Magyar Szó, 1904. május (5. évfolyam, 104-128. szám)
1904-05-07 / 109. szám
4 109. szám. MAGYAR SZÓ Az értekezlet megnyitásakor felállott Thaly Kálmán és meghatott hangon, emlékezett a nagy íróról. Jellemezte irodalmi működését, vázolta, életét és rámutatott alakjának jelentőségére a magyar történelemben. Ezután a párt egyhangúan elhatározta, hogy gyásza jeléül fekete lobogót tűz ki és a ravatalra koszorút tesz. A koszorú szalagján ez a felirat lesz: A magyar nyelv és irodalom örök dicsőségének, Jókai Mórnak, a Függetlenségi Párt. . A nagy halott emlékét a párt ezután jegyzőkönyvben is megörökítette. A Kisfaludy-társaság, amelynek Jókai tagja volt, ma délután öt órakor ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a társaság külön gyászjelentést ad ki. A Magyar Színház ma este áldoz Jókai emlékeinek. Mérei Adolf a színház titkára, megható prológot írt a ma esti előadás elé, amelyet B. Szabó József fog elszavalni. A bécsi Concordia írók, hírlapírók és művészek egyesülete szintén részt vesz a magyar nemzet gyászában. Koszorút küld a halott ravatalára és a temetésen elnökével Lichtblau hírlapíróval és Streitner Károly osztrák íróval képviselteti magát, akik ma délelőtt részvéttáviratot küldöttek. A magyar tudományos akadémia elnöksége ma délután 5 órára rendkívüli elegyes gyűlésre hívta össze az akadémia összes tagjait, amelyen meg fogják állapítani a Jókai gyászban való részvétel módozatait. . . Szalon Imre, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója a muzeum osztályigazgatójával ma reggel igazgatósági ülést tartott, mely alkalommal a következő határozatot hozta: 1. A nemzeti gyász jeléül a Nemzeti Múzeum ormára a gyászlobogó kitüzetik. 2. A Magyar Nemzeti Múzeum az elhunyt ravatalára koszorút helyez. 3. A Magyar nemzeti Múzeum a temetésen testületileg vesz részt. 4. Az elhunyt családjához részvétiratot intéz. ................ * A főváros, tanácsa mai ülésében, Halmos János polgármester meghatottan emlékezett meg Jókai Mór haláláról. Nagy volt ő — úgymond — mint hazafi és nagy mint író és költő; igazi, költő-fejedelem volt, akinek nagy szelleme előtt mindenki hódolattal hajolt meg, nemcsak nálunk, hanem széles e világon. A főváros hatósága, csak a fényes szellem iránt való hódolatának teszi eleget, a midőn élénk részt vesz az országot, gyászba borító fájdalomban és igyekszik annak a külsőségekben is kifejezést adni. Minthog v az eddigi értesülés szerint, a temetést a kormány intézteti, a székesfőváros bizottsága akként járul hozzá a végtisztesség megadásához, hogy díszsírhelyet újítnl föl, a Deák Ferencz és Kossuth Lajos sírjai között, ahol idővel muzoleum is emelhető lesz. A tanács mindezekhez hozzájárul azzal, hogy Jókai Mór emlékestét, úgyis mint a főváros díszpolgáráét, jegyzőkönyvileg örökíti meg, a családhoz részvétiratot intéz s a ravatalra koszorút helyez. A polgármester rendeletéből ma reggel az összes főváosi középületre kitűzték a ászlobogót. ' A Petőfi Társaság e hó 7-ikén, (szombaton) d. e. 11 órakor a m. Tud. Akadémia képes termében rndkivüli ülést tart. A titkár kéri ezúton a Társaság tagjait, hogy ezen az ülésen minél nagyobb számmal megjelenni szíveskedjenek. A Budapesti Újságírók Egyesületének választmánya, tan, pénteken, d. u. 4 órakor ülést tartott, hogy megállapítsa a Jókai Mór végtisztességtételén való részvételének módozatait. A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének elnöksége a következő szövegű meghívót küldte szét az igazgatósági tagoknak: „A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének igazagtósága hazánk koszorús költője, Jókai Mór intézeti tiszteletbeli, rendes és sok éven át igazgatósági tag elhunyta alkalmából az intézet gyászának és részvételének kifejezésére juttatása végett szombaton, f. hó 7-én délelőtt 11 és fél órakor az intézet üléstermében, (Alkotmány-utcza 16., I. em.) ülést tart, melyre ezennel tisztelettel meghivjuk. Budapesten, 1904. évi május hó 6-án, Ealk Miksa elnök, Fkete Ignácz titkár.