Szabad Vajdaság, 1945. március (2. évfolyam, 48-73. szám)

1945-03-01 / 48. szám

Szerkesztői üzenet * Még tombol a leigázott népek csatája a rabtartó hatalmakkal, de a felhős ég­boltozat hasadékain keresztül szűrődik már a tavaszi nap, a győzelem és a szabadság napja. »Harcok között hall­gatnak a múzsák« — mondták a régi rómaiak, de a győzedelmes tavasz han­gulatában végre megszólaltak Vajdaság énekesei is. Jönnek, jönnek a levelek, jelentkeznek a költők, közírók, novel­listák. Elem lehet célunk, nem is akarjuk le­törni a fiatal reményeket és most az sem fontos, értékesek-e ezek a próbál­­k­­ozások, kicsillan-e a sorokból a messzi jövendők ígérete. *Az orosz és jugoszláv írók nagyobb­­része otthagyta a kényelmes karosszé­ket, fegyvert fogott és ha kint a lövész­árkok pillanatnyi csendjében, vagy az erdők sűrű lombjai alatt, mégis csak ceruza után nyúlt a keze, száguldó so­rok robbantak a fehér papíron, a sza­badságharc rakétái. Mert akkor fegyver volt a ceruza és a papír és mert nem igaz, hogy elhallgatnak a múzsák a harcok között. Petőfi nem hallgatott el negyvennyolcban és negyvenkilencben és itt, Jugoszlávia erdőiben született meg az új Zogovics. Akkor igen, akkor fegyver volt a toll és a papír, most pedig, a mi elcsende-­­­sedett Vajdaságunkban szerszám kell, hogy legyen belőle. Az ásóról lehet írni és a kapáról, a munkáról és a közös­ségről, arról, hogy egy sebesült ereiben életre buzdult az ajándékvér; arról, hogy kórházainkban a mi párnáinkon fekszenek a mi sebesültjeink. A népről is lehet írni, a sok esztendők tunyasága után végre elindult népről és arról is lehet irni, hogy egy kis foltozóvarga száz és száz pengő értékű adományával tett hitet embersége és a közösséghez való tartozása mellett. Lehetne irni a mozdonyvezetőről, aki tizenkét napon át nem szállt le mozdonyáról és a gye­rekekről, akik Szerémségben és Szem­kor mellett elindultak­ a földekre, hogy leszedjék a kukoricát. Szerszámmal a kézben is lehetne inni, a jól végzett mun­ka után is és akkor fel lehetne olvasni a társaknak: lám, ezt csináltuk, holnap még többet csinálunk. Mi hiszünk az írókban is és az írá­sokban is. Hisszük, hogy sok-sok üres esztendő körbetopogása­­után egyszer majd megszületik az az igazán vajda­sági írás, ami Vajdaság népéről szól és Vajdaság népéé lesz. Hiszünk abban is, hogy a demokrata Jugoszlávia és a de­mokrata Magyarország között nem kínai fal lesz a határ. Könyveket olvasunk majd és könyveket adunk érte cserébe. Tudjuk, hogy előbb-utóbb lesz papír is, lesz hely is és nem kényszerülünk a sablonos szerkesztői üzenetre: »lapunk szűkreszabott terjedelme miatt, verseket nem közölhetünk.« A lehetőségek, a nagy lehetőségek évei következnek. A felébredt népi óriás újat, hatalmasat, ezerszer szépet alkot majd: városokban és utakban, gyárakban és múzeumokban, könyvtárakban és lakó­házakban, írásban is. A minden megter­rem­thetésének esztendei következnek- Tőlünk függ, hogy milyen lesz az, amit magunknak alkotunk. Most azonban dolgozni kell. Az utain­­kat, a vasalóinkat, a hidainkat, a há­zainkat, az életünket kell építeni. Ma még nincsen ideje a kísérletezéseknek, ma ebben a pompás tavaszi munkalét­­ban mi sem gyomlálunk még, csak a haszn­at, a felhasználhat­ót, az értéke­set tépjük két marokkal. Mmk M* .