Magyar Szó, 1923. június (2. évfolyam, 124-147. szám)
1923-06-08 / 129. szám
ÉRA 40 KORONA EGER * 1923. JUNIUS HÓ © 8 © MÁSODIK ÉVFOLYAM Sí 29* SZÁM PÉNTEK HEVESVÁRMEGYE KÖZSÉGI, KÖZGAZDASÁGI, IPARI, KERESKEDELMI ÉS POLITIKAI NAPILAPJA ■iirirm—iinwi laaaaBesga i Hetesra, Földm, Szövetségnek és Gazdasági Egyesületnek A HEVESMEGYEI MOLNÁR-SZÖVETSÉGNEK AZ EGRI IPARTESTÜLETNEK és tóti nevesmegyei ipari-és kereskedelmi testületnek HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. A MAGYAR SZÓ és a HEVESMEGYEI COMPASS szerkesztőségei Gyöngyösi EGER j Hatvan kiadóhivatal és nyomda: EGRI NYOMDA R.-T. Eger, Gimnázium utca. 3. sz. Lapvezér: MAYER JÁNOS. ♦ FSszerkesztő: SZABÓ GYULA. * IDŐSZAKI ELŐFIZETÉSI DÍJ az esetleges pótdíjak felszámíthatása fenntartására Egy hónapra 900 K. Három hónapra 2600 K. ----- -■ Egyes szám ára 40 korona. -■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]— Hirdetések □%,* 5 K Kishirdetések szavanként U 5 K kölcsönös jóakarat. A közszolgálati alkalmazottak fizetésjavítási mozgalmában nevezetes mérföldkövet jelent a múlt heti minisztertanács. Ezen a minisztertanácson a kormány a Kansz. memorandumával foglalkozván elhatározta, hogy a közszolgálati alkalmazottak rendkívüli segélyét május elsejétől viszamenőleg ötven százalékkal, a délutáni munka díjazását pedig száz százalékkal emeli fel. Egyben kimondta, hogy ezentúl minden hónap második minisztertanácsa' a drágasági és megélhetési viszonyok mérlegelésével automatice foglalkozni fog a közszolgálati alkalmazottak javadalmazási kiadásaival. Ettől a minisztertanácsi határozattól három jelentős dolog domborodik ki különösen. Egyik, az első, a kormány nyilvánvaló jóakarata a közszolgálati alkalmazottak helyzetének javítására; a másik, hogy a kormány a közszolgálati alkalmazottak érdekeinek egyedül hivatott képviselőjének a Kansz-ot ismeri el és ezekben a kérdésekben egyedül csak a Kansz-szal tárgyal, a harmadik pedig, hogy a kormánynak mostani intézkedései csupán ideigleneseknek tekintendők addig, amíg a nemzetgyűléstől kikérendő felhatalmazás alapján majd véglegesen és a mai szétforgácsolt „drágasági pót és rendkívüli“ stb. titulusok helyett egységesen rendezheti a közszolgálati alkalmazottak megélhetési viszonyait. Ami a kormány jóindulatát illeti, kétségtelen, hogy a becsületes szándékot olyan tények fogják követni a közszolgálati alkalmazottak javadalmazásának dolgában, amelyek végre majd biztos megélhetési bázissal szolgálhatnak, a megcsonkított országnak e csonkítatlan és csorbítatlan hűségü és kitartásu tisztviselői és altiszti kara számára. Magyaroszágon ma tízezrével dúskálnak pénzben és jólétben olyan egzisztenciák, akiknek az ország, az állam és a nemzet fontos érdekei szempontjából tulajdonképen vajmi kevés jogcímük van a meg nem érdemelt jólétre. Ezek az egzisztenciák Magyarországnak sem gazdasági, sem kulturális, sem pedig morális értékét nem növelik. A közszolgálati alkalmazónak viszont minden megpróbáltatáson keresztül valóságos eleven kulturális és morális támaszai voltak a magyar államnak és nemzeti eszmének és éppen ezért a kormánynak csak díszére és becsületére válik, ha különösen szívén viseli az ő ügyüket és életérdekeiket. Viszont a közszolgálati alkalmazottaknak és a Kansznak is csak díszére és becsületére válik, ha a maguk méltóságteljes magatartásával, tapintatosan tompítani igyekszenek bizonyos türelmetlenkedő csoportok elhamarkodott és hevesebb hangú tónusát. Mert kölcsönös jóakarattal és egymás kölcsönös megbecsülésével mégis legtöbbet lehet elérni. C3!ICZJiiCJ{ICDUCDilCOnCDIICDilCZ>)iCJIIQIICJMCJItC3:1C73 11 C3 I! CD i I CD I: M nemzetgyűlés Szilágyi Lajos megokolja a tisztviselő-kérdésben benyújtott indítványát. Budapest, 1923. június 7. — A Magyar Szó telefonértesítése. — A nemzetgyűlés mai ülését egynegyed 12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bemutatja Zemplén vármegye gazdasági egyesületének kérvényét a dohánytermelés elősegítése, illetve biztosítása tárgyában, a kérvényt kiadják a kérvénybizottságnak. Usetty Ferenc a gazdasági bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését a nemzetgyűlési képviselők részére megállapított jelenlegi díjak felemelése tárgyában. Ezután áttérnek a napirendre. Szilágyi Lajos megokolja az indítványát. Mindenekelőtt megállapítja, hogy a legbonyolultabb kérdés amelyhez szót kér, ez tulajdonképen nem is annyira a tisztviselő kérdé , mint inkább a fizizetésüek helyzete Érti ez alatt a közalkalmazottakat, a magánalkalmazottakat, a nyugdíjasokat, nyugbéreseket, nyugdíjas özvegyeket és árvákat, továbbá a hadirokkantakat, özvegyeket és árvákat, akik nem tartoznak szorosan e kategóriába, de akikről kötelessége mégis gondoskodnia az államnak. Annak a mozgalomnak, amelyet a fix fizetésüek érdekében megindítottak, nincs egyéb célja, mint a bajok megorvoslására való törekvés. mozgalom eszközei a normális parlamenti út, a tárgyalás és a megegyezés fegyverei. Ezért folytattak tárgyalásokat a mozgalom vezetői már a szünet alatt a kormány elnökével és csak bizonyos kérdések tisztázása után jutott a nemzetgyűlés színe elé a kérdés. Meg van győződve arról, hogy csakis a normális parlamenti megoldás az egyedüli helyes út. CDLLONLC3ILCDIlCDllCJLlCDIICDICIlC3UC3ilCZD lLONLCDIL CDLICILCJLLONI Röntgenezés Egerben. Eger, 1923. június ,7. Eger város újra gazdagabb lett a kultúra egy áldásos ajándékával. Az Irgalmasok férfikórházában nagy anyagi áldozatokkal Röntgen készüléket rendeztek be, melyet hétfőn már át is adnak rendeltetésének. A tökéletesen modern készülék összeállításában, a sok fáradozásban, amíg sok utazással, levelezéssel sikerült Egerben is Röntgent felállítani, dr. Horváth Géza orvos szerzett magának érdemeket. Május 6-án, szerdán már együtt volt a készülék minden alkatrésze, minden szakszerűen összeállítva. Dr. Horváth Géza erre az alkalomra meghívta a Magyar Szó munkatársát, hogy megmutassa a modern készülék precíz működését.^ Munkatársunk a következőket írja látogatásáról : Az Irgalmasrendiek kórházába este 8 óra tájban léptem be. Véletlenségből éppen akkor állt az utcai kapu előtt a mentőkocsi. Érdeklődtem a kocsisnál, hogy kit hozott? — Egy asszonyt — válaszolta kurtán. — Mi baja? — Eltörött a lába. — Hol? — Most, a Dobó utcában. — Hogyan történt? Ki az?É — Tudom is én! A kocsisnak az a dolga, hogy hajtson. Nem vagyok én orvos! Bemegyek a kórházajtón és gondolom, épen jókor. Most hoztok egy asszonyt, akinek eltörött a lába. Majd megnézem Röntgen sugáron a törött csontot.. A Röntgen készülék. A kórház földszintjén a hármas és a négyes számú szobát engedte át az Irgalmas rend a Röntgen céljaira. A négyes számú szoba a váróterem, fehér fapadokkal, a hármas számú a váróterembe nyílik és ott van felállítva a készülék. Bent már a fekvőpadra emelik a szerencsétlenül járt asszonyt, aki sirva-panaszkodva fájlalja törött lábát. Horváth dr. kiszól. — Tessék talán egy kicsit várni! * Rögtön végzünk. Kint maradok. Nemsokára hallom a motor bugását, a sirás elcsendesedik és kisvártatva már vége is a dolognak. Az asszonyt kiviszik és a Magyar Szó és a Népújság munkatársait hívja be Horváth doktor. Szakszerűen megmagyarázza Röntgen készülék szerkezetét. Mega mutatja a régi szerkezetű, klasszikus Röntgen lámpát, melyet Röntgen fedezett fel és az új, modern Cooledge lámpát, amely légüres térrel dolgozik, az átvilágító ernyőt, a támasztófalat, a sincro-motort, a sötétkamrát, ahol rögtön elő is hívják azokat a fényképeket, melyeket a foszforeszkáló átvilágító ernyőről készítenek. Hol van a tű ? Az első bemutatott kép egy lánynak a keze. A lány azt mondta, hogy egy tű törölt a kezébe. Feladat: megtalálni a tűt. — Nagyon fog fájni, doktor úr ? kérdezi a lány. — Dehogy is fáj! A lányt a támaszfal mellé állítják, kezét az átvilágító ernyő mögé teszi, a szobában égő egyetlen lámpa elalszik, a motor berregni kezd és a vaksötétben zöldesen megvilágított lapon ott látszik a tökéletesen, tisztán átvilágított kéz. Az öt uj csont, mint a denevérszárny váza terül el Szerkesztőségi igazgatóság, kiadó hivatal és nyomda, hová az előfizetési pénzek, hirdetések és közlemények küldendők. Eger, Gimnázium-n. 3. sz. %