Magyar Szó, 1939. február (13. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-01 / 25. szám

Cenzúrát militar XIII. ÉVFOLYAM 25 SZÁM \R\ i LFI TG.-MURES MAROSVÁSÁRHELY 10S6 FEBRUÁR 1 SZERDA Redact­or Admintefrifia I A Q 1 Redactor responzabli i Tg.-Mngeg Str. Stefan cel Mere No. 4 | 13 \J L. I T ! K A ! N A 191 L A F* j 31. LADISLAU SEBESTYÉN Kedvezően fogadták Hitler beszédét a világ­központokban Az angol lapok közül egyedül a Times gyakorol éles kritikát a kancellár beszéde felett London. Hitler kancellár be­széde Iráni ex angol főváros­ban óriási érdeklőd­és nyilvá­nul­ meg. A lapok folyamato­sen a beszéd egész tarifasáv alatt kicsiaktudásokat adtak. Az első benyomás Politikéi körökben az volt, hogy béke lesz, Hitler nem akar humorat. Bessidát általában ked­vesően fogadták. Megelégedést keltett, hogy a területt követeléseket nem hangsúlyosta ki a nyu­gati államokkal azemben és nyitvahagyta a demokrata ál­lamokkal vele tárgyalások le­hetőségét. Az a meggyőződés alakult ki a sajtóban és a fe­lelős kérőkben, hogy Angliá­nak kedvező tipéseket kell tennie a vl­égkereskedelmi kapcsolatok újjárendelése, to­vábbá az általános gyarmat­­rendesei agyában, pártéban... Paris. A francia kislégymi­niszteriamban az első benyo­más kedvező Hitler beszédével kepcsolatban. Az a békekéss­­ság, amely s beszédben meg­­nyilvénint a banda politikai kárékel kielégítalte. A lapok azt írják, hogy megdőltek azok a jóslatok, amelyek a Földkép! tenger! és spanyol kérdés te­kintetében a beszédet meg­­e­ss­ik A lapok rámutattak arra, hogy mindezen Jistaiok­­kal szemben áll Hitler beszéde, amelyben Németország béke szánd­ékát hangozta­ta. Mintrikában ... NtW­ork. Amerikai körökben nagy benyomást keltett Hitler beszéde, amelyet a lapok ki­­fonlladásben közöltek. Kieme­lik a lapok Németország és Olaszország együ­tműködését. De nem marad!­vUtashing nélkül Hitler beszédének sl­m része, «melyben visszautasította ez amerikai gyanú­­tásoket és azt hangoztat!«, hogy az Egye­­ss­lt­ Államok kormányának dics joga beavatkozni Német­ország és Dálamerika általsám­­nik barátságába. Hamilton Fish képviselő, a külügyi bizottság tagja kijelen­tett­e hogy osszaja Hitler felfo­gását, hogy ez Egyes­ült Allé­mok kormánya nem avillis list­beli Németország és a tribbl­asztikei állam kapcso­lataiba. H Zimm feltűnő kritikája f Hitler be* szldb­ői London. A Times kfilm­véle­­raésys Jelen! be a ifibb! tappst szemben Hitler beszéd­ével kapcsolatos megjegyzéseibe!). A lep szerint Hitler beszéde nem javitott a helyzetén. M g i!lsp!t|$, hogy a kancellár nsgysserfi szónok, de — úgy­mond — szónoki készsége nem elég ahhoz, hogy a zsidó­kérdésben megváltoztassa a világ véleményét. Az emberi­ség számára továbbra is irt­hetetten fog moz­dni Hitler e téren való állásfogla­lra. Ami Olaszország megsegítését illeti - írja a továbbiakban a Ti­mes — en igen homályos. és Hitler a német gyarmati krive félévekért nem akar háborút­ folytatni, miképan képzelhető el, hogy háborút fog viselni Olaszország érdekeiért. Egyéb­ként, amennyiben Olaszország Hngtia is a A NuW­ Chroniale azt írja, hogy Anglia csak általános leszerelési konferencia keretén belül hsjlandi tárgyalni a gyár­Különféle lstrin­ok mamit a Bayard London. Biyard tfirfik ml afczferelnfik lemondáse kép­­esin a Daily Telegraf cikket ír, amelyben azt állja, hogy a tfirfik kormányelnök lemon­dása migfitt kiffinféle boré­nyok hű­lődnek meg. Elsősor­­ban ezzel a tiami illés kölcsön­­nel áll fitaselfiggésben, ame­lyet nemrégiben Anglia nyuj­magtámadt­a Franciaországot, Anglia nyomban a megtáma­dott ország segítségére siet. gyarmatok mailkérdés megoldátéról. Nem hajlandó ellenben arra, hogy ezfist fáb­án átnyújtsa Német­­orszégnak a gyermstákat, türök­ mínhzsüh ismondása mögött tolt Törokországnek és amely­nek azék­eztisinit egy kons­­tantinápoly­ cége) előnyben részesítettek. A második bot­rányos eset pedig az, hogy a tfirsik hadügyminiszter aláírá­­sának hamisításával bizonyos egyének 50 bombavstó gépet eladtak a spanyol köztársasági kormánynak. a független kisgazdapárt távoltartja magát a zsidójavaslat vitájától, míg a módosításokat nem ismeri Budapset. A pek­emen­­bz­­sot Héfa tegnap tovább foly­tatta a zsidójavaslat vitáját. Kash Sm­oor kifej­t, hogy e gazdasági élet megrándol a zsidójavaslat kivitelével. Ilyen­formán kirekesstenék azokat az elemeket, akikkel gazdasági és fára­dslmi sorskín­­sságben élnek. Ezek az elemek akarva, nem akarva szubvenív ele­mekké válnak. Háám Artur természetesnek tartja, hogy Knoch a javaslat ellen van, mert a liberális fal­­fogás! képviseli, ki fogadja a javaslatot, ha csak egy lépés­sel is tovább megy az első törvénynél, mert ez újabb hon­foglalást jelent. Glatz Gusztáv nem ért egyet a javaslattal, mert az szakít a hagyományokkal. Százezrekre megy azon zsidók száma, akik már teljesen asszimilálódtak és százezrekre rúg ezoké, akik után vannak az asszimiláció felé. Dalin Jenő a figgetlen kis­­gazdapárt nevében nyilatkola­­tot terjeszt sló, amelyben el­­fogadhatatlannak jeleni­ ki, hogy a kormány férgyellatta a javaslatot akkor, amiben a kép­viselők a módosítást még nem ismerik. A­­figgatlan kisgazda­­párt mindeddig míg birtokában nem lesz a módosításra vo­­natkozó adatoknak, nem vesz részt a javaslat tárgyalésén.

Next