Magyar Szó, 1922. december (1. évfolyam, 251-274. szám)

1922-12-08 / 257. szám

Afia 10 KORONA EGER­­ 1922. DECEMBER HÓ © 8 © ELSŐ ÉVFOLYAM *257* SZÁM­P­E­N­T­E­K ————M—aaMP X. MUt MAGYAR S20 A Kivesisegyei Földmives-Szóvsiseg hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: igri Nyomda R.-t. (Eger, Gimnázium­ u. 3. szám.) POLITIKAI NAPILAP LAPVEZÉR: MHYER jfiNOS ===== ELŐFIZETÉSI A Rí =» Egy hónapra 200 korona, negyedévre SSO kot az esetleges pótdíjak felszámithatása fenntartásival. Egyes szám­ára vasár- és ünnepnapon is 10 korona kíváni megoldása. Az idei takarmány­­ínséges tél úgyis meg­ritkítja a gaz­dák állatállományát. Tavasszal már nagyon kevés gazda bír marhát tar­tani olyan községekben, ahol nincs és esetleg még akkor sem lesz ele­gendő közlegelő. Kortág dolgok ezek. Megoldása nem egyesek önző törekvése, hanem mint látjuk, nemzeti érdek. A földreform. Pártunk képviselőinek fővárosi ér­tekezletén mindenki osztotta azt a nézetet, hogy a földreformot gyor­sabb tempóban ítéli végrehajtani. Különösen a nagybirtokok vagyon­­váltságánál keletkező hatalmas me­zőgazdasági birtoktestek sürgős fel­osztását követeli pártunk. Arról van szó, hogy ezeket a földeket az állam bocsássa m­­inél rövidebb időn belül rendelkezésre, hogy azokból elsősor­ban a hadiözvegyek, árvák, rokkantak és nincstelenek igényét elégítsék ki. Heves megyében ez a gyorsítás né­zetünk szerint nem is ütköznék ko­molyabb nehézségekbe. Heves megyé­ben ugyanis, mint annak idején a Magyar Szó részletesen is leközölte, az ezer holdon felüli nagybirtokok vagy or,válságából kifolyólag a ka­­tasz­rális holdak tízezrei hasítódnak ki. Számításba véve azt, hogy a mai pénzügyigazgatóságunk értesülésünk szerint e vagyon.váltság kivetésénél oly pontos és min­den tekintetben kifogástalan munkát végzett, hogy míg több pénzügyigazgatóság kive­tését újból való elkészítés végett visszaküldték, addig az egri pénz­ig­­igazgatóság kivetési művét más igazgatóságoknak is mintául állítot­ták oda, igazán érdemes volna, ha az illetékes fórumok ebben a me­gyében kezdenék meg a beígért gyor­sabb tempót. Több szempontból volna az helyes, ha a vállságképen leadott földek már az idei gazdasági évben az igény­­jogosultak kezébe kerülnének. A sok szempont közül talán a legfontosab­bat emeljük ki, amikor azt mondjuk, hogy az uradalmak is legjobban sze­retnék, ha a váltságba leadott terü­letek mielőbb a leendő birtokosok kezébe jutnának, mert ezek a földek, ahol már ki vannak hasítva, nem teremnek az idén másképen senki­nek. Az uradalom nem tekinti saját földjének, az államkincstár nem mű­­veltetheti, mert nincs arra berendez­kedve. Ha pedig csak zöld fa te­remne azokon a földeken, akkor bűnt követünk el a többtermelés ellen. Jén Természetesen ez alkalomból szm­­sürgősen elintézendő volna a közlegelők kibővítésének kérdése is. Igen sok olyan községe van várme­gyénknek, hol már roppant égetővé vált a közlegelő létesítésének ügye. Állattenyésztésünk fejlesztésére, állat­állományunk létszámának emelésére óriási fontossággal bír ennek során­Budapest, 1922. december 7. A nemzetgyűlés mai ülését három­negyed 11 órakor nyitotta meg Szczitovszki Béla elnök. Jelenti, hogy Benárt Ágoston és Haller István sürgős interpellációra­ kértek és kap­tak engedélyt. Az interpellációkra a napirend letárgyalása után térnek át. Vass József népjóléti miniszter be­terjeszti a­ kivételes hatalom meg­szüntetésével szükségessé vált nép­jóléti rendelkezéseket. Bod János közélelmezésügyi mi­niszter beterjeszti a kivételes hata­lom megszűnésével szükségessé vált közélmezési rendelkezéseket. Nagyatádi Szabó István földmű­velésügyi miniszter ugyancsak beter­jeszti a kivételes hatalom megszűné­sével szükségessé vált földművelés­ügyi rendelkezéseket. Ezenkívül be­terjeszti a gazdasági munkásházak készítésének állami támogatásáról, a peronoszpóra és más védőszerek for­galomba hozataláról, a gyógy és ipari növények forgalomba hozata­láról, a lakosság édes tejjel való biztosításáról, a mezőgazdasági kis­­haszonbérletek és legelők jogviszo­nyainak szabályozásáról, a mezőgaz­dasági haszonbérleti rendelkezések­nek módosításáról, az erdő és fa ügyek körében szükséges egyes ren­delkezésekről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot előzetes tárgya­lás és jelentés­tétel végett kiadják a bizottságoknak Daruváry Géza igazságügyi minisz­ter beterjeszti a kivételes hatalom megszűnése folytán szükségessé vált igazságügyi rendelkezéseket. