Magyar Szó, 1923. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1923-06-10 / 131. szám

2. OLDAL népét. Engedje ,s a jó isten, hogy minél előbb végrehajthassa mind­azon tervét, ami az ország népének javára válik Eger, 1923. június 9 Vass Sándor, földm­ives. A kormányzó kétnapos szem­le­útra indult. Horthy Miklós kormányzó őfőm­él­­tósága pénteken este 7 órakor a nyugati pályaudvarról 2 napos szem­­­leútra indult, amelynek során Máté­szalkát, Vásárosneményt és Mezőkö­vesdet látogatja meg. Mátészalkán a kormányzó a Kölcsey-ünnepélyen ma vett részt. Mezőkövesden pedig, a Falu-Szövetség kiállításának megnyi­tásán, holnap lesz jelen Papírgyár lesz a győri ápgyártól­­ ból Győrből Írják: A győri ágyugyár­­papírgyárrá átalakító­ üzem nemsokára megkezdi működését, tervek szerint az üzem belföldi pa­­­pírfogyasztás nagy részét fogja ellátni. Az átalakulás ügyeinek intézésével a kormány Tőry Gergely miniszteri tanácsost bízta meg. Az ágyugyárat a románok részben leszerelték, de mégis oly alkatrészek s beépítések maradtak vissza, hogy a teleppel együtt nagyon megkönnyítik egy hatalmas papírgyár alapítását is. ■ IPAR-ÜGYES" Rovatvezető: Halmay Sándor ipartestületi titkár Iparos szaktanfolyamok. Az 1923/24. tanévben Egerben iparos szaktanfo­lyamok lesznek, melyek a szabó, cipész, építő, asztalos ipart, az üz­leti fogalmazást, ipari számtant és a könyvvitelt ölelik fel. Az érdekeltek vasárnap, június 10-én délelőtt 11 órakor az iparostanonciskola rajzter­mében tartanak erről a tárgyról meg­beszélést és a jelentkezőktől függ, hogy milyen tanfolyamokat lehet megtartani. A szabó-, cipész- és asztalos csinozó szaktan­folyamok elő­adói Budapestről jönnek, az építő­iparban helybeli mérnökök, illetve tanárok adnak elő, a könyvvitelt, számtant stb. pedig a régi tanerők tanítják. A nemzet ipari kultúráját célzó szaktanfolyamok megérdemlik, hogy az érdekeltek a legnagyobb lelkesedéssel és odaadással karol­ják fel. Az építőiparosok szakosztálya va­sárnap délelőtt fél 11 órakor az Ipartestület hivatalos helyiségében a székházépítés tárgyában ülést tart. A Cipészipari Társulat tagjai va­sárnap délután 5 órakor az Ipartes­­tület hivatalos helyiségében igen fon­tos tárgyban tartanak megbeszélést. Aranyat, ezüstöt, platinát, brilliáns­ követ hihetetlen magas áron veszek, HELLER, ékszerész 1071 EBER, Városház-épület. 23 \ '■' EGER * 1923, JUffIUS HO HO* VASÁRNAP A szocializmusról és a szociális társadalmi feladatokról. Közli Szabó Gyula, Maklár község főjegyzője, a­­ Magyar Szó­ főszerkesztője és az egri közigazgatási tanfolyam szociális tananyagának előadója Tizenegyedik közlemény. Szociális-társadalmi feladatok alatt, kö­zönségesen a szegényebb néposztály élet­viszonyainak megjavítását szokták érteni. Azonban ez a meghatározás nem fejezi ki mind­azt a követelményt, amelyet szo­ciális cél és feladatok alatt értenünk kell. Elsősorban hangsúlyozzuk, hogy­ nemcsak vagyoni vagy kereseti érdekekről van szó. Minél egyformább valamely község la­kossága műveltség és vagyonmegosztás tekintetében s e mellett minél könnyebb a lét és család fenntartásra szükséges kere­set elérése, annál nagyobb lesz a társa­dalmi megelégedés, mert hiányozni fog­nak az elégedetlenségre okot adó kirívó műveltségi és vagyon­i ellentétek. A való­ságban ez az egyöntetűség nincs meg a községekben, ahol különböző műveltségű, különböző vagyoni erejű polgárok laknak. A községi polgárok közötti ellentétek csökkenni fognak s a közeledés és egy­más megértése erősbödik, mihelyt a köz­tük lévő művelődési különbség csökken­t, az iskolázatlan elemek eltűnnek és helyü­ket iskolázottabb, szélesebb látókörű nem­zedék foglalja el. A fokozódó művelődés, a gazdasági is­meretek terjedése, a jobb gazdálkodásnak s ezzel a vagyonosodásnak, a jobb kere­setnek előfeltételei és ezek ellenállhatatlan erővel viszik az egyes polgárokat úgy mint ezek