Magyar Szó, 1940. október (14. évfolyam, 138-164. szám)
1940-10-01 / 138. szám
XV. ÉVFOLYAM 138 SZÁM. Ara 6 fillér (A L.ei) Szerkesztőség : Széchenyi-tér 66. sz. | E2$*'tBS4iLz —rtanilar« Felelős szerkesztő? Kiadóhivatal: Széchenyi-tér 52. ISOS 811 Dr. SEBESTYÉN LÁSZLÓ: MAROSVÁSÁRHELY 1940 Október 1 kedd iMaaawattaiaMaaHHaaHaaHaHasaaaB mmiiii n iiiummui«— —■■■■■■■■■■■■■■■nMmTi— London lakossága naponta átlag 15 órát ül a légoltalmi óvóhelyeken Berlin. (MTI A DNB német távirati iroda továbbítja az amerikai lapok megállapításait, hogy London lakossága idejének nagyobb részét a föld alatti óvóhelyeken tölti el. Naponta átlag 15 órát tesz a légiriadó. Ez a nagy időveszteség eleinte csak az idegekre gyakorolt megsemmisítő hatást. Ma már a gyakorlati élet is érzi. MIÉRT NEM MAGYARUL? A város külsejének átalakításához tartozik a román nyelvi cégtáblák és feliratok eltüntetése is Nem sokkal később azonban kezdtek megjelenni a magyar nyelvű cégtáblák, feliratok és hirdető felhívások. Azt kell mondanunk, hogy sajnos■ Igen, sajnos■ Mert az ember nem tud végigmenni valamemelyik utcán, vagy téren, hogy tucatjával ne ordítanának rá az éktelen rossz magyarsággal megszövegezett feliratok. Nincs kétségbeejtőbb látvány, mint az a tősgyökeres magyar város, melynek polgárai nem tudják a nevüket és foglalkozásukat magyarul leírni. De ez már egyenesen lesújtó, ha még nem is szégyenüik rettenetes fogyatékosságukat. Illenék legalább takargatni, hogy annak idején nem vett fáradságot anyanyelvének megtanulására A helyi polgár azonban egyebet tesz- Nyíltan fittyet hány a nyelv legelemibb szabályainak. Nem ismer kettős mássalhangzót, hosszú ékezetet- Nem tudja, hogy mit kell egybeírni és mit külön. Miért ? Egyszerűen, mert nincs érzéke iránta. Nem akarja tudomásul venni, hogy nemzeti nevelésének szegényességét árulja el, ha címfeliratban több hiba van, mint ahány szó. A cégtáblák igazán hosszú időre készülnek. Az ember nem szokta naponként váltogatni. Jó volna tehát, ha az előrelátó polgár egy kis gondosságot tanúsítana saját üzleti érdekeinek magasabb szempontja iránt. Senki nem kívánja, hogy cégfelirata záros határidőn belül készüljön el. Senki nem szól bele, hogy milyen szövegezést adjon árucikkeinek hirdetésére. De tegye meg azt az eggyet a magyar nevelés és jóízlés csinosítására, hogy legalább amit ír az ne legyen tele bosszantó nyelvhibákkal. Utóvégre az igazán csekélységen múlik. Csupán annyi szükséges mindössze, hogy ne adja kontárnak a cégtáblák festését, csak azért, mert egy pár fillérrel ol előbb. Vagy ha már odaadja, ördög bánja, de legalább ellenőrizz, hogy mit ír táblájára a magyar nyelvben járatlan mester. Ha csak feleannyi gonddal is vigyázna erre, mint amennyit ünnepélyes alkalmakkor eldörög, nem lehetne olyan riasztó magyar feliratokat látni városszerte, mint most a Kossuth Lajos utcától a koronkai vámig. Egymillió lejt sikkasztott a tusnádi fürdőszövetkezet igazgatója Csíkszereda. (MTI) A tusnádi fürdőszövetkezet igazgató tanácsa ülést tartott. Megállapította, hogy a