Magyar Szó, 1922. december (1. évfolyam, 251-274. szám)

1922-12-07 / 256. szám

2. OLDAL Becsülettel akarják végrehajtani a törvényt annak szociális intenciói szerint. Hogy a­­ perifériákon hibák és bajok ne történjenek, panasz és javaslattevő bizottságokat alakítanak. AAAAAAAAAAAA AAA A AAA AA AAAAAAA AAAA “ WWW W W W W ▼▼▼ WTtTttTTW f Friedrich István külpoliti­kai interpellációja. ■— A Magyar Szó telefonértesítése. —­ Friedrich István a tegnapi nem­zetgyűlésen interpellált az ellen, hogy a kormány nem küldött kép­viselőt a laurennei konferenciára, hol fontos európai kérdéseket tár­gyalnak meg. A miniszterelnök vá­laszában kijelentette, hogy Magyar­­országot az értekezletre nem hívták meg, azonban a kormány képviselőt küldött a konferenciára, aki figye­lemmel kiséri az ott történteket s azokról pontos jelentést küld. Matyó asszonyok a francia követnél. Ingyen utazhatnak Franciaországban a hímzéseikkel. Budapestről jelentik .• A rattyó menyecskék és leányok elhatároz­nák, hogy részt vesznek a Páriában rendezendő nagy kézimunkakiállítá­­son. Felkerekedtek huszonöten és a szebbnél-szebb rantyóruhába öltözött asszonynép a főkapitányhoz fordult közbenjárásért a szükséges útlevél megszerzésére. A francia követségen (ahová a főkapitány ajánlásával elküldötték őket) azután nem győz­tek eleget bámulni a festői matyó menyecskéken s nyomban intézked­tek, hogy megkapják a szükséges vízumot, sőt a követség annyira ke­zükre járt a költséges út előtt álló matyóasszonyoknak, hogy szabad­ EGER * 1922. DECEMBER MCSÜTÖRTÖK jegyet állíttatott ki részükre egész Franciaország területére. Arra nézve is intézkedtek, hogy megérkezésükkor a francia-magyar kereskedelmi kamara megbízottja várja őket a határon. Munkáik ré­szére pedig a kiállítás egyik legjobb helyét fogják megkapni, ho­g a messzi idegenben is méltó bámulatot és elismerést szerezhessenek párat­lan művészetüknek. MAGYAR SZÓ Ssz igazság Egy meghurcolt községi jegyző, akinek becsületében egy percig sem kételkedhetett az, aki őt ismeri. Eger, 1922. december 6. A forradalmak hevében egy ma­conkai szociáldemokrata bosszúból azt a följelentést tette Szamosy Gyula nagybátonyi főjegyző ellen, hogy katonai szolgálat alól fölmentés cél­jából ezer koronát zsarolt ki tőle. Szamosy Gyula ezért már végig is szenvedett egy fegyelmi kálváriát. Néhány hóra fel is függeszte­tték érte. Hosszú négy évi vajúdás után tegnap került az ügy az egri kir. törvényszék büntető tanácsa elé. Prettenhoffer Ödön tanácselnök ve­zetése alatt dr. Imregh Lajos és dr. Szabó Ignác kir. törvényszéki bírókból álló tanács ítélkezett az ügyben és Szamosy Gyulát a Bvt. 326. § inak 1. és 2. pontja alapján fölmentette és eaiután azt egyik fél sem felebbezte m­eg, a az ítésetet jog­­erősnek jelentette ki. A kir. ügyész a vádat már a tár­gyalás közepén elejtette és az ítélet­hozatalra is csak azért volt szükség, mert a fél a pótvádat átvette. Nagy megnyugvással fogadjuk e hírt és reméljük, hogy az ízig-vérig kiváló magyar főjegyzőnek hosszú kálváriája és meghurcoltatása ezzel véget is ért. Annál is inkább, mert egy másik ügyben, a hírlapil­ag kiszínezett és felfújt „nagybátonyi bo­ ozás“ ügyé­ben is éppen tegnap történt, hogy a kir. Kúria s semmiségi panaszt elvetette. És a független magyar bí­róság rémes elégtételt ad­ott a köz­szeretetben és tiszteletben álló fő­jegyző meghurcolt becsületének. Sokan emlékezhetnek még rá az újságolvasók, hogy a Virradat c. pesti lapban m csoda támadások ér­ték Szamoty Gyulát. Mi tudjuk, hogy mindazok, akik­et közelebbről is­mer­ik, egy pillanatig sem köte­ked­­het­ek