Magyar Szó, 1922. május (1. évfolyam, 76-99. szám)

1922-05-16 / 87. szám

2. OLDAL két hévvel olvasott fel az iskolai fegyelemtartásról. Bödő Pál jövőbe látó szemmel elmélkedett a tanító­képzés reformjáról s a tanítóság ősi vágyaként állította a lelkek elé azt a kívánságot, hogy a tanítóképző főiskola legyen. Több apró­ cseprő, merőben hiva­talos ügy elintézése után, barátságos ebéd követte a gyűlést a résztvevők hozta csomagokból és pincekosa­­rakból. Az egri főgimnázium hangversenye. A ciszterciek egri főgimnáziumá­nak zeneköre vasárnap 8 órai kez­dettel igen élvezetes estét nyújtott Eger város intelligens közönségének. Rássy Paulin tanárelnök megnyitó beszédében kedves szavakkal emlé­kezett meg diákkorának ének- és zenetanításáról és már ott fogamzott meg lelkében az a magasztos gon­dolat, hogy a „botfülü“ magyarokat igenis érdemes a művészetek maga­sabb régióiba fölemelni. Gyermek­korának szándékait most váltja va­lóra, mert ének- és zenekarával Herovits Antal karnagy buzgó veze­tése mellett olyant tud nyújtani Eger m­űértő közönségének, amit szakava­tott bírálók ítélete szerint csak a fő­gimnázium tud produkálni. A lelkesedéssel fogadott beszéd után megszólaltak a hangszerek és a közönség őszinte ámulattal hallgatta a legprecízebben előadott számokat. A két Tompa testvér különösen meg­hódította magának a hallgatókat. Tompa Béla VII. o. t Beriot „Sgene de Ballet" nehéz hegedűszólóját bravúros készséggel játszotta el. Külön kell kiemelnünk Tompa Jenő VI. osztályú diáknak a játékát, aki Egerland István helyett játszott bá­mulatba ejtő ügyességgel. Zongorán Váraljai, a „diákok lelkes kántora“ kísérte. Az egri zenebarát közönségnek már sok kellemes órát szerzett a főgimnázium ének- és zenekarával. A közönséget szinte patriarchális vi­szony köti az egri gimnazista diákok­hoz. Nagyon sokan vannak, akik diákkorukban szintén a tornaterem kis színpadán álltak és most a zene hangjai mellett, épúgy mint a tanár­elnök, gyermekkorukat idézik maguk elé, mikor a művészetek voltak első mestereik. Az ének- és zenekarnak már régi, kipróbált hírnevük van. Mi a leghálásabb elismerésünket fe­jezzük ki derék vezetőiknek és a buzgó diákoknak, kik tiszta lelkese­déssel törekednek a magasabb mű­vészet felé. — Az Egerben lakó vállalkozókat, nemkülönben bármily foglalkozású iparosokat és kereskedőket ezúton is felkérjük, hogy foglalkozásukat, ci­miket (név, utca, házszám) velünk tudatni szíveskedjenek,mivel címük díj­mentes ismertetését a Magyar Szó legközelebbi száma megkezdi. Tisztelettel Egri Nyomda-Részvénytársaság a Tiszti Cím- és Névtár kiadója. EGER s (922. MM5 Hű *16* KEDD Nagy János dr. Demjénben. Nagy János dr. képviselőjelölt va­sárnap délelőtt tartotta meg program­beszédét Demjénben. A Heves megyei Földmives Szövetség több tekintélyes tagja elkísérte útjára. Misz Péter pártelnök nyitotta meg a népgyűlést és felkérte a képviselő-jelöltet be­széde megtartására. Nagy János dr. megszokott szó­noki készséggel adta elő programjg­ját, amit a hallgatóság állandó figye­lemmel, többször helyesléssel és él­jenzéssel kísért. A gyűlés után a választópolgárok közül többen külön