Magyar Szó, 1923. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1923-06-08 / 129. szám

ÉRA 40 KORONA EGER * 1923. JUNIUS HÓ © 8 © MÁSODIK ÉVFOLYAM Sí 29* SZÁM PÉNTEK HEVESVÁRMEGYE KÖZSÉGI, KÖZGAZDASÁGI, IPARI, KERESKEDELMI ÉS POLITIKAI NAPILAPJA ■iirirm—iinwi laaaaBesga i Hetesra, Földm, Szövetségnek és Gazdasági Egyesületnek A HEVESMEGYEI MOLNÁR-SZÖVETSÉGNEK AZ EGRI IPARTEST­ÜL­ETNEK és tóti­ n­evesmegyei ipari-és kereskedelmi testületnek HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. A MAGYAR SZÓ és a HEVESMEGYEI COMPASS szerkesztőségei Gyöngyös­i EGER j Hatvan kiadóhivatal és nyomda: EGRI NYOMDA R.-T. Eger, Gimnázium­ utca. 3. sz. Lap­vezér: MAYER JÁNOS. ♦ FSszerk­esztő: SZABÓ GYULA. * IDŐSZAKI ELŐFIZETÉSI DÍJ az esetleges pótdíjak felszámíthatása fenntartására Egy hónapra 900 K. Három hónapra 2600 K. ----- -■ Egyes szám ára 40 korona. -■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]— Hirdetések □%,*­ 5 K Kishirdetések szavanként U 5 K kölcsönös jóakarat. A közszolgálati alkalmazottak fize­­tésjavítási mozgalmában nevezetes mérföldkövet jelent a múlt heti mi­nisztertanács. Ezen a minisztertaná­cson a kormány a Kansz. memo­randumával foglalkozván elhatá­rozta, hogy a közszolgálati alkalma­zottak rendkívüli segélyét május elsejétől viszamenőleg ötven száza­lékkal, a délutáni munka díjazását pedig száz százalékkal­ emeli fel. Egyben kimondta, hogy ezentúl minden hónap második miniszter­­tanácsa' a drágasági és megélhetési viszonyok mérlegelésével automatice foglalkozni fog a közszolgálati al­kalmazottak javadalmazási kiadá­saival. Ettől a minisztertanácsi határozattól három jelentős dolog domborodik ki különösen. Egyik, az első, a kor­mány nyilvánvaló jóakarata a köz­­szolgálati alkalmazottak helyzetének javítására; a másik, hogy a kor­mány a közszolgálati alkalmazottak érdekeinek egyedül hivatott képvise­lőjének a Kansz-ot ismeri el és ezekben a kérdésekben egyedül csak a Kansz-szal tárgyal, a harmadik pedig, hogy a kormánynak mostani intézkedései csupán ideigleneseknek tekintendők addig, amíg a nemzet­gyűléstől kikérendő felhatalmazás alapján majd véglegesen és a mai szétforgácsolt „drágasági­ pót és rendkívüli“ stb. titulusok helyett egységesen rendezheti a közszolgá­lati alkalmazottak megélhetési vi­szonyait. Ami a kormány jóindulatát illeti, kétségtelen, hogy a becsületes szán­dékot olyan tények fogják követni a közszolgálati alkalmazottak java­dalmazásának dolgában, amelyek­ végre majd biztos megélhetési bá­zissal szolgálhatnak, a megcsonkított országnak e csonkítatlan és csorbí­tatlan hűségü és kitartásu tisztvise­lői és altiszti kara számára. Magyaroszágon ma tízezrével dús­kálnak pénzben és jólétben olyan egzisztenciák, akiknek az ország, az állam és a nemzet fontos érdekei szempontjából tulajdonképen vajmi kevés jogcímük van a meg nem ér­demelt jólétre. Ezek az egzisztenciák Magyarországnak sem gazdasági, sem kulturális, sem­­ pedig morális értékét nem növelik. A közszolgálati alkalmazónak vi­szont minden megpróbáltatáson ke­resztül valóságos eleven kulturális és morális támaszai voltak a ma­gyar államnak és nemzeti eszmének és éppen ezért a kormánynak csak díszére és becsületére válik, ha kü­lönösen szívén viseli az ő ügyüket és életérdekeiket. Viszont a közszol­gálati alkalmazottaknak és a Kansz­­nak is csak díszére és becsületére válik, ha a maguk méltóságteljes magatartásával, tapintatosan tompí­tani igyekszenek bizonyos türelmet­lenkedő csoportok elhamarkodott és hevesebb hangú tónusát. Mert köl­csönös jóakarattal és egymás köl­csönös megbecsülésével mégis leg­többet lehet elérni. C3!ICZJiiCJ{ICDUCDilCOnCDIICDilCZ>)iCJIIQIICJMCJItC3:1C73 11 C3 I! CD i I CD I: M nemzetgyűlés Szilágyi Lajos megokolja a tisztviselő-kérdésben be­nyújtott indítványát. Budapest, 1923. június 7. — A Magyar Szó telefonértesítése. — A nemzetgyűlés mai ülését egy­negyed 12 órakor nyitotta meg­­ Szcitovszky Béla elnök. Bemutatja Zemplén vármegye gazdasági egye­sületének kérvényét a dohányterme­lés elősegítése, illetve biztosítása tárgyában, a kérvényt kiadják a kér­vénybizottságnak. Usetty Ferenc a gazdasági bizott­ság