Szabad Vajdaság, 1944. december (1. évfolyam, 1-2. szám)

1944-12-14 / 1. szám

1944. DECEMBER 24. SZABAD VAJDASÁG oldal. A szabadságszerető népek nagy barátja A tifliszi kerület Corf nevű városában, 1879. december 21-én született a nagy tanító, a szovjet népek vezére, Sztálin- Viszarionovics József. Hatvanötödik évét töltötte be egy em­ber, aki forradalmár volt már tizenötéves korában s a 1*-t — határtalan szeretettel az elnyomott néptömegek ir­ánt —, sza­kadatlanul és fáradhatatlanul harcolt a szebb és boldogabb jövőért. És amikor a nagy cél az októberi, szocialista forra­dalommal megvalósult, Sztálin, Lenin leghűségesebb tanítványa és munkatár­sa, folytatta és fejlesztette a nagy Mes­ter életművét. Sztálin bölcs iparosítási és kollektivi­­zálási politikájával a­­szovjetállam a sza­bad emberek és népek hatalmas szövet­ségévé vált és így nemcsak saját füg­getlenségének megvédelmezésére képes, de támasza minden elnyomott népnek, amely felveszi a harcot a­­hódítóval szemben. A haladás és a népi egyenjogúság leg­nagyobb ellenségei ellen vívott mostani Háború megmutatta Sztálin elgondolásai­nak és munkájának óriási jelentőségét Ebben a háborúban a szabadságszerető népek a nemzetik önrendelkezési jogá­nak jelszavával indultak győzelemre, s erről még a világháború előtt, 1913-ban, ezt mondotta Sztálin: „A népek önrendelkezési joga azt je­lenti, hogy csak maga a nemzet dönt­het saját sorsáról, senkinek sincsen jo­ga, hogy erőszakkal beavatkozzék más nemzetek életébe. A nemzet szuverén és minden nemzet egyenjogú. Ez az elv vezette az új Jugoszlávia alkotóit is abban a harcban, amelyet a­­zok ellen a reakcionáriusok ellen vezett­­ek, akik 1918-tól 1941-ig lábbal tapos­ták a jugoszláviai népek önrendelkezé­­si jogait. Sztálin már 1925-ben megmutatta a követendő utat az új Jugoszláviának is, amikor azt írta, hogy a népek joga ab­ban a harcban dől el, „amelyet a gyar­matok és függő nemzetek népi tömegei a gazdasági kihasználás, a politikai el­nyomatás és a kulturális elnemzetlenítés ellen vívnak az uralkodó nép hatalomra törő polgárságával szemben”. 1939. márciusában, amikor Hitler gya­lázatos orvtámadással védnökséggé bi­lincselte a cseh földet, Sztálin a kom­munista párt XVII. kongresszusán­ ezt mondta: „Mi segíteni fogunk minden népnek, amely támadás áldozata lett, ha maga is hajlandó harcolni hazájának független­ségéért.” és amikor 1941. július 3-án Sztálin harcba szólította a szovjet népeit a né-­­met támadók ellen, kijelentette: ,,Népi háborúnknak célja nem csak azt hogy likvidáljuk azt a veszélyt, amely földün­ket fenyegeti, de célunk az is, hogy Euró­pa népeit felszabadítsuk a fasiszta né­met három alól.” Jugoszlávia népei elindultak a nehéz harcba a túlnyomó erejű német, olasz és magyar fasizmus ellen, akadályoztat­va saját sötét árulóik által. Kitartottak a harcban, mert tudták: nincsenek egye­­­dül. És Sztálin volt az aki először ismer­­te el Jugoszlávia népeinek hősi áldozat­vállalását, amellyel minden nép ügyéért ontották vérüket. 1942. május 1-én­ je­lentette ki Sztálin, hogy Európában e­­gyedül a jugoszláv partizánok harcol­nak vállat vetve a hős Vörös hadsereggel és a szovjet partizánokkal”. És Jugo­szlávia harcosai büszkén Sztálin elisme­résére, új erővel és hittel indultak harc­ba a végső győzelemért Ma a Szovjetunió baráti népei nagy tanítójukat, hatalmas vezérüket Ünnep­ük, aki­- győzelemre vezette hadait, an-* Szombor, december 22. — Min­denki a frontra, mindent a frontra­ — ez a harci jelszó fegyverbe szó­lította Vajdaság minden szabadság­szerető népét, a magyarokat