összességét új és új kereseti források feltárása felé, úgy, hogy mond­hatjuk, miszerint az egészséges alapon álló társadalmi vagyis szociális fejlődésnek fő alapkövetelménye a minél belterjesebb iskolázás, a tudásnak, főleg a gyakorlati ismereteknek minél szélesebb körben való terjedése. Minél tanultabb és megértőbb a polgárok összesége, annál könnyebben oldható meg közöttük bármely szociális feladat A szociális feladatok közé tehát nem tisztán anyagi, hanem elsősorban művelő­dési és ennél fogva a községek szociális feladatait úgy értelmezzük, hogy ide tar­toznak mindazon tenni­valók, amelyek a szorosan vett magánérdeken túl, nagyobb körnek, az egész község lakosságának művelődési (kulturális), közegészségi és vagyoni jóléte érdekében szükségesek. A cél tehát, a minden irányú jólétnek, a községben való jóleső tartózkodásnak és végeredményben az otthonhoz, a szülő­földhöz való ragaszkodásnak fokozása A szociális kérdések nagy fontosságát, az újabbkori törvénykiadások is elismer­ték. Alapjában véve az állami törvényho­zás mindig szociális feladatokat oldott meg, mint az ország védelme külellenség ellen, az állami pénzügyek rendezett volta, a bírói és közigazgatási jogszolgáltatás biztonsága, a vasutak építése, végered­ményben szociális feladatok is, de még régebben a törvényhozások alatt csak a nagy összeségnek, az államnak érdeke szerepelt, újabban az állami törvényhozás szociális tevékenysége, mindinkább beha­tóbb lesz, mind nagyobb súlyt helyez az egyén jóléte érdekeire s azért fokozott ér­deklődéssel fordul a városok és községek belső szociális tevékenysége felé s ha meg is hagyja ezeknek önrendelkezési jogát, irányítja sőt kényszeríti őket szociális te­vékenységre, ezekben segíti és ellenőrzi is. A szociális tevékenység e szerint lehet az egész államra kiterjedő, tehát olyan kérdések megoldására irányuló, amelyek országosan, egyöntetűen rendezendők, mint pl. a munkásoknak betegség és baleset elleni biztosítása, a tüdővész elleni küzde­­lem, vagy legújabban a hadjárat folyamán elpusztult községek újraépítése, a hadi­özvegyek és árvák, valamint a rokkantak­ról való gondoskodás és helyes földbirtok­­reform. Ezek egyes községek erejét felül­haladva csakis államintézkedésekkel old­hatók meg és ezért az állami szociális te­vékenység körébe tartoznak. A községi szociális tevékenységnek egy­részt ki kell egészítenie és támogatnia az állami szociális munkát, másrészt vannak bizonyos, kizárólag az­ egyes községek te­rületére vonatkozó községi szociális fel­adatok, amelyek csak az illető község ál­tal végzendők, ilyen pl. az orvosi kérdés, a községi tűzoltás, községi népfürdők, községi világítás stb. Bármely irányú is legyen a szociális szükséglet, akár az állami feladatok, akár a szorosan vett községiek­­ közé tartoznék is, az a vezető tisztviselőnek legfontosabb és legérdemesebb munkálkodása, mert még a törvények és rendeletek által előírt munkakör betöltése csak az egyszerű kö­­telességteljesítés fogalma alá esik, a szo­ciális tevékenységgel elért jó eredmények­­ maradandó értékűek, nagy hatással vannak­­ a községi közszellemre, a község fejlődé­sére s a nemesebb értelemben vett haza­fias kötelességérzetről tesznek tanúságot.Tulajdonképen nem is lehet azt megha­tározni, hogy hol végződnek a tisztviselő szorosan vett hivatalos kötelességei és hol kezdődnek a szociális feladatai, mert a közigazgatási teendők, különösen a törvé­nyek végrehajtásának foganatosítása an­­­nyira nyúlnak be a társadalmi élet terére, am­ely irányban a törvények intencióit ér­vényesíteni akarjuk. Minél jobban, tökéle­tesebben akar tehát hivatalának a köz­­igazgatási tisztviselő megfelelni, annál mé­lyebbre kell behatolnia a társadalmi élet terére.