Szabad Vajdaság, 1944. december (1. évfolyam, 1-2. szám)

1944-12-14 / 1. szám

1944. DECEMBER 24. SZABAD VAJDASÁG oldal. A szabadságszerető népek nagy barátja A tifliszi kerület Corf nevű városában, 1879. december 21-én született a nagy tanító, a szovjet népek vezére, Sztálin- Viszarionovics József. Hatvanötödik évét töltötte be egy ember, aki forradalmár volt már tizenötéves korában s a 1*-t — határtalan szeretettel az elnyomott néptömegek iránt —, szakadatlanul és fáradhatatlanul harcolt a szebb és boldogabb jövőért. És amikor a nagy cél az októberi, szocialista forradalommal megvalósult, Sztálin, Lenin leghűségesebb tanítványa és munkatársa, folytatta és fejlesztette a nagy Mester életművét. Sztálin bölcs iparosítási és kollektivizálási politikájával aszovjetállam a szabad emberek és népek hatalmas szövetségévé vált és így nemcsak saját függetlenségének megvédelmezésére képes, de támasza minden elnyomott népnek, amely felveszi a harcot ahódítóval szemben. A haladás és a népi egyenjogúság legnagyobb ellenségei ellen vívott mostani Háború megmutatta Sztálin elgondolásainak és munkájának óriási jelentőségét Ebben a háborúban a szabadságszerető népek a nemzetik önrendelkezési jogának jelszavával indultak győzelemre, s erről még a világháború előtt, 1913-ban, ezt mondotta Sztálin: „A népek önrendelkezési joga azt jelenti, hogy csak maga a nemzet dönthet saját sorsáról, senkinek sincsen joga, hogy erőszakkal beavatkozzék más nemzetek életébe. A nemzet szuverén és minden nemzet egyenjogú. Ez az elv vezette az új Jugoszlávia alkotóit is abban a harcban, amelyet azok ellen a reakcionáriusok ellen vezettek, akik 1918-tól 1941-ig lábbal taposták a jugoszláviai népek önrendelkezési jogait. Sztálin már 1925-ben megmutatta a követendő utat az új Jugoszláviának is, amikor azt írta, hogy a népek joga abban a harcban dől el, „amelyet a gyarmatok és függő nemzetek népi tömegei a gazdasági kihasználás, a politikai elnyomatás és a kulturális elnemzetlenítés ellen vívnak az uralkodó nép hatalomra törő polgárságával szemben”. 1939. márciusában, amikor Hitler gyalázatos orvtámadással védnökséggé bilincselte a cseh földet, Sztálin a kommunista párt XVII. kongresszusán ezt mondta: „Mi segíteni fogunk minden népnek, amely támadás áldozata lett, ha maga is hajlandó harcolni hazájának függetlenségéért.” és amikor 1941. július 3-án Sztálin harcba szólította a szovjet népeit a né-met támadók ellen, kijelentette: ,,Népi háborúnknak célja nem csak azt hogy likvidáljuk azt a veszélyt, amely földünket fenyegeti, de célunk az is, hogy Európa népeit felszabadítsuk a fasiszta német három alól.” Jugoszlávia népei elindultak a nehéz harcba a túlnyomó erejű német, olasz és magyar fasizmus ellen, akadályoztatva saját sötét árulóik által. Kitartottak a harcban, mert tudták: nincsenek egyedül. És Sztálin volt az aki először ismerte el Jugoszlávia népeinek hősi áldozatvállalását, amellyel minden nép ügyéért ontották vérüket. 1942. május 1-én jelentette ki Sztálin, hogy Európában egyedül a jugoszláv partizánok harcolnak vállat vetve a hős Vörös hadsereggel és a szovjet partizánokkal”. És Jugoszlávia harcosai büszkén Sztálin elismerésére, új erővel és hittel indultak harcba a végső győzelemért Ma a Szovjetunió baráti népei nagy tanítójukat, hatalmas vezérüket Ünnepük, aki- győzelemre vezette hadait, an-* Szombor, december 22. — Mindenki a frontra, mindent a frontra — ez a harci jelszó fegyverbe szólította Vajdaság minden szabadságszerető népét, a magyarokat