Magyar Szó, 1937. szeptember (11. évfolyam, 197-222. szám)

1937-09-01 / 197. szám

Redact'd­ei Administratia | | Redactor responzabil: Tg.-Mure? Str. Stefan cel Mare No.4 | POLITIK A I N A PIL A P | Dr. LADISLAU SEBESTYÉN Szeptember eljövetelével itt vannak az őszi gondok is. A kisebbségi szülőknek elsősor­ban gyermekeik iskoláztatása jelent most különsebb nehéz problémát. Sok helyen­­— szé­kelyföld egyes községeiben — az anyakönyvi kivonatok ki­adása körül is anomáliák van­nak. Ezzel kapcsolatban igen figyelemreméltó az a rövid be­szélgetés, amely a csíkmegyei magyarság egyik vezető em­bere és az ottani megyefőnök között lefolyt. A megyefőnök ígéretet tett, hogy a túlkapó jegyzőket megrendszabályoz­­za és amidőn a magyar ve­zetőember eltávozóban volt, megkérdezte tőle, hogy tulaj­donképen a magyarság miért ragaszkodik a felekezeti isko­lákhoz, amidőn manapság el­sősorban a román nyelv tudá­sára van szükség ? A választ röviden megadta a küldöttség­ben járó magyar vezető, de úgy érezzük, hogy erre a kér­désre a nyilvánosság előtt is meg kell adni a választ. A magyarság teljes joggal ragaszkodhatik a felekezeti iskolákban történő oktatáshoz, mert ehhez etikai értelemben és a kisebbségi szerződések szerint is teljes joga van. Tel­jesen érthető, hogy minden nép, amely fenn akar maradni, elsősorban iskolájáért hozza meg a legnagyobb áldozatot. Egy kisebbségi népnek a kul­túrájától való eltántorodása annak lassú sorvadását, halálát vonja maga után. Az ősi kul­túrához, a nyelvhez és íráshoz való ragaszkodás elengedhetet­len feltétele a népi fennmara­dásnak. Ezért kell megtennünk mindent, hogy iskoláink fenn­maradhassanak és semmiféle küzdelmet ennek a célnak az érdekében nem szabad soknak találnunk. Ami pedig a román nyelv tanulását illeti, erre nézve egyszer és mindenkorra meg­adhattuk a választ. A feleke­zeti iskolákban a tanuló a leg­kitűnőbb módon elsajátíthatja a román nyelvet, szóban és írásban egyaránt. Hiszen a kisebbségi iskolák fenntartói gondoskodtak arról, hogy a ­­si Dillal kisantan­t konferencia alkalmából az olasz és a magyar kivel tárgyaltak Szlojadinovics és Antonescu külflgyminiszterekkel Sinaia. A kisantant tanács­kozások során — mint a Ca­­pitala közli — a három kül­ügyminiszter a legteljesebb egyetértésben megtárgyalta azokat a kérdéseket, amelyek a kisantanttal szoros barátság­ban álló államokat illeti. A tárgyalások során Sztojadino­­vics jugoszláv külügyminiszter rámutatott arra, hogy a kis­­antant részéről mily fontos lehet egy Olaszország iránt közeledést eláruló magatartás. Ugyanekkor Antonescu külügy­miniszter a Lengyelországgal való barátságos együttműködés csak emeli a kisantant tekin­télyét. Mindkét álláspont a cseh­szlovák külügyminiszter legtel­jesebb tetszésével találkozott. Az az abesszinai olasz hódítás elismerését illeti, a három kis­antant állam úgy határozott, hogy ebben a kérdésben be­várja, amíg a nagyhatalmak döntenek. A magyar fegyverkezésre vonatkozó kisantant álláspont csak a hivatalos határozat közzététele után válik isme­retessé. Mint a Capitala írja, a teg­napi díszvacsora alkalmával Hugo Sola bucuresti olasz követ beszélgetést folytatót Sztojadinovics jugoszláv kül­ügyminiszterrel, amely egy tel­jes órán át tartott. Ugyanakkor Bárdossy magyar követ An­tonescu külügyminiszterrel foly­tatott tanácskozást. A követők megbeszéléseit a vacsora után a három kisantant külügymi­niszter együttes megbeszélése követte és ennek a megbe­szélésnek diplomáciai körök­ben különösen nagy fontossá­got tulajdonítanak. A KIRÁLY KIHALLGATÁ­SON FOGADTA A KIS­ANTANT KÜLÜGYMI­NISZTEREKET Sinaia. A kisantant külügy­miniszterek közül délben fél 1-kor Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök és külügyminisz­ter, 1 órakor pedig Krosta csehszlovák külügyminiszter ki­hallgatáson jelentek őfelségé­nél. A király fél 2 kor ebédet adott kisantant külügyminiszte­rek tiszteletére. A kormány valamennyi tagja Sinaiába érkezett és valamennyi miniszter részt vett a díszebéden. A királygyakorlatok lezajlása után tisztázódik a politikai helyzet Bucuresti. A politikai szünet végetért és a pártok megkezd­ték tevékenységüket. Az ellen­zéki pártok fokozott tevékeny­ségbe kezdtek. Kormánykörökben úgy vélik, hogy október 15 e körül vár­ható a kormányválság és ez­­ideig semmiféle változás a po­litikai helyzetben nem lesz. Tatarescu miniszterelnök el­határozta, hogy a parlamentet nem hívja össze okt. 15-ére rendkívüli ülésszakra. A mi­niszterelnök ugyanis úgy véli, hogy ez teljesen fölösleges, legkitűnőbb tanerők álljanak e célból rendelkezésre. Hogy felekezeti iskoláinkhoz ragaszkodunk, ezt minden kul­­túrembernek meg kell értenie, mivel okt. 15. után a politikai tényezők figyelmét most telje­selyzet amúgy is tisztázást nyer­­sen a királygyakorlatok élőké- Eddig az időpontig ugyanis szű­ése foglalja le, mivel az a befejeződnek a királygyakorló- cél, hogy minél jobban sike­tült és semmi sem hátráltatja ö­rüljön. Október 15-e után hogy a politikai kibontakozás azonban semmiféle körülmény megtörténjék. A helyzet ugyanis nem hátráltatja, hogy a kibon­­úgy alakult, hogy az illetékes takozás megtörténjék. Japán és Kína is általános mozgósítást rendeltek el London. A japán kormány fél- harmadik szakaszát alkalmazhassa, hatalmazást kért az országgyűlés­ Ez azt jelenti, hogy a 18 45 év­től, hogy a mozgósítási törvény közötti férfiakat fegyverbe hívják. ....... I,ii i­­iiiii —­mi ■inn M Nankingi jelentés szerint a kínai .. . kormány felhatalmazást kapott. Hiszen egyetlen néptől sem hogy fegyverbe hívhassa a 18—35 lehet kívánni, hogy önmaga év közötti férfiakat. Mintegy 20 írja alá halálos ítéletét. Már millió ember bevonulására számi­­pedig a felekezeti iskola fel­­tanulk­­odása ezzel volna egyenértékű. —

Next