Magyar Szó, 1922. szeptember (1. évfolyam, 175-199. szám)
1922-09-27 / 196. szám
2. OLDAL ország békéje és nyugalma függ ettől az akciótól. Kéri, hogy a vármegyei rendelkezési alap terhére 100.000 korona bocsáttassék az alispán rendelkezésére a Horthyakció céljaira. (Hozzájárulnak.) Kéri azután, hogy az állandó választmány javaslata értelmében a vármegye vesse ki az úgynevezett inségadót, melyet minden földbirtok után katasztrálisj holdankint egy fél kilogramm búzában állapítanak meg. Ez a vármegyében körülbelül 15 vagyon búzának felelne meg. Az inségadó beadható volna búzában vagy ennek az értéknek megfelelő más terményben vagy pénzben. Az ipari és bankvállalatok egy szakbizottság megállapításai szerint járulnának ehez az inségadóhoz. (Helyes: Elfogadjuk! Hozzájárulunk!) Török Kálmán kanonok: Mindnyájan tegyük meg, amire képesek vagyunk. Mégis szükségesnek tartom feltenni a kérdést: Oly erejű-e ez a határozat, hogy kötelező mindenkivel szemben kivétel nélkül végrehajtható lesz? Igen-e vagy nem ? Mert e határozatnak olyannak kell lennie, hogy csakugyan megfeleljen a törvényhatóság tekintélyének és az akció e határozat alapján teljes sikerre vezessen. Isaác Gyula : Megnyugtatóig kijelenti, hogy e határozatot jóváhagyás végett a belügyminiszterhez terjesztik fel és azt a jóváhagyás után mindenkivel szemben végre is hajtják. Kijelenti továbbá, hogy a vállalatok, bankok és magánosok által már felajánlott adományokat szintén betudják az inségadóba. (Helyeslés.) Puchlin Lajos felolvasása után a belügyminiszter leiratát a kormányban történt személyi változásokról tudomásul veszi a közgyűlés. Dr. Lukács Gyula aljegyző az állandó választmány javaslatát olvassa fel a kéményseprési díjak felemeléséről. A földszinti kémény díját 20 koronára emelik fel. Mivel a seprés helyett gyakran csak égetést végeznek, az égetést ezentúl ingyen kötelesek végezni a kéményseprők. (Helyeslés) Puchlin Lajos: 32 törvényhatósági bizottsági hely üresedésben van. Az állandó választmány javasolja, hogy ne töltsék be egyenlőre ezeket a helyeket. A közigazgatási reform hamarosan megtörténik s annak alapján uj választások lesznek. Vegyék le napirendről dést. (Helyeslés): az időszerűtlen kérAz árvaszéki elnöknek egy tiszti legényt, a főszolgabiráknak fogattartási költség fejében 200,000 koronát kér egy évre megállapítani f. év január 1-ig visszamenőleg. (Elfogadják.) A vármegye költségvetésében 2,263,072 korona többlet mutatkozik, erre póthitelt kér. Dr. Búzás Endre aljegyző Hevesvármegye törvényhatóságának testnevelési költségvetését olvassa fel. A közgyűlés ezután elfogadja azt a javaslatot, hogy a kirakodó vásárok alkalmával a hadi rokkantak és özvegyek a többi árusokat a kirakodásban megelőzhessék. EGER * 1822. SZEPTEMBER H6 *27* SZERDA MAGYAR SZÓ A hevesvármegyei jegyzők gyűlése. A jegyzők állásfoglalása a közigazgatási reform ügyében. — Megyei pótadót kérnek a Horthy-akció javára. — Saját tudósítónk jelentése. — A Hevesvármegyei Községi és Körjegyzők Egylete Hatvanban a városháza tanácstermében 1922. szeptember 24 én délelőtt fél 10 órakor választmányi, ugyanekkor délelőtt 11 órakor közgyűlést tartott, melyen jelen voltak Morvay János az Országos Egylet elnöke, Jelenszky Kálmán vámosgyörki főjegyző, egyesületi elnök, Magúin Alfréd füzesabonyi főjegyző és a