felkeresték a népszerű képviselő-jelöltet, ügyes­bajos dolgaikat elmondani. Ezeket meghallgatta és ígéretet­­ tett, hogy minden panaszlott ügynek utána jár és igyekszik orvoslást szerezni. Ivády Béla ünneplése Pásztón. A társadalom minden rétege Ivádyt támogatja. — A legnépszerűbb képviselőjelölt. — A Magyar Szó telefonértesítése. — Pásztó, 1922. május 15. Ivády Béla, a pásztói választó­kerület Keresztény, Kisgazda, Föld­műves és Polgári Pártjának hivata­los jelöltje vasárnap délelőtt fél 12 órakor Pásztón tartotta meg pro­­grammbeszédét. A nagyszámban összegyűlt kö­zönség meleg szeretettel fogadta a jelöltet. A társadalom minden rétege, rang, foglalkozás és valláskülönbség nélkül éljenezte Ivády Bélát, mikor a gyűlésen megjelent. Alapi Ferenc pártelnök felkérte a jelöltet, hogy tájékoztassa Pásztó polgárait az ő politikai program i­­járól. Ivády dübörgő lelkesedés köze­pett fejtette ki az egységes párt pro­­grammját, mely a mai szomorú idők­ben egyedüli megmentője ennek a pártokra és klikkekre bontott sze­gény nemzetnek. Fösvény József pártelnök ezután felolvasta Nagyatádi Szabó István és Mayer János földmivelésügyi minisz­ter levelét, melyben a két vezér a pásztói kisgazdáknak a legmelegeb­ben ajánlja Ivády Béla jelölését. Vass István földmunkás a ház­helykérdés sürgős rendezését kérte ezután a jelölttől s egyben biztosí­totta őt arról, hogy a földmunkások szívvel-lélekkel támogatják. Ivády Béla a gyűlés végén meg­hatott szavakkal köszönte meg a meleg fogadtatást. Hol és mikor tart programmbeszédet Ivády Béla? A népszerű képviselőjelölt május 20-án délután 6 órakor Hasznos községben, május­­ 21-én délelőtt Szűcsiben, 11 órakor Rózsaszent­­mártonban, délután 4 órakor pedig Apcz községben tartja meg programm­­beszédét. MAGYAR Slé Komikumba fulladt Kóródi Katona János programmbeszéde. Haller-párti kabaré az egri városháza udvarán. — Mindenkit megéljeneztek, csak őt nem. Eger, 1922. május 15. Rosszmájúság nélkül sem lehet másnak neveznünk mint kabarénak azt a programmbeszédnek hirdetett előadást, amit Kóródi Katona János tegnap a városháza udvarán elég szép számban összegyűlt és vegyes közönség előtt tartott. Úgy látszik, ő maga sem vette komolyan beszé­dét, mert lépten-nyomon elnevette magát. Programmot egyáltalán nem adott. Beszéde a készületlenség és a tanulatlanság jelét hordta magán. Sok mindenre kiterjedt, de logikai összefüggés nélkül és sok kérdésben önönmagát cáfolta meg. A közönség nagyon kedélyesen fogadta megálla­pításait és állandó derűs közbeszó­­lások élénkítették az amúgy vér­­telen beszédet, mellyel Kóródi ön­magának és pártjának nem keveset ártott. Beszédét kivonatosan közöljük: „Kedves Keresztény Magyar­­ t­est­véreim !