“ A Magyar Néprajzi Társaság, melynek Jókai Mór egyik alapítója volt, e felirattal helyezett el a ravatalra koszorút: „A néplélek nagy ismerőjének a Magyar Néprajzi Társaság.“ Az Auróra Irodalmi és művészi Kör igazgatótanácsa ma délelőtt ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy Jókai Mór díszelnökünk ravatalára koszorút helyeznek és a temetésen testületileg vesznek részt. Reggeli kilencz órától kezdve valóságos zarándoklás folyik az elhunyt ravatalához. Megjelentek: Berzeviczy Albert, Beöthy Zsolt, Bródy Sándornál Földváry Miklós koronaőr, Zsilinszky Mihály, Rákosi Szidi, Polónyi Géza, dr. Berger Rezső és neje, Révay Mórné, Horánszky Lajos és még sokan, mások. A Petőfi-társaság képviselői: Herczeg Ferencz, Ábrányi Emil és Szarta Tamás egy óra után látogatást tettek az özvegy lakásán kiesett részvétüket fejezték ki. Megjelent az özvegynél Wlassics Gyula is. Táviratot küldöttek: Bánffy Dezső Emich Gusztáv Bognár Sándor, Szilágyi Gy. Miklós és neje szül. Jókai Julia, Makó polgármestere, a nagyváradi alispán és a Magyar kir. állatorvosi iskola. Részvéttáviratot küldött Brábik Ferencz Prágából, Jókai cseh fordítója, Szabadka polgármestere, Széll Farkas Debreczen Walter Crane. Londonból, Kolozsvár polgármestere, Csongrád városa, Garzó Imre Kecskemétről, Jókai iskolatársa és még Jókán. A temetés. Ma délten 12 órakor Brzeviczy miniszter hivatalos helyiségében értekezlet volt, - amelyen a kormány a képzőművészeti társaság tagjaival egyetértek-^ megalapította a temetés részleteit. Jókai Mórt e hó 8-án, hétfőn délután 3 órakor temetik a Nemzeti Múzeum előcsarnokából. Ott teszik a halottat az állandó ravatalra A lakásból még ma estig okvetlen átszállítják a koporsót a Múzeumba. , , A temetés menete négy órakor fog elindulni, a Nemzeti Színház előtt, megállanak, ahol Somló igazgató a szinfénivészek nevében mond búcsúztatót, aztán a Kerepesi úton keresztül a temetőbe mennek, • ahol Baksay Sándor püspök és Papp Károly ref.lelkész mondanak imát. Herczeg Ferencz mond azután búcsúztató beszédet. Berzeviczy Albert a kormány, Beöthy Zsolt az irodalmi társaság nevében mondanak beszédet. Az értekezleten részt vettek Berzeviczy elnöklete alatt: Herczeg Ferencz, Vészi József, Szám Tamás, Hegedűs Sándor, Feszég Árpád. ■ Az értekezleten a fentieken kívül a leltározás módjait és más intimebb jellegű dolgot beszéltek meg. Jókai családja. Lapunk tudósítója felkereste Jókai", Sándor posta- és távirdai felügyelőt, Jókai Mór édes unokaöccsét, hogy tőle felvilágosítást kapjon az elhunyt költő családjára vonatkozólag. , — Szegény nagybátyám családjáról — mondotta Jókai Sándor — a közönség és a napilapok is igen kevéssé és igen helytelenül vannak informálva. A Hegedűs-, Feszty- és Ihász-családok viszonyát Jókai Mórhoz még ismerik, de a többi rokonokról alig tudnak valamit! Pedig él a nagy írónak három édes unokaöccse, ezek a legközelebbi rokonai. Én, Jókai Sándor, postafelügyelő, János, posta- és távirdai ellenőr; mi ketten Budapesten lakunk. A harmadik, szintén János, komáromi lakos és ez meglepően hasonlít az elhunyt kettőhöz. Utódaim, mi hármunk közül csak nekem vannak. Gyermekeim, koruk szerint: Jókai Miklós, Zoltán, Sándor, Károly, Árpád, Julia, Márta és Margit.Eszerint a Jókai-család csupán az én utódaimban marad fenn. A vidék. "Szeged. Szegeden Jókai halála alkalmából a házakon fekete lobogó leng. A tanács elhatározta, hogy Jókaidéhoz részvétiratot intéz, a középületekre gyászlobogót tűz ki és a temetésre Lázár György polgármester vezetésével küldöttség megy, a ravatalra koszorút helyez. A temetés napján az iskolák zárva lesznek és a temetés ideje alatt az egész városban a harangok zúgni fognak. A Dugonics Társaság, a Magyarországi Közművelődési Egyesület, a vidéki hírlapírók küldöttsége koszorút küldenek és küldöttségileg képviseltetik magukat a temetésen. A színházakban hétfőn Jókai-gyászestét rendeznek. Csongrád: Jókai halálát Csongrád megye is mélyen gyászolja. A vármegye községi ás városi