«£ « mmm* hm- ­talál a fasizmusra - Szabadság a flipnél! A népfelszabadító harcok­ban Jugoszlávia népei a legjobb iskolát kapták, ahol megtanulhatták a hatalom­gyakorlás alapvető tényezőit A­­valdensn­ díji Egységes Népfelsjeab­ach­id Front napilanfa II. évfolyam 48. szám Noviszád, csütörtök, 1945 március 1 óra 10 dtp­ár A­sszo­vi élcsapatot* nagy lzel*erit# hadmozdMiaia Pomerániában Ask amerikai hadsereg IS kitorím­éterre Köln elött — Megkezdődött a város tüzérségifi ostroma — Churchill beszéde a krimi konfe­­renciáról, Lengyelország tat­toafárak­ól ás a tartás világisébéről Négynapos harc után újabb, hatalmas sikert ért el a Vörös Hadse­reg. Sztálin marsal hadparancsa közölte a pomerániai Bublitz város el­foglalását. Rokoszovszki seregei, a második fehéroroszországi arcvonal csapatai a lengyel korridorban lévő Chojnitz város elfoglalása után vá­ratlanul északnyugati irányba fordultak ,és hatalmas támadó lendülettel Pomeránián át a Balti tenger felé törnek előre, amelytől ebben a pil­lanatban alig harminc kilométeres keskeny szakasz választja el őket. Ha bezárul a hatalmas félkör, amelynek keleti szárnya Elbingnél indul ki a danzigi öbölből, Danzig városa, a korridor még fel nem szabadult része, valamint Kelet Pomeránia egész tengerparti vidéke hatalmas gyű­rűbe kerülnek és az ottani német csapatokra a biztos megsemmisülés vár. Ezzel a merész és nagyszabású haditénnyel megszűnik Zsukov mar­sal jobbszárnyának veszélyeztetett helyzete és az egész arcvonal észa­ki irányból is közelebb húzódik Berlin felé. A szovjet csapatok hatal­mas teljesítményt adtak néhány nap alatt hetven kilométert törtek elő­re, a szívós német ellenállás ellenére. A nyugati arcvonalon négy amerikai hadsereg nyomul a Siegfried­­vonal állásrendszerein át a Rajna felé. Az első és kilencedik amerikai hadsereg kötelékei 15 kilométerre vannak Kölntől, a város a szövetsé­ges nehézágyúk tüzében áll. Délebbre a harmadik amerikai hadsereg is mélyen bent harcol a Siegfried-vo­nalban. Északon a kanadai csapa­tok rohamoznak meglepetésszerű támadásaikkal s nagy fejetlenséget te­remtettek­ Rundstaedt seregeiben. A nemzetközi politika jelentős eseménye Churchill angol miniszter­elnök alsóházi beside a krimi hármasértekezlet döntéseiről. A beszéd egyik szakaszában az angol miniszterelnök kijelentette, hogy a szovjet követelései a keleti határokra teljesen jogosak, az úgynevezett Curzon­­vonal lesz Lengyelország határa a szovjet felé, Lengyelország viszont kárpótlást kap a német területekből, így megkapja Danzigot, Keletpo­­roszország egy részét, a korridor megszűnik, Pomerániában is jelen­tős területekhez jutnak a lengyelek s végül Lengyelország megkapja a sziléziai egész iparvidéket. Jőségei: 415 halott és 48 sebesült, azonkívül zsákmányoltunk 34 automata fegyvert, egy tankot és három teher­gépkocsit. Csapataink a Boszna jobb­partja felől megtámadták az ellenséges biztosító­kötelékeket a vasúti vonal, mentén és felszámoltak néhány ellen­­séges állást; a vasúti pályát Viszoko és Kakanj, valamint Zenica és Vran­­duk között több helyen megszakították. Merész előtöréssel, visszaverve az ellenséges intervenciókat Zagrebből és a szomszédos támaszpontokról, a csapa­taink felszámolták Odar usztasa-támasz­­pontot, hét kilméterre Zagrebtól délre. Megöltünk 45, elfogtunk 15 usz­­tasát a huszadik ezredből. Hat automa­ta fegyvert és nagyobb mennyiségű