is. Nemrégiben Szombarban jelentkezett fegyveres szolgálatra ezerkétszáz antifasiszta magyar, akik már részt vettek azon az ünnepélyen amelyen a vajdasági hadosztály hőseinek adták át kitüntetéseiket Fontos esemény ez, amely megmutatta hogy az igazi, a becsületes magyar álláspont Jugoszávia népeinek dicsőséges felszabadító harcával szemben. Az ezerkétszáz magyar most meglátta az utat, látták Vajdaság kitüntetett szláv nemzetségű harcosait és jelenlétükkel, lelkes éljenzéseikkel magyarul is és szlávul is, valamint azzal, hogy szívből lelkesedtek Sztálin és Tito marsalokért, a Vörös és a Jugoszláv Népfelszabadító Hadseregért, csatlakoztak a jugoszláv nép harci elhatározásához, az új és demokratikus Jugoszlávia győztes zászlaját elviszik Berlinbe Láttuk őket menetelni Szombor utcáin és hisszük: igazán harcosok igazán fasiszta-ellenesek. Ragyogó arccal, elhatározott tekintettel vonultak fel, fiatalok és öregek, polgárok, munkások és földmívesek, most még,csak szíjakkal és harmonikákkal, de már készen, hogy mielőbb tűzbe kerüljenek. Megfigyeltük, hogy aránylag sok a leány köztük. Meneteltek és menetelnek Szombor utcáin harsogó magyar csatadalokat énekelve. Az ünnepélyes vacsorán, amelyet a 16. Hadosztály kitüntetett hősei tiszteletére rendeztek, megjelent a vezérkar politikai megbízottja, Varga István is, aki egyik elindítója annak az akciónak, amely elhozta az önkéntes magyar harcosokat a jugoszláv Néphadseregbe. Varga István régóta harcol a fasizgol és amerikai szövetségeseinkkel, Európa szabadságszerető népeivel együtt. Sztálin és Tito harcosai együtt küzdenek jugoszláv földön a népi szabadság a népi egyenjogúság jelszavával, amely elvnek legnagyobb tanítója és harcosa is a szovjet nép felülmúlhatatlan vezére, más ellen. Sok haladó szellemű magyar,antifasisztával együtt, harcolt a spanyol polgárháborúban is. Varga István, akit meleg tapsokkal fogadtak, rövid beszéddel üdvözölte a kitüntetett hősöket: — Testvérek, köszöntelek benneteket a magyar önkéntesek nevében. Fegyvert vettünk a kezünkbe, hogy veletek együtt harcoljunk a végleges győzelemért , a fasizmus megsemmisítéséért, Jugoszlávia népeinek egyenjogúságáért és minden nép szabadságáért. Éljen a mi felszabadító háborúnk! Éljen Sztálin, a nagy hadvezér! Éljen a mi szeretettvezérünk Tito marsal! Éljen a jugoszláviai Kommunista párt! Vajdaság magyarjainak van miért harcolniok. Harcolniok kell, mert vajdaságiak és mert magyarok vagytok. Kell, hogy együtt űzzétek ki szláv testvéreinkkel a megszállókat. Le kell, hogy mossuk a gyalázatot a magyar névről; kell hogy visszanyerjük vajdasági testvéreink megbecsülését, szeretetét; kell, mert ettől függ helyünk, jelenünk és jövőnk ezen a földön, szláv testvéreink között. Vajdaság szláv népe szeretettel köszönti a magyar antifasiszta önkéntesek harcos elhatározását. Vajdaság magyarjai önként jelentkeznek a jugoszláv népfelszabadító hadseregbe I/OSonc felé nyomul a vörös hadsereg Támadó hadműveletek a Baltikumban A szovjet információs iroda jelenti Moszkvából: " December 22-ikén Csehszlovákia területén Ducsenec városától keletre csapataink heves harcok után elfoglalták Visnya-Kalosa, Sobotka, Cusina Dureda, Bizofala, Gostice és Tamásvölgy helységeket. Magyarországon Gyöngyöstől északkeletre csapataink elfoglalták Kisternye vasúti csomópontot valamint Disznós, Arló, Borsodnánás, Fehérvásár, Mátrabala, Sipatak helységeket valamint Mátrabala Jászentség vasúti állomásokat. December 21-ikén Dusenec várostól keletre, Gyöngyöstől északra csapataink