Magyar Szó, 1922. június (1. évfolyam, 100-122. szám)
1922-06-23 / 117. szám
äU 3 KOMM EGER * 1922. JUNIUS NO*23* ELSŐ ÉVFOLYAM «117*SZÁM JAT FENTEK Jáosmegyei Főmiis SzMség hivatalos lapja, Szerkesztőség és kiadóhivatal: tori Nyomda R.-t. (Eger, Gimnázium). 3. számd ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 660 K, félévre 330 K, negyedévre 170 K. Egyes szám hétköznap 3 K,vasár- és ünnepnap S K. Az ellenzék üres lappal szavazott az elnökválasztáson. Budapest, 1922. június 22. Az ellenzék részéről bár általában megértéssel várják a miniszterelnök programmját, nem sok reményt fűznek a megegyezéshez, mert az ellenzék nem vett részt az elnökválasztáson. A keresztény ellenzék értesülésünk szerint elejtette azt a tervet, hogy a háznagyi méltóságra külön jelöltet állítson, mert az ellenzék üres lappal vett részt a választásban. „Képzelt atrocitások.“ — A Magyar Szó telefonértesítése. — Budapest, 1922. június 22. Az ellenzék magatartásával, illetőleg a tegnapi értekezletekkel kapcsolatban az egységes pártból a következő információt kaptuk: Ami az ellenzék követelését az állítólagos atrocitások tekintetében illeti, kijelentik, hogy ilyen atrocitások nem voltak és így az ellenzék nyitott ajtót zörget. Természetesen a képzéti atrocitás megtorlásáról szó sem lehet. Ami a választójogot illeti, a kormány a választási rendeletre nézve az indemnitás keretein belül megegyezést hoz létre. Az egységes pártban erősödik az a mozgalom, amely a Tisza-féle házszabály életbeléptetését követeli. al megvizsgált mandátumon. 237-et kifogástalannak találtak. — 6 mandátumot kifogásolnak. — Nagy Ernő bánja kiszólását. Budapest, 1922. június 22. A nemzetgyűlést délelőtt 11 órakor gróf Apponyi Albert korelnök nyitotta meg. Bejelenti, hogy Nagy Ernő felszólalásra kért és kapott engedélyt, aki kijelenti, hogy a keddi ülésen olyan kijelentésre ragadta el magát, mely nem volt parlamentáris. Bejelenti, hogy a szombati parlamenti ülésen előterjeszti azt az állapotot, amelyet Gulyás István indított ellene a választások alatt. Ezután az elnök megállapítja, hogy a keddi ülésen Nagy Ernő által előadottakból a nagy zajban semmit sem hallott, de a gyorsírói följegyzésből kötelességének tartotta megállapítani, hogy Nagy Ernő inparlamentális kijelentésre ragadta el magát, amit Nagy Ernő jóvá tett. Bejelenti továbbá, hogy Teleky Pál gr. és Szentpál István dr. ugyancsak beadták megbízóleveleiket. Ezután az elnök kéri a megbízó osztályokat jelentéstételre. Dr. Szabó Sándor előadó bejelenti az osztály megalakulását. A mandátumokat megvizsgálták és 57 mandátumot kifogástalannak találtak. Ezeket az a) osztályba sorozták, kivéve Mokcsay Zoltánt, akinek mandátumát nem ebbe az osztályba sorozták. Az állandó bizottságba beválasztották Herczeg Bélát és Kaas Albert képviselőket. Póttagokul Meskó Zoltán és Husztig Tamás képviselőket. Ezután Rátz János képviselő bejelenti a második osztály jelentését, mely szerint elnöknek Graefl Jenőt, előadónak Rácz Jánost választották meg. A megbízó leveleket kifogástalanoknak találták, így az a) osztályba sorozták őket. Rendes tagok Czattler és Szily képviselő, póttagok Partos és Cziráky gróf. A harmadik osztály jelentését, báró Prónay György, jelenti be, elnök Fáig Gyula, jegyzőnek választották meg Petrovics Györgyöt. Az összes képviselők mandátumát kifogástalannal találták és az a) osztályba sorozták. Az állandó igazoló osztályba megválasztották rendes tagokul Almásy Lászlót, Györki Mikovényit és Sally képviselőket. A negyedik osztály jelentését Mózer Ernő képviselő jelenti be. Elnöknek Platti Györgyöt, jegyzőnek pedig Őri Szabó képviselőt választották meg. A megvizsgált mandátum közül kifogás alá estek Wild József, Szilágyi, Strausz, Paupera, Szentpál képviselők mandátuma, ezeket a b) osztályba sorozták. Az állandó igazoló bizottságban a rendes tagok Pesthy Pál és Hegymegi Kis Pál, póttagok egri Nagy János és Csillért. Az elnök bejelenti, hogy a tegnapi nap folyamán megvizsgált ták 243 mandátumot, kifogás alá esett 6, igazoltak 237 mandátumot. Ezután a Ház áttért az