is. Nemrégiben Szombarban jelent­kezett fegyveres szolgálatra ezer­kétszáz antifasiszta­ magyar, akik már részt vettek azon az ünnepé­lyen amelyen a vajdasági hadosz­tály hőseinek adták át kitünteté­seiket Fontos esemény ez, a­mely megm­utatta hogy az igazi, a be­csületes magyar álláspont Jugo­­szávia népeinek dicsőséges felsza­badító harcával szemben. Az ezer­kétszáz magyar most m­eglátta az utat, látták Vajdaság kitüntetett szláv nemzetségű harcosait és je­lenlétükkel, lelkes éljenzéseikkel magyarul is és szlávul is, valamint azzal, hogy szívből lelkesedtek Sztálin és Tito marsalokért, a Vö­rös és a Jugoszláv Népfelszabadí­tó Hadseregért, csatlakoztak a ju­goszláv nép harci elhatározásához, az új és demokratikus Jugoszlávia győztes zászlaját elviszik Berlinbe Láttuk őket menetelni Szombor utcáin és hisszük: igazán harcosok igazán fasiszta-ellenesek. Ragyogó arccal, elhatározott tekintettel vo­nultak fel, fiatalok és öregek, pol­gárok, munkások és földmívesek, most még,csak szíjakkal és harmo­nikákkal, de már készen, hogy mi­előbb tűzbe kerüljenek. Megfigyel­tük, hogy aránylag sok a leány köztük. Meneteltek és menetelnek Szombor utcáin harsogó magyar csatadalokat énekelve. Az ünnepélyes vacsorán, amelyet a 16. Hadosztály kitüntetett hősei tiszteletére rendeztek, megjelent a vezérkar politikai megbízottja, Varga István is, aki egyik elindító­ja annak az akciónak, amely el­hozta az önkéntes magyar harco­sokat a jugoszláv Néphadseregbe. Varga István régóta harcol a fasiz­gol és amerikai szövetségeseinkkel, Euró­pa szabadságszerető népeivel együtt. Sztálin és Tito harcosai együtt küzde­nek jugoszláv földön a népi szabadság a népi egyenjogúság jelszavával, amely elvnek legnagyobb tanítója és harcosa is a szovjet nép felülmúlhatatlan vezére, más ellen. Sok haladó szellemű ma­gyar,antifasisztával együtt, harcolt a spanyol polgárháborúban is. Varga István, akit meleg tapsok­kal fogadtak, rövid beszéddel üd­vözölte a kitüntetett hősöket: — Testvérek, köszöntelek benne­teket a magyar önkéntesek nevé­ben. Fegyvert vettünk a kezünk­be, hogy veletek együtt harcol­junk a végleges győzelemért , a fasizmus megsemmisítéséért, Jugo­szlávia népeinek egyenjogúságáért és minden nép szabadságáért. Él­jen a mi felszabadító háborúnk! Éljen Sztálin, a nagy hadvezér! Él­jen a mi szeretett­­vezérünk Tito marsal! Éljen a jugoszláviai Kom­munista párt! Vajdaság magyarjainak van mi­ért harcolniok. Harcolniok kell, mert vajdaságiak és mert magya­rok vagytok. Kell, hogy együtt űz­zétek ki szláv testvéreinkkel a meg­szállókat. Le kell, hogy mossuk a gyalázatot a magyar névről; kell hogy visszanyerjük vajdasági test­véreink megbecsülését, szeretet­ét; kell, mert ettől függ helyünk, je­lenünk és jövőnk ezen a földön, szláv testvéreink között. Vajdaság szláv népe szeretettel köszönti a magyar antifasiszta ön­kéntesek harcos elhatározását. Vajdaság magyarjai önként jelentkeznek a jugoszláv népfelszabadító hadseregbe I/OSonc felé nyomul a vörös hadsereg Támadó hadműveletek a Baltikumban A szovjet információs iroda je­lenti Moszkvából: " December 22-ikén Csehszlovákia területén Ducsenec városától keletre csapa­taink heves harcok után elfoglal­ták Visnya-Kalosa, Sobotka, Cusi­­na Dureda, Bizofala, Gostice és Ta­másvölgy helységeket. Magyarországon Gyöngyöstől északkeletre csapataink elfoglalták Kisternye vasúti csomópontot vala­mint Disznós, Arló, Borsodnánás, Fehérvásár, Mátrabala, Sipatak helységeket valamint Mátrabala Jászentség vasúti állomásokat. December 21-ikén Dusenec vá­rostól keletre, Gyöngyöstől észak­ra csapataink