ennek a derék hazafinak fed­hetetlen jellenében és szivszorongva várták, mikor derit már fényt az igazságszogáltatás a hazugságokra. Ez most véggre meg is történt Itt megjegyezzük, hogy Szamssy Gyula főjegyző a lángoló lelkű és törhetetlen hitü harcos magyarnak békében és háborúban minta képe volt. A világháborúban, az ellenség előtt, mint az egri hatvanasok ti­sztje, legendás névre tett szert. Tiszttár­sai és katonái egyformán szerették. Min­den hatvanasnak fájt a lelke, mikor 1916-ban „Gyula bácsi“ olyan súlyos sebet kapott, h­ogy egy percig sem biztunk életbenmaradásában és már mindenfelé holt hírét keltettek a hős tartalékos hadnagynak. Akkor a haza kül­ső ellenségétől kapott halálos sebből gyógyult ki és később ugyan­csak a hazának ellensége, de belső ellensége, sebezte meg halálosan Szamosy Gyulát. Kétszeres tehát az örömünk, hogy ebből is kigyógyult ez a bátor, jó magyar ember, aki hitünk szer­int még sokat fog hasz­nálni n­épének, hazájának és közsé­gének. A régi kisgazdák. Budapest, 1922. deember 6. (Magyar Hírlap ) A miniszterelnök nyilatkozata, amely a földbirtokre­­form gyorsabb végrehajtása tárgyá­ban hangzott el, egyenlőre nem kel­tett komoly megnyugvást. A nyug­talan régi kisgazdák körében, akik mint mondják, várják a kilátásba helyezett gyors intézkedést és készek arra, hogy a többi programpontok kérdésében és a párt belső életének reorganiz­mója érdekében elkészített memorandumukat átadják a minisz­terelnöknek. m ♦ ♦ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] mmmn Felhívás! A Heves megyei Földmives Szö­­vetség eshö­..ségi felhívja mindazon községi megbízottakat, kik a Szövet­ség tagsági könyvecskéit szétosztás cé­jából átvették, hogy a beszedett tagsági dijakról a Szövetség párt­­titkár­ ágá .á­ (Eger, Gimnázium­ utca 3.) sürgősen számolj­anak el és az esetleg visszamaradt könyvecskéket ugyanott haladéktalanul szolgáltas­sák be. Eger, 1922. november 28. Márkus Zotán: Juhász Antal, szövetségi titkár, szövetségi elnök Karácsonyi legenda. írta: Ringelhann Béláné. Évekkel ezelőtt sikeres eredmén­­nyel adták elő a színházban Rin­gelhann Bélánénak: Leánybucsu című ifjúsági színdarabját. E színdarab, amikor a „Magyar Jövő“ könyvkiadó­­vállalat igazgatójának a kezébe ke­rült, elragadtatással nyilatkozott és kérte szerzőt, hogy a Leánykönyv­tár sorozatában kiadhassák a Leány­­búcsút. Azóta már sajtó alá rendez­ték a darabot, hogy ne csak az egri lányoknak, de csonka hazánk más vidékén lakóinak is nyújtson szóra­kozást. E Leánybucsu­val kapcsolatban megbízatást kapott Ringelhann Béláné, Fejér Juliska, hogy valami karácsonyi gyermekszíiművel lépjen a karácsonyi könyvpiacra. Ez az ere­dete a Karácsonyi legendának, mely­nek bájos meséje a következő: Az oláh megszállás kegyetlenségei elől Budapestre menekült kislányok Klára, Juci, Márta, Györgyi és Vica közös háztartásban élnek Klára fön­­hatósága alatt. Klára a hazulról megcsappant anyagi támogatást azzal pótolja, hogy üzletek számára kézi­munkával foglalkozik. E kézimun­­kálásban segítségére vannak test­vérei és unokatestvérei is, akik kö­zül Vica zongora és leckeórákat ad a budapesti kisebb leányoknak. Közeledik karácsony, méltóképen megünnepelni: szeretnék össze­rakják megtakarított kis pénzüket, hogy azon karácsonyfát szerezzenek s boldog mege­ngedésben tölthessék el a szent­estét távol kedves szüle­iktől, akik ott maradtak Székelyföl­­dért, hogy ne legyenek kénytelenek vagyonkájukat elkótyavetyélni. Amikor már épen hozzáfognak az est rendezéséhez, közéjük toppan Vera, az otthon maradt nőteshez. Szomorú levelet és üzenetet