vármegye községi jegyzői szép számmal. A közigazgatási reform ügyében való állásfoglalás okozta azt, hogy a megyei jegyzők majdnem kivétel nélkül megjelentek, hogy együttesen állapítsák meg azon irányelveket, amelyekre a törvényjavaslat benyújtása előtt fel kell hívni az illető körök figyelmét. Azt akarják a jegyzők, hogy a reform a községek fejlesztését szolgálja, az elavult községi törvények által megkötött helyzet helyett a községek szabad fejlődését biztosítsa. A gyűlésen dr. Weiss István miniszteri osztálytanácsos, közigazgatási bíró is megjelent, aki a Tiszafái közigazgatási reformjavaslat munkálataiban is részt vett. Felhívta a jegyzők figyelmét, hogy erőteljes akciót indítsanak arra nézve, hogy a törvény valóban a községek javát szolgálja, ne pedig a mindenkori politikai megalkuvások szüleményeként bénítólag hasson a közigazgatásra. Két órás előadásban tárta elő azokat a tapasztalatokat, melyeket a belügyi kormánynál szerzett s melyeket a jegyzői kar a községek érdekében felhasználhatna. A közgyűlés az egyleti belügyek elintézésén kivül más közérdekű ügyekkel is foglalkozott. Elhatározta, hogy a községi közmunka szabályrendeletek megváltoztatását kéri, így például a fásításokról szóló megyei szabályrendeletben olyan módosítást kíván, hogy a minden cél nélkül ültetett fák helyébe gyümölcsfákat, vagy más hasznot hozó fákat ültessenek a községekben és a megyei utak mentén, melyet a selyemhernyó tenyésztés jövője a megyében megkíván. A közgyűlés üdvözölte Tolna vármegye alispánját abból az alkalomból, hogy a vármegye törvényhatósági közgyűlési határozatot hozott a jegyzői kar ügyében a fizetési osztályokba való besorozás tárgyában, amely határozat teljes mértékben elismeri azt a munkát, melyet a jegyzői kar az ország érdekében kifejt. Elhatározta a gyűlés, hogy a jegyzői érdekek megvédésére és a jegyző kar tekintélyének megóvására jegyzőkamara felállítása érdekében tesz lépéseket. A gyűlés végén gyűjtés indult meg a jegyzői árvaház javára. Két jegyzői árva számára alapítványi helyet létesítettek. A gyűlés elhatározta, hogy a Horthy-inségenyhítő akció javára megyei pótadó kivetését fogja kérni, intézni. Éppen ezért a kongresszusok a különböző népeket háborúellenes szellemben akarják nevelni. A most megnyílt bécsi kongresszust osztrák részről Redlich professzor, a bécsi egyetem világhírű tanára vezeti. A résztvevők XV. Benedek pápa szellemében az igaz békét és a felebaráti szeretet gyakorlását akarják megvalósítani. Ebben a szellemben fog lezajlani a bécsi kongresszus is. Ugyanebből a szellemből kifolyólag a bécsi kongresszus üdvözölni fogja Magyarország felvételét a Népszövetségbe. Ki fogja mondani azonban azt is, hogy a világbéke érdekében okvetlenül szükségesnek tartja, hogy Németország is minél hamarabb a Népszövetség tagja legyen. A bécsi kongresszus valószínűleg a hónap utolsó napján fejezi be tanácskozásait. sz. p. Megnyílt a bécsi nemzetközi demokratikus kongresszus. XV. Benedek pápa szellemében az igazi békét akarja megteremteni. — Kik a kongresszus kezdeményezői? — A kongresszus üdvözli Magyarország felvételét a Népszövetségbe, de Németország felvételét is szükségesnek tartja. A „Magyar Szó“ bécsi szerkesztőségétől. Bécs, 1922. szeptember 26. Ma kedden nyílt meg a bécsi internacionális demokratikus kongresszus. A bécsi