foglyul ejtettek 1755 német és magyar katonát és tisz­tet. A többi szakaszon csak megfi­gyelő tevékenységre került sor, helyi jelentőségű harcokkal. December 21-ikén megsemmisí­tettünk és használhatatlanná tet­tünk 101 német harcikocsit. Légi­harcokban és a légvédelmi ütege­ink eredményes tevékenysége foly­tán 68 ellenséges repülőgép pusz­tult el. Londoni jelentések szerint, szov­jet előőrsök gyorsan nyomulnak előre keletről és délről Losonc felé. A németek erősítéseket dob­nak a tűzvonalba. Szovjet előnyo­mulást jelentenek a Dél-Tátra vi­dékéről is, ahol szovjet sí­oszta­gok segítik a szlovák szabadság­­harcosokat. Német jelentések sze­rint új orosz offenzíva indult Lett­országban, Libantól mintegy száz kilométerre. Ezt a német jelentést orosz részről nem erősítették meg. A BALTI FRONT Londonból jelentik.­­ A Reu­ter hírügynökség közlése szerint a vörös hadsereg offenzívája a Balt­­ikumban és Kurlandban egyre na­gyobb mértékeket ölt. 170.000 grá­nát kilövése után 35 kilométeres szakaszon indult meg a támadás, 27 hadosztállyal. A harcok igen hevesek. Az Egységes Népfelszabadító Front vajdasági zászlóbontása Az első tartományi gyűlés, Noviszád 1944 december 10—11 Lapunk nem indulhat anélkül, hogy a Vajdaság politikai életének megindu­lásáról számot ne adjon. Vajdaság felszabadulásának első lépé­se a megszállók kiűzése volt. A máso­dik lépés Vajdaság népének politikai sz­ervezése. Az Egységes Népfelszabadító Front helyi bizottságainak megalakulá­sa és a helyi bizottságok kiküldötteinek első tartományi gyűlése Noviszádon Vaj­daság új politikai életének kiindulópont­ja. Vajdaságunk a Front megalakulásá­val elnyerte azt a vezető politikai tes­tületet amely sorsának alakításában elsőrangú fontosságú. Legfontosabb és legnehezebb, de egyúttal feltétlenül kö­telező mai feladata a lakosság öntuda­tos­ megszervezése a háború győzelmes befejezésének elősegítésére. Az egész új Jugoszlávia politikája a felszabadító harcokból indult és fejlődött ki — a fel­szabadító harcban való részvétellel kell Vajdaságunk életének megindulnia és politikai érettségének megnyilatkoznia. Az első tartományi gyűlésnek tulajdo­nított fontosság meglátszott azon, hogy kik vettek rajta részt. Az AVNOJ (Ju­goszlávia Népfelszabadító Antifasiszta Tanács) elnöke, Dr. Ribár Iván, alelnö­­kei: Mosa Pijade, Rus József, Vujacsity Márkó és titkára Csolakovity Rodolyu. De résztvett Vajdaság katonai közigaz­gatásának főparancsnoka Rukavinalván és a Jugoszláv Nemzeti Bizottság kikül­dötte Petrovics Nikola és mások is. A tartományi gyűlés Vajdaság sza­badságáért elesett hősi halottakról való megemlékezéssel kezdődött. Azután Dr. Ribár Iván mondta el nagy beszédében, hogyan kell az Egységes Népfelszabadí­­tó Frontnak kiépítenie s megerősítenie Jugoszlávia népeinek egységét és testvé­riségét. A Kommunista Párt nevében Jovánovics György mondta el, hogy egyedül a kommunista párt állt a nép mellé és indult harcban a nép sza­badságáért és szervezte meg a népfel­szabadító mozgalmat A népfelszabadí­tó hadsereg képviselője Pericsin-Kame­­nyár Márkó alezredes beszéde után Szar­ka Veselinov a vajdasági harcos nők nevében emlékeztetett Titósz ígéretére: ,Ez a harc Jugoszlávia nőinek is meg fogja hozni gyümölcsét, amit soha sen­ki el nem, vehet tőlük!” A vajdasági Egységes Népfelszabadító Front végrehajtó bizottságának elnökéül megválasztották Dr. Mécs Sándor ügy­védet és titkárául Veselinov Jánost! A tartományi gyűlésnek maradandó, jövő­ben is elkötelező jelszava: „A népfelsza­badí­tó harcok nagy öröksége —* Jugo­szlávia népeinek egységei”

Next