hoz S­zé­kelyföldről, hogy kiérjék édesapját elmozdították állásából, fitestvéreiket pedig nemcsak hogy kicsapták az intézetből, de magyar hazafiságuk miatt be is börtönözték az oláhok A börtönből megszöktek és azóta nem hallottak róluk hírt. E szomorú tudósítást azzal teszi Vera még elviselhetetlenebbé, hogy azt is tudomására adja testvéreinek: menyasszonya lett Szűcs Jánosnak, aki oláh szolgálatba lépett és telje­sen oláhvá változott. Klárának telje­sen megtöri szivét a hir, mert Szőcs János valamikor az ő vőlegénye volt s most az ő unoka nőtestvé­r ennek a hazaárulónak a menyasszonya. Ri­degen elfordulnak Verától, aki m­ás­részt azért ment föl a fővárosba, hogy a menyasszonyi kelengyéit be­szerezze. • A kis­lányok szomorú szívvel ren­dezgetik a karácsonyfát, amikor meg­érkezik Vica és sok édességet hoz a közös karácsonyfára. E sok édes­séget attól a kedves úrasszonytól kapta, ahol zongoraórát szokott adni. Beszélnek az o­thoni édes emlé­kekről, amikor megszólal ablakuk a cii a betlehemesek szava : Sohad e a kis Jézuskát köszöntem? Örömmel bocsájtják be a betlehemes gyerme­keket, akiknek éneke és buzgó imád­kozása az otthoni betlehemesekre emlékezteti a kis­lányokat. Amint a fiuk levett süveggel tér­delnek le a kis betlehemi kápolna elé, felismeri őket K­ára. A fiúk nem mások, mint az oláh iskolából ki­csapott és bebörtönzött testvérkéi és unokaöccsei: Laci, Gyurka, Béla, Gésa és Dénes. Örömmel ölelik és csókolják leánytestvéreiket. Azután elbeszélik, hogy Berecz hittanár ur­ral együtt szöktek meg a fogságból. A tanár ur vezette át őket a demar­kációs vonaton, ahol az őrök még rájuk is lőttek. Azért szerencsésen eljutottak a fővárosba Ott a Diák­otthonban helyezte el őket a tanár ur. Ők előre tudták leánytestvéreik lakását, meglepetést akartak nekik szerezni a szent karácsony estéjén. A testvéri közös örömre rt­egér­kezik Vera is, akit annyira meghat a kis fiútestvérek férfias hazaszere­tete, hogy bocsánatot kér meggon­dolat­anságáért és esdekelve szól hozzájuk. Öt kis apró gyerek egy rajongó szivű paptól vezetve, neki vág a nagy sőr­t, c­il agta a­­ ma­gyar éjszakának és elindulnak. Nyo­mukban tűzosz­op t­;mad tűzoszlop, mely messze világit és megmutatja az utat a tévelygőknek, a kislelküek­nek, hogy merre kell menni! Meg tudtok bocsátani nekem? Oh, már bátran megfoghatjátok kezemet, nincs rajta gyűrűje annak az áru ónak! Vissza­küldtem neki és megírtam, hogy én magyar lány voltam és ma­gyar asszony leszek vagy mint ma­gyar lány halok meg!“ Aztán közös boldogság honol mindnyájuknak szívében. Kedvesebb még az otthoniakra való édes vissza­emlékezés is. Ez meséje a bájos, két felvonásos karácsonyi gyermek színműnek, mely a kiadók kívánsága szerint modern gondolatot és irredenta eszmét foglal magában és hint el smink szivében, aki elolvassa, vagy végig­nézi. Ringelhann Béláné kedves irodalmi termekkel gazdagítja a gyermek ol­vasmányok tárházát. Mint karácsonyi gyermekszínmű szinte páratlan a maga nemében. Városunkban még megjelenése előtt színre kerül az Angolkisasszonyok dísztermében, ahol már lázasan fo yik a munka, hogy minél pazarabb fén­­nyel, minél áthatottabb lélekkel színre hozhassák a karácsonyi ünnepek alatt a Karácsonyi Legendát. Kívánjuk, hogy siker koronázza az írónő ne­mes lelkesedését,­diadal jusson osz­tályrészül a rendezés fáradságos mű­kasainak, bo­dog megelégedés és karácsonyi szent béke legyen ju­talma a kis játékosoknak. Dr. B. I. Csakis olyan közérdekű cikkei, felszólalási, vagy figyelmeztetési köreink, amelyet a szerkesztő­bizottság a közlésre alkalmasnak talál.

Next