Magyar Szó, 1922. december (1. évfolyam, 251-274. szám)
1922-12-08 / 257. szám
Afia 10 KORONA EGER 1922. DECEMBER HÓ © 8 © ELSŐ ÉVFOLYAM *257* SZÁMPENTEK ————M—aaMP X. MUt MAGYAR S20 A Kivesisegyei Földmives-Szóvsiseg hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: igri Nyomda R.-t. (Eger, Gimnázium u. 3. szám.) POLITIKAI NAPILAP LAPVEZÉR: MHYER jfiNOS ===== ELŐFIZETÉSI A Rí =» Egy hónapra 200 korona, negyedévre SSO kot az esetleges pótdíjak felszámithatása fenntartásival. Egyes számára vasár- és ünnepnapon is 10 korona kíváni megoldása. Az idei takarmányínséges tél úgyis megritkítja a gazdák állatállományát. Tavasszal már nagyon kevés gazda bír marhát tartani olyan községekben, ahol nincs és esetleg még akkor sem lesz elegendő közlegelő. Kortág dolgok ezek. Megoldása nem egyesek önző törekvése, hanem mint látjuk, nemzeti érdek. A földreform. Pártunk képviselőinek fővárosi értekezletén mindenki osztotta azt a nézetet, hogy a földreformot gyorsabb tempóban ítéli végrehajtani. Különösen a nagybirtokok vagyonváltságánál keletkező hatalmas mezőgazdasági birtoktestek sürgős felosztását követeli pártunk. Arról van szó, hogy ezeket a földeket az állam bocsássa minél rövidebb időn belül rendelkezésre, hogy azokból elsősorban a hadiözvegyek, árvák, rokkantak és nincstelenek igényét elégítsék ki. Heves megyében ez a gyorsítás nézetünk szerint nem is ütköznék komolyabb nehézségekbe. Heves megyében ugyanis, mint annak idején a Magyar Szó részletesen is leközölte, az ezer holdon felüli nagybirtokok vagy or,válságából kifolyólag a kataszrális holdak tízezrei hasítódnak ki. Számításba véve azt, hogy a mai pénzügyigazgatóságunk értesülésünk szerint e vagyon.váltság kivetésénél oly pontos és minden tekintetben kifogástalan munkát végzett, hogy míg több pénzügyigazgatóság kivetését újból való elkészítés végett visszaküldték, addig az egri pénzigigazgatóság kivetési művét más igazgatóságoknak is mintául állították oda, igazán érdemes volna, ha az illetékes fórumok ebben a megyében kezdenék meg a beígért gyorsabb tempót. Több szempontból volna az helyes, ha a vállságképen leadott földek már az idei gazdasági évben az igényjogosultak kezébe kerülnének. A sok szempont közül talán a legfontosabbat emeljük ki, amikor azt mondjuk, hogy az uradalmak is legjobban szeretnék, ha a váltságba leadott területek mielőbb a leendő birtokosok kezébe jutnának, mert ezek a földek, ahol már ki vannak hasítva, nem teremnek az idén másképen senkinek. Az uradalom nem tekinti saját földjének, az államkincstár nem műveltetheti, mert nincs arra berendezkedve. Ha pedig csak zöld fa teremne azokon a földeken, akkor bűnt követünk el a többtermelés ellen. Jén Természetesen ez alkalomból szmsürgősen elintézendő volna a közlegelők kibővítésének kérdése is. Igen sok olyan községe van vármegyénknek, hol már roppant égetővé vált a közlegelő létesítésének ügye. Állattenyésztésünk fejlesztésére, állatállományunk létszámának emelésére óriási fontossággal bír ennek soránBudapest, 1922. december 7. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Szczitovszki Béla elnök. Jelenti, hogy Benárt Ágoston és Haller István sürgős interpellációra kértek és kaptak engedélyt. Az interpellációkra a napirend letárgyalása után térnek át. Vass József népjóléti miniszter beterjeszti a kivételes hatalom megszüntetésével szükségessé vált népjóléti rendelkezéseket. Bod János közélelmezésügyi miniszter beterjeszti a kivételes hatalom megszűnésével szükségessé vált közélmezési rendelkezéseket. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter ugyancsak beterjeszti a kivételes hatalom megszűnésével szükségessé vált földművelésügyi rendelkezéseket. Ezenkívül beterjeszti a gazdasági munkásházak készítésének állami támogatásáról, a peronoszpóra és más védőszerek forgalomba hozataláról, a gyógy és ipari növények forgalomba hozataláról, a lakosság édes tejjel való biztosításáról, a mezőgazdasági kishaszonbérletek és legelők jogviszonyainak szabályozásáról, a mezőgazdasági haszonbérleti rendelkezéseknek módosításáról, az erdő és fa ügyek körében szükséges egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadják a bizottságoknak Daruváry Géza igazságügyi miniszter beterjeszti a kivételes hatalom megszűnése folytán szükségessé vált igazságügyi rendelkezéseket. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter ugyancsak beterjeszti a hatalom megszűnése folytán kivételes szükségessé vált közoktatásügyi rendelkezést. Ivády Béla a pénzügyi bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését az indeninitásról szóló törvényjavaslatról. A javaslatot a bizottság részleteiben is elfogadja, kéri annak tárgyalására a sürgősség kimondását. A Ház ehez hozzájárul. Ezután áttérnek a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Hadházy Zsigmond ismerteti javaslatot és kéri annak általános és a részleteiben való elfogadását. Ostor József köszönetet mond a kormánynak azért, hogy ezt a törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé hozta és a soproni lakosság hűségének ezáltal is tanújelét adta. A javaslatot örömmel fogadja el. Csik József előadja, hogy mikor az ön ránt el akarta szakítani Nyugat- Magyarországot, felébredt a nemzetben az önérzet. Fellángolt az emberekben Bocskai, Bethlen és Rákóczi lelke és illő megemlékezni azokról, akik Nyugat-Magyarországért életüket tették kockára. A legnagyobb elismerés és hála illeti azokat a férfiakat, akik Nyugatmagyarországért harcoltak és életüket feláldozták. Mint Sopron megye egyik képviselője legmelegebben üdvözli a javaslatot és elfogadja. Peidl Gyula a szociáldemokrata párt képviselője örömmel elfogadja a javaslatot és egyútal leszögezi azt a tényt, hogy a szociáldemokrata pártnak oroszlánrésze volt abban, hogy Sopron Magyarországé maradt. Bethlen István gróf miniszterelnök kijelenti, hogy nem fog azoknak a kontroverz kérdéseknek megvitatásába belemenni, amelyek azon épültek fel, hogy akinek nem magyar az anyanyelve, nem ragaszkodik ehez a hazához. Ha a trianoni szerződésből ez a gondolat indult ki, annak okai egyrészt ellenségeink, másrészt az a rágalmazó hadjárat, amelyet Magyarország ellen évtizedek óta folytattak. Ezt a rágalmazó hadjáratot a külföldön szították azok, akik a külföldi imperialista céloknak szolgálatában állottak. Rá kell mutatni arra, hogy Ausztria nagy faktor volt ebben a műveletben és Ausztria is lényegesen hozzájárult ahoz, hogy ezeket a rágalmakat velünk szemben táplálták. Az az irigység, amellyel Ausztria a mi nemzetiségi mozgalmainkat a nézte, az volt az oka annak, hogy magyarországi nemzetiségekkel kapcsolatban Ausztria úgy igyekezett feltüntetni a helyzetet, mintha Magyarországon is aljas állapotok uralkodnának, mint Ausztriában. Ennek a hadjáratnak következménye volt az, hogy ellenfeleink, ha voltak is közöttünk jóhiszeműek, azt hitték, hogy Magyarországon mindenki, aki nem magyar, csatlakozni akar más államhoz. Hiába küzdöttünk Párisban ez ellen, hiába követeltük a népszavazást és hiába kívántuk az ámántól, hogy ne csak proklamálja a wilsoni elveket, hanem hajtsa is végre azokat. Hiába kértük a népszavazást minden területre, amelyet tőlünk elszakítottak. S a nemzetgyűlés mai ülése. Nemcsak az ragaszkodik ehez a hazához, aki magyar anyanyelven beszél. — Bethlen miniszterelnök beszéde a nyugatmagyarországi kérdéssel kapcsolatban. — Ausztria is egyik főfaktor volt a Magyarország ellen irányuló műveletekben. i Törvényben örökítik meg Petőfi emlékét, Petrovics György nemzetgyűlési képviselő indítványát, mely arról szól, hogy a nemzetgyűlés Petőfi Sándornak szent emlékét törvényben örökítse meg s Petőfinek mellszobrot állíttasson, melyet az idővel létesítendő magyar nemzeti Pantheonban helyezzenek el, az egész nemzetgyűlés örömmel fogadja. Ez ügyben Klebelsberg gróf kultuszminiszternél a képviselők bevonásával értekezletet tartanak. Fegyveres rablóbandák garázdálkodnak a megszállott Felvidéken. Budapest, 1922. december 7. (Magyar Kurír.) Kassáról jelentik : Nagymihály és környékén már hónapok óta fegyveres rablóbandák garázdálkodnak. Petri és Körtvélyes községeket nemrégiben éjnek idején fegyveres rablóbanda támadta meg és majdnem teljesen kifosztotta. A lakosság védelme nem járt eredménnyel és így a csendőrségnek kellett közbelépni. Ezeknek végre sikerült a rablóbanda 5 tagját elfogni épen akkor, amikor egy fegyveres támadást akartak végrehajtani. rxe Szerkesztőség, igazgatóság, kiadóhivatal és nyomda, hová az előfizetési pénzek, hirdetések és közlemények küldendők: Eger, Gimnázium-u. j.