törvényhatóságai dr. Csató Zsigmond főispán és dr. Chapricis Lajos alispán viaetfae alatt küldöttsészbe fognak a temetése« aMKietecsi» 1904. május 7. A bécsi sajtó Jókairól. A bécsi lapok reggeli kiadása első helyei, vezérczikkban foglalkozik az elhunyt magyar iS- királylyal. A „Neue Freie,Fresse“. Földre bocsátott fáklyával szomorkodik Magyarország , géniusza nagy fia ravatalánál. Jókai Mór kilehelte nemes lelkét, mely hatalmas szárnycsapásokkal száll a halhatatlanság felé. Fájdalmas panasz r ajául,föl mindenfelé a merre csak .magyar lakik s a halott emlékét a külföld is kegyelettel fogja őrizni. Jókai nemzete számára több volt a nagy elbeszélőnél,képzője volt a magyar nyelvnek, útmutató a szellemi haladás terén, hős a szabadságharczban. Az ő nagyságának fájdalmas fokmérője lesz az a följajdulás, mely az egész országot, átjárja és mely nem egy, könnyen, hevülő nemzet panasza, hanem az igazi, mélységes gyász jajszava. Amit Kisfaludy Károly és Sándor, Vörösmarty, Bajza, Eötvös megkezdték, s amit Petőfi, a lánglelkű poéta folytatott, azt Jókai a próza írásban tökéletességre emelte. A magyar nemzet tudja, hogy Jókaival a nemzeti munka egy hatalmas harczosa zárta le örökre szeméit. A „Zeit". ‘Jókaival sírba szállt az utolsó ama nagy erőberet- közül kik a tizenkilenczedik .' század közepe táján virágzó irodalmi "korszakot teremtettek Magyarországon. Ami Petőfi a poézisban,' az volt Jókai 'az elbeszélő'prózában. Ők ketten foglalkoztak a néppel és ők merítettek a kiapadhatatlan kincsből. Jókai művei ismertették meg a külföldet a magyar néppel. A nagy ember túlélte önmagát. Szeretetreméltó írásai a*Krétem elégítették ki a’ realismusra vágyó olvasóközönséget. Ezek daczára könyvei közkézen forognak és fognak forogni mindenkor. A ',Neues, Wiener Taglóit“: Meghalt Jókai Mór--Túl g ■ magyar , haza határain is visszhangra fog találni a gyászhir, mert hisz Jókai műveit a külföldön is ismerték. Munkái csaknem minden kulturnemzet, nyelvén megjelentek és olvasó közönségre akadtak.. Utolsónak maradt a sok irodalmi nagyság közül, kiknek munkássága egy szebb jövőt ígért a magyar irodalomnak. Neues Wiener Journal. . . . Jókai Mór^jelentősége a magyar nemzetre, úgyszólván mérhetetlen. Nyelvében él a nemzet, s Jókai ha nem: is adott nyelvet a magyarnak, de újjá tette azt és irodalmat adott hazájának. Páratlan munkaereje, csö TM dálatos fáradhatlansága egymás után, szünet nélkül alkotott. Az 1873. évi bécsi kiállításon Jókai már egész könyvtárt kitevő munkával szerepelt. Jellemző ereje akkora, mint a régi klasszikusoknak, Thukydidesnek, Liviusnak, Manzemnak, de ezek egyike sem hasonlítható össze Jókai Mór termékenységével. Megalapította a magyar irodalom alapját és minden, amit Magyarországon a toll alkotott ,s ami tiszteletreméltó s nagyszerű, az ő tollára vezethető vissza. Ahogy Petőfi a magyar költészet ideálja, úgy Jókai dicsősége a magyar prózairodalom Jókai Mór önéletírása. (Irta 1893-ban.) * Jómódú nemesi családból származtam: atyám neve volt Asvai Jókay József. Az y-grec a név végén nemesi privilégium volt, valamint hogy vármegyei hivatalt csak nemesek viselhettek. Atyám azonban nem maradt az apai háznál „a kis urak“ ősi gazdálkodását folytatni; hanem arra a szokatlan pályára lépett, melyen az egyéni tehetség szerzi meg az életmódot. Jogot végzett, ügyvéddé lett s e hivatása mellett városi hivatalt töltött, be, amit úgy hívtak, hogy ,,árvák atyja,“. Halála után a számadása alatt levő pénztárak az utolsó fillérig rendben találtattak. Én büszkébb vagyok az apám tiszta kezére,, ki rám a polgári becsületet' hagyta örökségül, mint az ősapám véres kezére, aki harczi' érdemeiért a nemesi címerünket' szerezte. Már gyermekkoromban hajlamokat árultam el a festészethez és költészethez: eléggé jól talált arczképeket rajzoltam és festettem ismerősökről és városi kitűnőségekről, később nagy előszeretettel szép hölgyekről .Miniatűrben; saját gyermekkori arczképem. (tükörből festve) most is meg van nálam. Kilencz éves