előadója beterjeszti a bizottság jelentését a nemzetgyűlési­ képvise­lők részére megállapított jelenlegi díjak felemelése tárgyában. Ezután áttérnek a napirendre. Szilágyi Lajos megokolja az in­dítványát. Mindenekelőtt megálla­pítja, hogy a legbonyolultabb kér­dés amelyhez szót kér, ez tulajdon­képen nem is annyira a tisztviselő kérdé , mint inkább a fizi­zetésüek helyzete Érti ez alatt a közalkalma­zottakat, a magánalkalmazottakat, a nyugdíjasokat, nyugbéreseket, nyug­díjas özvegyeket és árvákat, továbbá a hadirokkantakat, özvegyeket és árvákat, akik nem tartoznak szoro­san e kategóriába, de akikről köte­lessége mégis gondoskodnia az ál­lamnak. Annak a mozgalomnak, amelyet a fix fizetésüek érdekében megindítot­tak, nincs egyéb célja, mint a bajok megorvoslására való törekvés. mozgalom eszközei a normális par­­­lamenti út, a tárgyalás és a meg­egyezés fegyverei. Ezért folytattak tárgyalásokat a mozgalom vezetői már a szünet alatt a kormány elnö­kével és csak bizonyos kérdések tisztázása után jutott a nemzet­­gyűlés színe elé a kérdés. Meg van győződve arról, hogy csakis a nor­mális parlamenti megoldás­­ az egye­düli helyes út. CDLLONLC3ILCDIlCDllCJLlCDIICD­ICIlC3UC3ilCZD lLONLCDIL CDLICILCJLLONI Röntgenezés Egerben. Eger, 1923. június ,7. Eger város újra gazdagabb lett a kultúra egy áldásos ajándékával. Az Irgalmasok férfikórházában nagy anyagi áldozatokkal Röntgen készü­léket rendeztek be, melyet hétfőn már át is adnak rendeltetésének. A tökéletesen modern készülék össze­állításában, a sok fáradozásban, amíg sok utazással, levelezéssel si­került Egerben is Röntgent felállí­tani, dr. Horváth­ Géza orvos szer­zett magának érdemeket. Május 6-án, szerdán már együtt volt a ké­szülék minden alkatrésze, minden szakszerűen összeállítva. Dr. Hor­váth Géza erre az alkalomra meg­hívta a Magyar Szó munkatársát, hogy megmutassa a modern készü­lék precíz működését.^ Munka­társunk a következőket írja látoga­tásáról : Az Irgalmasrendiek kórházába este 8 óra tájban léptem be. Véletlen­­ségből éppen akkor állt az utcai kapu előtt a mentőkocsi. Érdeklőd­tem a kocsisnál, hogy kit hozott? — Egy asszonyt — válaszolta kurtán. — Mi baja? — Eltörött a lába. — Hol? — Most, a Dobó­ utcában. — Hogyan történt? Ki az­?É — Tudom is én! A kocsisnak az a dolga, hogy hajtson. Nem vagyok én orvos! Bemegyek a kórházajtón és gon­dolom, épen jókor. Most hoztok egy asszonyt, akinek eltörött a lába. Majd meg­nézem Röntgen sugáron a törött csontot.. A Röntgen készülék. A kórház földszintjén a hármas és a négyes számú szobát engedte át az Irgalmas­ rend a Röntgen cél­jaira. A négyes számú szoba a váró­terem, fehér fapadokkal, a hármas számú a váróterembe nyílik és ott van felállítva a készülék. Bent már a fekvőpadra emelik a szerencsétle­nül járt asszonyt, aki sirva-panasz­­kodva fájlalja törött lábát. Horváth dr. kiszól. — Tessék talán egy kicsit várni! * Rögtön végzünk. Kint maradok. Nemsokára hallom a motor bugását, a sirás elcsende­sedik és kisvártatva már vége is a­ dolognak. Az asszonyt kiviszik és a Magyar Szó és a Népújság munka­társait hívja be Horváth doktor. Szakszerűen megmagyarázza Röntgen készülék szerkezetét. Meg­a mutatja a régi szerkezetű, klasszikus Röntgen lámpát, melyet Röntgen fedezett fel és az új, modern Cooledge lámpát, amely légüres tér­rel dolgozik, az átvilágító ernyőt, a támasztófalat, a sincro-motort, a sötét­­kamrát, ahol rögtön elő is hívják azokat a fényképeket, melyeket a foszforeszkáló átvilágító ernyőről készítenek. Hol van a tű ? Az első bemutatott kép egy lány­­nak a keze. A lány azt mondta, hogy egy tű törölt a kezébe. Feladat: megtalálni a tűt. — Nagyon f­og fájni, doktor úr ? kérdezi a lány. — Dehogy is fáj! A lányt a támaszfal mellé állítják, kezét az átvilágító ernyő mögé teszi, a szobában égő egyetlen lámpa el­alszik, a motor berregni kezd és a vaksötétben zöldesen megvilágított lapon ott látszik a tökéletesen, tisz­tán átvilágított kéz. Az öt uj csont, mint a denevérszárny váza terül el Szerkesztőségi igazgatóság, kiadó hivatal és nyomda, hová az előfizetési pénzek, hirdetések és közlemények küldendők. Eger, Gimnázium-n. 3. sz. %

Next