volt szövetkezeti igazgató, Hamza ban volt a csikszentmártoni szolgabíró, Serban volt miniszter barátja, 900 ezer lejt sikkasztott. Megállapították azt is, hogy 187 ezer lejt tett le a román postatakaréknál azzal a záradékkal, hogy a pénzt csak ő veheti fel. A fürdőfelszerelés beszerzésénél lepedők helyett rongyokat hagyott ott. Nincs többé friss kenyér Romániában Bukarest. (MTI) Október elsejétől kezdve Romániába tilos a friss kenyeret forgalomba hozni. Cak második napos kenyeret lehet árulni. A kormány úgy véli, hogy ezáltal észrevehetően le lehet csökkenteni a, általános kenyérfogyasztást. Románia ugyanis nagy gabonahiánynyal küzd. Hogy szállítási kötelezettségeinek eleget tehessen, mesterséges eszközökkel igyekszik leverni a lakosság kenyérfogyasztását. Letették a fogadalmat a marosvásárhelyi állami elemi és középiskolák vezetői Marosvásárhely. Vitéz Vida Gyula tábornok, a város katonai parancsnoka tegnap este bevette a fogadalmat a marosvásárhelyi állami iskolák vezetőitől. Fogadalmat tett Kabdebó Erna, az állami leánygimnázium vezetője, Szigyártó Gábor, Farczádi Elek dr. a kereskedelmi iskola vezetője, Győrffy Pál, a polgári fiúiskola vezetője, Csiszár Lajos, az IparosTanonciskola vezetője. Hasonlóképen fogadalmat tettek az elemi iskola vezetői is: Koncz Lajos, Gagyi László, Gál Márton, Kakucs György, Labancz György, Fábián Lajos. Nagyszabású ünnepély lesz Marosvásárhelyen október 6-án az aradi vértanúk emléknapján MAROSVÁSÁRHELY. Tegnap este a marosvásárhelyi Magyar Iparos Egylet székházában a helyi nőegyletek és kultúrintézmények vezetői értekezletet tartottak. Az érte kezletet dr. Sebess Jenő elnök nyitotta meg. A Magyar Párt a nőegyletek vezetőségével egyetemben elhatározta, hogy az aradi vértanúk emléknapján október 6-án nagyszabású ünnepséget rendez. Az ünnepség délelőtt 11 órakor veszi kezdetét a Széchenyi téren. Az ünnepi beszédet dr. Biró István a Magyar Párt főtitkára tartja. Este a Kultúrpalotában műsoros estély keretében Szigyártó Gábor emlékbeszédet mond, Wojtekovits Olga, Bedő Emma énekszámokkal, Metz Piroska orgonaszámmal szerepelnek. Az estély jövedelmét a menekültek felsegélyezésére fordítja a rendezőség. Megalakult Marosvásárhelyen az Országos Magyar Háziipari Központ erdélyi alosztálya Marosvásárhely. Az Országos Magyar Háziipari Központ erdélyi alosztálya tegnap a városháza nagytermében alakuló gyűlést tartott. A gyűlésen Csik, Udvarhely, Háromszék és Maros-Torda vármegyék küldöttei jelentek meg. Minden egyes vármegye 5 tagú bizottságot választott. A bizottságok feladata a népművészeti cikkek tényleges irányítása, az anyag beszerzése, a falu népének nyersanyaggal való ellátása. A gyűlés elhatározta központi szerv létesítését, amely a népművészeti termékeket árusítani fogja. A Maros- Torda megyei bizottság tagjai : Mikó Lászlóné, Herszényi Irma, Fekete János unit. lelkész és dr. Farcády Elek tanár. Az Országos Magyar Háziipari Központ erdélyrészi alosztályának alakuló gyűlését Novakovits tábornok hívta össze. MINDENBEN ELSŐ A „MAGYAR SZÓ"