattanni, mint Minervának a Jupiter fejéből, ez lesz aztán az igazi! Én erősen hiszem, hogy jönni fog, jönni kell egy szent pillanatnak, mikor a magyar Királyhimnusz dallama megszületik! De bizony, mondom, ez népi lesz pályázat útján! Azok a budapesti zenei pályázatok különben is nagyon gyanúsak, a czéhbeli muzsikusok leszorítanak mindenkit, úgy, hogy hat vidéki ember akar pályázni, nagyon jól cselekszi, ha Budapesten teszi postára a levelét (próbatám est); a millenniumi Himnuszra is pályázatot hirdettek s nagy örömmel olvastuk, hogy a harmincz s nehány mű közt van , egy oly kiváló, mely társait nagy‘magasságban felülhaladja, vágyva vágytunk minél előbb élvezhetni, ►> im? ... a pályázat kihirdetésekor kaptunk egy értéktelen ,nagy semmit, szerző egy czéhbeli (meghalt már, nyugodjék békével!), melyre minden vidéki zenész boszankodva b czagott fel. Hanem aztán meg is verte őket a Jehova! A megnyitó-ünnepélyen, a király jelenlétében, a trombitások összezavarodtak a dalárokkal... bensőitek, csúfot vallottak! A mellőzött vidéki darabot-pétiig! -kapva-kapják er-dalárdák s fújják nagy tetszés és lelkesedés közt. Maradjon, meg tehát az á.Jókai-f'éle szöveg továbbra is, s majd fog akadni valaki... aki a nótáját is megteremti, mert ezt csinálni nem , lehet! * (Gyoma.) + +(*) Madách Imre. Tegnap volt-'n»olet-van éves fordulója -annak, hogy-'-az új magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, a történelem-bölcselmi költészet mestere, az «Ember tragédiája» halhatatlan szerzője, A Madách Imre Alsó-Sztregován született. Nagy ünnepnapja ez a magyar költészetnek, melyet a Halhatatlan mély eszméivel világirodalmi szinvonalra emelt úgy, hogy műve immár a «Kain»,«Manfréd», «Paust» mellett szerepel,mint a magyar nemzet bölcselmi szellemének világraszóló megnyilatkozása. A gondviselés ugyan-: sál, meg van a+is^ta magyar alakzat és-.a magyar, . ..éad-.v __1 • - ;.................*------ rju ©.-abban az időben-adta nekünk -Madácborc,--mely-... A a - ..a afr _ -Ei+ii -v.^gvr > A_; *. - -ShátSA . - ban ötféle zenei kifejezés! Hol találhatjuk ezt ma, sutt?! És milyen felséges lesz az első 4 sor egyenlő üteme (spondeus, anapaestus) után, az ellenkező nyomású daetykus kifejezés az ötödik sorban! A Petőfi-féle szöveg dallamának szerzője is így cselekedett, és igen kitünően tévé, itt a dallam kifejezése ez: Nem a bizatali vitézek, azaz: — —;— —i'w'W—j'w'— ' Kálmán Farias