foglyul ejtettek 1755 német és magyar katonát és tisztet. A többi szakaszon csak megfigyelő tevékenységre került sor, helyi jelentőségű harcokkal. December 21-ikén megsemmisítettünk és használhatatlanná tettünk 101 német harcikocsit. Légiharcokban és a légvédelmi ütegeink eredményes tevékenysége folytán 68 ellenséges repülőgép pusztult el. Londoni jelentések szerint, szovjet előőrsök gyorsan nyomulnak előre keletről és délről Losonc felé. A németek erősítéseket dobnak a tűzvonalba. Szovjet előnyomulást jelentenek a Dél-Tátra vidékéről is, ahol szovjet síosztagok segítik a szlovák szabadságharcosokat. Német jelentések szerint új orosz offenzíva indult Lettországban, Libantól mintegy száz kilométerre. Ezt a német jelentést orosz részről nem erősítették meg. A BALTI FRONT Londonból jelentik. A Reuter hírügynökség közlése szerint a vörös hadsereg offenzívája a Baltikumban és Kurlandban egyre nagyobb mértékeket ölt. 170.000 gránát kilövése után 35 kilométeres szakaszon indult meg a támadás, 27 hadosztállyal. A harcok igen hevesek. Az Egységes Népfelszabadító Front vajdasági zászlóbontása Az első tartományi gyűlés, Noviszád 1944 december 10—11 Lapunk nem indulhat anélkül, hogy a Vajdaság politikai életének megindulásáról számot ne adjon. Vajdaság felszabadulásának első lépése a megszállók kiűzése volt. A második lépés Vajdaság népének politikai szervezése. Az Egységes Népfelszabadító Front helyi bizottságainak megalakulása és a helyi bizottságok kiküldötteinek első tartományi gyűlése Noviszádon Vajdaság új politikai életének kiindulópontja. Vajdaságunk a Front megalakulásával elnyerte azt a vezető politikai testületet amely sorsának alakításában elsőrangú fontosságú. Legfontosabb és legnehezebb, de egyúttal feltétlenül kötelező mai feladata a lakosság öntudatos megszervezése a háború győzelmes befejezésének elősegítésére. Az egész új Jugoszlávia politikája a felszabadító harcokból indult és fejlődött ki — a felszabadító harcban való részvétellel kell Vajdaságunk életének megindulnia és politikai érettségének megnyilatkoznia. Az első tartományi gyűlésnek tulajdonított fontosság meglátszott azon, hogy kik vettek rajta részt. Az AVNOJ (Jugoszlávia Népfelszabadító Antifasiszta Tanács) elnöke, Dr. Ribár Iván, alelnökei: Mosa Pijade, Rus József, Vujacsity Márkó és titkára Csolakovity Rodolyu. De résztvett Vajdaság katonai közigazgatásának főparancsnoka Rukavinalván és a Jugoszláv Nemzeti Bizottság kiküldötte Petrovics Nikola és mások is. A tartományi gyűlés Vajdaság szabadságáért elesett hősi halottakról való megemlékezéssel kezdődött. Azután Dr. Ribár Iván mondta el nagy beszédében, hogyan kell az Egységes Népfelszabadító Frontnak kiépítenie s megerősítenie Jugoszlávia népeinek egységét és testvériségét. A Kommunista Párt nevében Jovánovics György mondta el, hogy egyedül a kommunista párt állt a nép mellé és indult harcban a nép szabadságáért és szervezte meg a népfelszabadító mozgalmat A népfelszabadító hadsereg képviselője Pericsin-Kamenyár Márkó alezredes beszéde után Szarka Veselinov a vajdasági harcos nők nevében emlékeztetett Titósz ígéretére: ,Ez a harc Jugoszlávia nőinek is meg fogja hozni gyümölcsét, amit soha senki el nem, vehet tőlük!” A vajdasági Egységes Népfelszabadító Front végrehajtó bizottságának elnökéül megválasztották Dr. Mécs Sándor ügyvédet és titkárául Veselinov Jánost! A tartományi gyűlésnek maradandó, jövőben is elkötelező jelszava: „A népfelszabadító harcok nagy öröksége —* Jugoszlávia népeinek egységei”