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter ugyancsak beterjeszti a hatalom megszűnése folytán kivételes szük­ségessé vált közoktatásügyi rendel­kezést. Ivády Béla a pénzügyi bizottság előadója beterjeszti a bizottság je­lentését az indeninitásról szóló tör­­­vényjavaslatról. A javaslatot a bizott­ság részleteiben is elfogadja, kéri annak tárgyalására a sürgősség ki­mondását. A Ház ehez hozzájárul. Ezután áttérnek a soproni nép­szavazás emlékének törvénybe iktatá­­sáról szóló törvényjavaslat tárgya­lására. Hadházy Zsigmond ismerteti javaslatot és kéri annak általános és a részleteiben való elfogadását. Ostor József köszönetet mond a kormánynak azért, hogy ezt a tör­vényjavaslatot a nemzetgyűlés elé hozta és a soproni lakosság hűsé­gének ezáltal is tanújelét adta. A javaslatot örömmel fogadja el. Csik József előadja, hogy mikor az ön ránt el akarta szakítani Nyugat- Ma­gyarországot, felébredt a nemzet­ben az önérzet. Fellángolt az em­berekben Bocskai, Bethlen és Rá­kóczi lelke és illő megemlékezni azokról, akik Ny­ugat-Magyarorszá­gért életüket tették kockára. A legnagyobb­­ elismerés és hála illeti azokat a férfiakat, akik Nyugat­­magyarországért harcoltak és éle­tüket feláldozták. Mint Sopron megye egyik képviselője legmelegebben üd­vözli a javaslatot és elfogadja. Peidl Gyula a szociáldemokrata párt képviselője örömmel elfogadja a javaslatot és egyú­tal leszögezi azt a tényt, hogy a szociáldemokrata pártnak oroszlán­része volt abban, hogy Sopron Magyarországé maradt. Bethlen István gróf miniszterelnök kijelenti, hogy nem fog azoknak a kontroverz kérdéseknek megvitatá­sába belemenni, amelyek azon épül­tek fel, hogy akinek nem magyar az anyanyelve, nem ragaszkodik ehez a hazához. Ha a trianoni szerződésből ez a gondolat indult ki, annak okai egyrészt ellenségeink, másrészt az a rágalmazó hadjárat, amelyet Magyar­­ország ellen évtizedek óta folytattak. Ezt a rágalmazó hadjáratot a kül­földön szították azok, akik a kül­földi imperialista céloknak szolgála­tában állottak. Rá kell mutatni arra, hogy Ausz­tria nagy faktor volt ebben a mű­veletben és Ausztria is lényegesen hozzájárult ahoz, hogy ezeket a rá­galmakat velünk szemben táplálták. Az az irigység, amellyel Ausztria a mi nemzetiségi mozgalmainkat a nézte, az volt az oka annak, hogy magyarországi nemzetiségekkel kapcsolatban Ausztria úgy igyekezett feltüntetni a helyzetet, mintha Magyarországon is aljas állapotok uralkodnának, mint Ausztriában.­­ Ennek a hadjáratnak következ­ménye volt az, hogy ellenfeleink, ha voltak is közöttünk jóhiszeműek, azt hitték, hogy Magyarországon min­denki, aki nem magyar, csatlakozni akar más államhoz. Hiába küzdöt­tünk Párisban ez ellen, hiába köve­teltük a népszavazást és hiába kí­vántuk az ámántól, hogy ne csak proklamálja a wilsoni elveket, ha­nem hajtsa is végre azokat. Hiába kértük a népszavazást min­­den területre, amelyet tőlünk elsza­kítottak. S a nemzetgyűlés mai ülése. Nemcsak az ragaszkodik ehez a hazához, aki magyar anyanyelven beszél. — Bethlen miniszterelnök beszéde a nyugatmagyarországi kérdéssel kapcsolatban. — Ausztria is egyik főfaktor volt a Magyarország ellen irányuló műveletekben. i Törvényben örökítik meg Petőfi emlékét, Petrovics György nemzetgyűlési képviselő indítványát, mely arról szól, hogy a nemzetgyűlés Petőfi Sándor­nak szent emlékét törvényben örö­kítse meg s Petőfinek mellszobrot állíttasson, melyet az idővel létesí­tendő magyar nemzeti Pantheonban helyezzenek el, az egész nemzet­­gyűlés örömmel fogadja. Ez ügyben Klebelsberg gróf kultuszminiszternél a képviselők bevonásával értekezle­tet tartanak. Fegyveres rablóbandák garázdál­kodnak a megszállott Felvidéken. Budapest, 1922. december 7. (Magyar Kurír.) Kassáról jelentik : Nagymihály és környékén már hóna­pok óta fegyveres rablóbandák ga­rázdálkodnak. Petri és Körtvélyes községeket nemrégiben éjnek idején fegyveres rablóbanda támadta meg és majdnem teljesen kifosztotta. A lakosság védelme nem járt ered­ménnyel és így a csendőrségnek kellett közbelépni. Ezeknek végre sikerült a rablóbanda 5 tagját el­fogni épen akkor, amikor egy fegy­veres támadást akartak végrehajtani. rxe Szerkesztőség, igazgatóság, kiadóhivatal és nyomda, hová az előfizetési pénzek, hirdetések és közlemények küldendők: Eger, Gimnázium-u. j.

Next