­­ A közigazgatási tisztviselő szociális te­endői annál fokozottabbak, minél közvet­lenebb érintkezésben van a néppel, tehát leginkább a községi tisztviselő az, akinek szociális téren való tevékenységét az élet nem nélkülözheti. A társadalmi igazgatás tevékenységének ugyanazokon a tereken kell mozognia, amelyek az állam létezésének és fejlődé­sének alapját képezik, mivel a társadalom autonóm munkássága nem egyéb, mint az állami kormányzat irányító, alkotó és védő tevékenységének a gyakorlati életben való hasznos értékesítése. Ne feledjük azonban, hogy minden szo­ciális tevékenységnek fő előfeltétele a nép, a lakosság bizalma, amit szigorú köteles­ségtudás és teljesítés, a szabályok és tör­vényeknek mindenkivel egyenlő mértékben való alkalmazása, önzetlenség és határo­zott, de jóságos bánásmód biztosítanak. Ellenben nem lesz meg a bizalom ott, ahol a nép nem lát egyenlő mértéket a szabályok alkalmazásában, ahol nem tö­rődnek vele s ahol érdekeinek elhanyago­lásával szemben önzést és a jövedelem­­szerzés előtérbe tolását veszi észre. A társadalom jóléte érdekében való in­tézményeket négy főcsoportba lehet osz­tani, aszerint amint az egyénre magára, annak vagyoni, vagy szellemi kultúrájára vonatkozik, vagyis lehet: „Közművelődési“ (Kulturális), „Közegészségügyi“, „Közjóléti“ és „Gazdasági“ irányú » « k* h hh sTm b a Ma« aas aai : = AZ EGRI­­ : : I Tűzoltókertben I : : ma és minden vasárnap délután | ♦ \Jónás Feri­­ teljes zenekarává! : HANGVERSENYEZ: : j Jégbehű­tött italok és friss ételek, j ♦ MAGYAR SZA MAI NAPTÁR 1923-ik év 4|n b-ik hónap JliniUS M 111 Szt. Iván hava 124-ik hét­ C30 nap) ^ VASARNNAP Egyházi és polgári ünnepnap. R. Kath., fi. 3. Margit napja.­­ Vasárnapi evangélium: 3. vasárnap pünkösd után. Róm­. kath. Közetedének jézushoz a vámosok. Luk. XV­­ 10. Prot.: Luk.XIV. 16­24.olv. Ján 1.3.13-18. Gör. kath.: Két urnak nem lehet szol­gálni. Máté 6. r. 18. sz Görög-orosz: Az apostolok meghi­vásá­ról. Máté 4. 1. 9. sz. Nap­kelte 4 óra 04 p., nyugta 7 o. 54 p. Hold kelte 26. 10 p. nyugta 3 ó. 49 p. M ujhold 14-én. Protest. naptár G.2. Marg. ünnepnap Gör-kath. naptár G.3.Sánd. ünnepnap Görög­or Máj. 28. A. 2 Butik ünnepnap Izrael 5683. év 26 Szíván EMLÉKEZTETŐ MA, VASÁRNAP — Június 10. — a Városi Színházban este 8 órakor Arany ­madár. Operett: — az Urániában este 7 és 9 órakor A mek­­lés útja. Színmű: — a Természetbarátok Turista Egyesületének Egri Csoportja kirándulást rendez a szilvási tóhoz; — az Egri Szr. Leánycsoport kirándulása Bél­apátfalvára ; — a Faluszövetség mezőkövesdi kiállításának megnyitása; — d­­e 10 órakor a Keresztény Szocialista Földmunkások egri csoportja a piac­téren népgyűlést tart; — az egri főgimnázium záró tornaünnepélye az érsekkerti sporttelepen ; — délután 4 órakor a Heves megyei Földmű­ves Szövetség gyűlése Hevesen ; — d. u. 4 órakor az Ébredők választmányi ülése a városházán ; — délután a Magyar Turista Egyesület Egri Bükkosztályának ünnepélye’ az érsek kertben; — éjjel gyógyszerek csak Hibay György Piac­téri gyógyszertárában kaphatók, a Magyar Szó előfizetői lappéldányukat d. e. 8—10 óráig a postán átvehetik HOLNAP, HÉTFŐN — Junius 11. — a Városi Színházban este 8 órakor Névtelent, asszony. Szinmü; az Urániában este 8 órakor Ezren egjr ellen. Trilógia, I. rész; — Füzesabonyban országos vásár; — a Magyar Szó­d­u 5 órakor jelenik meg NAPI HÍREK. — Személyi hir. Gholtby Jenő dr egyetemi tanár, a Magyar Földrajzi­ Társaság elnöke 20 egyetemi hall­gató kíséretében pénteken délután Ecetbe érkezett, ahonnan ma szom­baton Felsőtárkár­­­ba rándult ki hogy a Barátréti barlangot meg­tekintse. • — A Gárdonyi mauzóleumra Nagy­körű 500, Biharnagybajom 500, Tiszaföldvár 1250 koronát adomá­nyozott . Az egri közigazgatási tanfolyam vizsgálatai befejeződtek. 126 hall­gató közül 12- en kaptak oklevelet Az új jegyzők már szét is utaztak az ország minden részébe. Hirdetések és kishirdetések mindig a lap megjelenése előtt egy nappal, déli 12 óráig adandók fel a Kiadóhivatalban (Eger, Gimnázium­»». 3.)

Next