elnökválasztásra. A korelnök felkéri Dénes jegyzőt, hogy olvassa fel a házszabályoknak ide vonatkozó rendelkezéseit. Ennek megtörténte után az elnök 5 percre felfüggeszti az ülést. Olcsóbb lesz a búza. A közélelmezési miniszter rendelettervezete. A parlament folyosóján egy képviselő megkérdezte Térffy Béla közélelmezési minisztert, hogy mit szándékozik tenni a kormány a mindjobban fokozódó drágaság letörésére és foglalkozott-e a kormány a búza árának folytonos emelkedésével előálló esetleges közélelmezési katasztrófával . A miniszter kijelentette, hogy a kormány a drágaság letörését elsőrendű kötelességének tartja. Kijelentette azt is, drágulásának hogy a bmna folytonos okát a gabonaspekulánsok esztelen exportjában látja. Kidolgozott egy rendelettervezetet, amely lényegesen olcsóbbá fogja tenni a búzát. A búza kiviteli illetékét oly magasra emeli, hogy a spekulánsok a világparitási áron nem tudják majd eladni búzájukat. A tervezetet a legközelebbi minisztertanács fogja tárgyalni. A 15 százalékos vám eltörlése. — Saját tudósítónk jelentése. — Eger, 1922. június 22. Dr. Nagy János, az egri kerület nagytevékenységű képviselője nem csak programmbeszédében hirdette, hanem a nemzetgyűlés megkezdésével máris tettek és intézkedések bizonyítják, hogy választóinak érdekeit mindig szem előtt tartja. A 15 százalékos őrlési vám eltörlése ügyében képviselőnk beszélt nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszterrel és tőle kapta azt az információt, hogy minden lehetőt meg fognak tenni, hogy a 15 százalékos őrlési vámot a rendes vámra leszállítsák. A napokban fog a miniszter a közélelmezési és pénzügyminiszterrel tanácskozni, hogy a vámőrlés leszállítása folytán a közellátás céljaira hiányzó búzamennyiséget mi módon pótolják. Valószínüleg a birtokosoktól fogják adóképen beszedni. Hozzászólás a földreform új eszméjéhez. Az eszme fölvetőit a törvényes földreform sikertelenségének kilátása késztette a probléma új megoldására. A hármas tulajdonjog azonban a magántulajdon megosztása. Márpedig a magántulajdon: „magán”, egyéni, akár elméletileg, akár gyakorlatilag. Ezzel tehát rést ütnénk a magántulajdonon. A föld három „tulajdonosa" közül legmegszorítottabb tulajdonjoga a földmunkásnak volna, akinek a középkori jobbágyságnál is rosszabb helyzete lenne. A jobbágy talán akkoriban szívesebben befizette a dézsmát földesurának, aki őt a hadsereg fentartásával megvédte az ellenség garázdálkodásaival szemben, mint most ebben az esetben a földmunkás a kétharmad jövedelemrészt két földesurnak. Az államnak joga van a földhöz a közterhek, az adók folytán, a régi tulajdonosnak a magántulajdon jogán és a munkásnak a munka jogán. Ez keresztülvihetetlen jogviszony, mert lehetetlennek tartom a három tulajdonos jogainak pontos és súrlódásmentes meghatározását. Mert ha a munkástulajdonosok termelő szövetkezetbe tömörülnek, úgy a nekik kiadott földet csak kollektíve munkálhatják meg, mert a fölparcellázással rengeteg élő és holt fölszerelés menne tönkre. Ez így szocialisztikus javaslatnak látszik. Az államnak szánt jövedelemrész pedig, amely az összes eddigi adókat pótolná, hasonlít a Henry Georgeféle „egyetlen adóhoz" (single tax.) Ez a két jog megnyirbálja a harmadikat, a régi tulajdonosét, akit úgy látszik minden teherviseléstől meg akar szabadítani a javaslat. De ha esetleg őt is köteleznék, teszem a termelő munka irányítására, úgy a munkások igazán nem fogják érezni az új „tulajdon" áldásait, mert cselédebbé válnának a cselédnél, így ahelyett, hogy javítanánk a nincstelenek helyzetén ezzel a földreformmal, illetőleg tulajdonreformmal, csak elvesszük minden kedvét a munkásnak a termeléstől és az új tulajdonjog teljesen rabszolgává tenné. Tessék először megállapítani, hogy kinek van joga a földhöz, mert ez a javaslat így már alaptónusaiban is hasonlít az egyszeri biró anekdotájához, aki mindenkinek igazat adott. Kápolna, 1922. junius 21. Molnár László. Szerkesztőség, igazgatóság, kiadóhivatal és nyomda, hová az előfizetési pénzek, hirdetések és közlemények küldendők: Eger, Gimnázium u. 3. sz.