kongresszusa az elnökségnek a következő kiváló államférfiak helyezték kilátásba részvételüket: Heymann volt belga miniszter, Milani olasz, szenátor, d’Estculelle de Constant, Boissard, Chabrun, Hennessy, Buissou, Barthelemy és Gay francia képviselők, valamint Prágából Totomianta. Zágrábból Ivsitz, Németországból Johann Abbé, valamint számos más kiváló tudós, államférfi és pap. A genfi Nemzetközi Munkaügyi hivatalt Paul Devinat képviseli. Magyarországból Apponyi Albert gróf és Giesswehr Sándor részvételére számítottak. Apponyi azonban nem jött Bécsbe valószínüleg azért, mivel az interparlamentáris konferencián igen kellemetlenül érintette a bécsi emigránsok viselkedése. A bécsi demokratikus kongresszus tulajdonképpen a második ilynemű nemzetközi összejövetel. Az elsőt tavaly decemberben tartották Párisban és Marc Sangnier párisi képviselő és Georges Roog rendezték. Erről a kongresszusról írta Charles Gide, a kiváló francia szociológus, a College de France tanára, hogy a fegyverszünet óta az első jelentős nemzetközi manifesztáció volt. Párisban ugyanis elősör a volt találkoztak ellenséges államok, pacifistái és demokratái. Huszonegy nemzet képviselői gyűltek össze, nemcsak politikusok, hanem tudósok és papok, hogy az igaz világbékéért demonstráljanak. A demokratikus kongresszusoknak, amelyet minden évben másutt fognak rendezni, az a céljuk, hogy a népek szövetségének eszméit erősítsék. A Népszövetség ugyanis csak úgy lehet életképes, csak úgy fejthet ki hasznos munkát, ha a különböző népek is meg vannak győződve arról, hogy vitás kérdéseket, háboruval nem lehet és nem szabad el ii MAGYAR SZÓ ELŐFIZETÉSI ÁRA : Egy hónapra L *34 © korona Is Egyes számára @ korona.| így negyedévre 4CS$ korona A kultuszminiszter felemelt segélyben részesíti a vidéki színészetet. Elrendelték a rendőri és tűzoltói ügyelet redukcióját. — A M. ÁV. nem ad utazási kedvezményt a vidéki társulatoknak. Budapest, 1922.. szeptember 26.§ A vidéki színészet súlyos válsága ügyében elhangzott parlamenti interpellációt csak részben kísérte siker, ami azonban mégis jelentős eredmény. Pakots József képviselő felszólalására tudvalévően Rakovszky belügyminiszter rögtön válaszolt és kijelentette, hogy úgy van csak módjában az interpelláció rávonatkozó részének eleget tenni, hogy leszállíttatja a rendőrségi és tűzoltói ügyelet személyzetének számát. Pakots képviselő szorgos sürgetésre most már mindenütt döntöttek az interpelláció kérdése ügyében. A belügyminiszter utasító átirata elkészült az összes színházvárosok illetékes hatóságaihoz redukció meghatározásáról és a legaközelebbi napokban hivatalos úton el is juttatják hozzájuk. Az átirat értelmében a rendőri és tűzoltói kirendeltség legénységét az eddigi létszám egyharmadára kell apasztani. A kereskedelmi kormányhoz terjesztett kérés dolgában is történt állásfoglalás. A kért 65 százalékos tarifakedvezményt, amit az elszakított országrészeken élvez a magyar színjátszás és amire a mi vidéki társulatainknak is minimálisan van szüksége, hivatkozással az államvasutak óriási megterhelésére, elutasították. A kultuszminiszter az előterjesztett kéréssel részletesen foglalkozott. v [UNK] *■ Hirdetések és kishirdetések mindig a lap megjelenése előtt egy nappal déli 12 óráig adandók fel a Kiadóhivatalban (Eger, Gimnázium u. 3.)•C