“ „Első pillanattól kezdve, mikor mint a parlament legfiatalabb kép­viselője, részt vettem a nemzet­gyűlésen, keresztény ellenzéki vol­tam keresztény politikájával a keresz­tény nép érvényesüléséért küzdött. A nagy társadalmi és vagyoni el­lentétek megszüntetését sürgeti. El­itéli a mostani és dicsőíti a Friedrich­­féle választójogot. A négy elemi kö­vetelése igazságtalan és méltányta­lan. (ügy van! Úgy van !) Ezt nem említette meg Egerben Bethlen gróf. (Bethlen nevére zúgó éljenzés tör ki minden ajkon.) Azután minden bevezetés nélkül kifejti hármas programmpontjának harmadik pontját, melyet senki sem ért meg, mert nem mondta meg, mi az. Bírálja Mayer Jánost (Éljen! Éljen!) Elmondja, hogy az ellenzék nem akadályozta a földbirtokreform végre­hajtását. Nem támadja a kisgazda­­pártot, hanem­ az odatóduló b­ungó­­kat, kik visszaállítják a régi munka­pártot, mely 40 évig ült az ország nyakán. Ezután elmondja, mit akar az el­lenzék. Első dolog: a királykérdés. Ő és pártja legitimista, de nem Habsburg párti. (Nem értik.) Nagyon szépen megkéri a közönséget, hogy a királykérdésben hallgassák meg egyszer és utóljára az ellenérveket is. Őneki, mint jogásznak és ma­gyarnak az a meggyőződése, hogy Károly király Madeirán, mint a ma­gyarság vértanúja halt meg. Neki fáj az elhagyott hét árvának a sorsa. (Közbeszólások: Nekünk az aradi tizenhárom fáj!) Kóródi kijelenti: Ismerem úgy a magyar történelmet, mint önök közül bárki. (Csodálkozás.) Ha mindenki úgy gondolkozik, megdől az egész humánus érzése ennek az emberi társadalomnak. (Ezt a magas stílust nem értik.) Hozzuk el Ottót Magyarországra! Azt a kis gyereket, ki olyan mint a viasz, itt magyarnak neveljük. (Közbeszólás: Van itt gyerek elég! Nem kell Habsburg!) A trianoni békét és a detronizá­­ciós törvényt nem szavazta meg, de nem is szavazott ellene. Ne akarjunk többek lenni Kossuth Lajosnál, mert ő sem vonakodott volna ilyen formában a Habsbur­goktól. Apponyi gróf Rákóczi után a leg­nagyobb függetlenségi ember. (Cso­dálkozás.) Ők nem akarnak puccsokat ren­dezni. Haller nem vett részt a puc­­­csokban. Külpolitikáról beszélve elmondja, hogy jószándéku, de csekély tehet­ségű mágnás külpolitikusok vannak Génuában. Ezután minden átmenet nélkül kijelenti, hogy ő az általános, titkos egyenlő, és községenkinti vá­lasztójognak a híve és egy kis ap­róságot mond el Gömbös Gyuláról. (Felkiáltások: Programmot mond­jon !) Elmondja, hogy Gömbös Al­brecht osztrák főherceget akarja ki­rálynak. Ezután beszél terrorról, említi a vagyonváltságot, kiviteli engedélye­ket. (Közbekiáltás: Mi­­ van a bomba­merénylettel ?) Beszél a drágaságról, az alacsony napszámról, a munkás rokkantbiztosításról. (Ekkor a háttérben megjelenik Erlach Sándor dr. Kóródira senki­sem figyel. Mindenki őt éljenzi.) Kóródi beszél arról, hogy a kis vagyont és kis embereket kíméljék meg a forgalmi adótól. (Felkiáltások: Mi van a zsidókkal .­­ Mi van a numerus clausussal?) Kóródi kijelenti, hogy ő a nume­rus claususnak a híve . . . (Felkiál­tások. ..Le vele!" Egy rokkant éles hangja: „A harctéren jók voltunk? Miért nem küldték vissza a harc­térről a zsidókat?“) Kóródi: „Ahogy a zsidók a harc­téren harcoltak !“ (Felkiáltások: Maga azt sem tud­­­hatja, maga nem volt a harctéren, tizenketteseknél volt a trénnél idehaza!) Kóródi ezután beszélve a függet­lenségi 48 as pártról, Vass Jánost, Alföldit támadja, kik Károlyi Mihály hívei voltak. Most készül Hevesvám­egye Tiszti Cím- és Névtára az iparosok és kereskedők névsorával az 1923. évre. 36 Mindenki jelentse be pontos címét az Egri Nyomda R.-t.-nél

Next