lő­szert és hadianyagot zsákmányoltunk. Szlovéniában egy német harcioszlop ellen intézett támadás során a Prim­orjé­­ban megsemmisítettünk egy tankot és megöltünk negyven német főatoná­t ellenség kitöréseit Idrijából és Novo Mestóról visszavertük. Eredményes harcok Szarajevó előlt Csapataink Zágrábtól hét kilométernyire megsemmisí­tettek egy ellenséges támaszp­ontot A népfelszabadító hadsereg és a par­tizáncsapatok főparancsnokságának hadi­­jelentése: A szlavóniai harcokban, a daruvár-­­veliki grdjevaci útszakasz elfoglalása so­rán csapataink megvertek egy ellensé­ges köteléket és megöltek 270 ellensé­ges katonát és tisztet. A szerémségi arcvonalon kölcsönös, kisebb tüzérségi tevékenység mindkét részről. Kelet-Boszniában visszavertük egy ellenséges zászlóalj kitörését Brcskóből. — Janje területén csapataink folytatták előnyomulásukat. A harcok tovább tar­tanak. Doboj területén visszaverve az ellen­ség ellentámadásait, kötelékeink széles frontszakaszon veszélyeztetik az ellen­sanjanak fel az új dalok, a frontokon, a kukoricaföldeken, az építőállványokon, a műhelyekben és a gyárakban. Írjon, aki úgy érzi, hogy van mondanivalója és írjon, ha hiszi, hogy írásával nagyobb lendületet, több munkakedvet, harciasabb szellemet, nagyobb öntudatot teremthet munkatársaiban.­­ Nem az­ a legnagyobb elismerés és nem is elismerés az, ha írása megjele­nik ezeken a hasábokon. A bajtárs egy­szerű kézfogása, a szemekben megcsil­lanó együttérzés, néha csak egy váll­ver­eget­és is sokkal többet ér. A nyom­tatott betű sokszor szürke és sokszor hideg és idáig sohasem hallatszik el az olvasó szivének dobogása. Ott, egymás között, munka után és éppen a jel vég­ig látot illik A jég útvonalait a Boszna völgyében. Csa­pataink a folyó balpartján szétvertek egy csetnikcsoportot, amely a németek számára biztosította a közlekedést a­­ Doboj—Kotorszka vonalon, a csetnikek nagy része a folyóba fulladt, két nehéz gépfegyvert és nagyobb mennyiségű lő­szert zsákmányoltunk. A tegnapi harcok folyamán Szokolá­­nál fogságba esett 40 és elesett igen sok usztasa.­­ Folytatva támadó tevékenységünket, csapataink kiszélesítették arcvonalukat a Zenica—buszovacsai szakasz mindkét szárnyán Kiszeljak, illetve Vranduk hely­­­ségig. Heves harcok folynak erős ellen­séges csapatokkal, amelyek Szarajevó felől megkísérlik Kiszelj­akon át az elő­­törést Buszovacsa felé. Az ébpenség vesz­nem egészen , csiszolt szavak is más szint, több­ értelmet kapnak. Eljön még az ideje, hogy hívni fog­juk Vajdaság költőit és íróit magunk közé. Ma azonban — ezen a mi négy oldalúnkon még ahhoz sincsen elég helyünk, hogy elmondjuk, mit csinált már meg és mit fog még megcsinálni szabad és új hazánk népe, a mi népünk is, Vajdaság magyarjai. Sokak­, nagyon sokan nem tudják még közülünk, hol a helyünk, mik a kötelességeink, mik a lehetőségeink. Mis nem messze tőlünk, még tombol a harc, most mérik az utolsó csapásokat a nép, minden név nagy ellenségére, a szabadság hóhéraira. Ez az utolsó háborús tavasz. Eszten­dőre már máskép csillognak a szemek. Akkor aztán lesz szív és ásd és öröm r­és­z­­ ...____—...____. life marsal kíséntetési Jugoszlávia Antifasiszta Népjetek haditó Tanácsa elhatározta,­­hogy népfelszabadító háborúnkban­ rend­kívüli szolgálataiért, a nagy har­­­e­­zért, a népfelszabadító háború szer­vezőjét­­ és irányítóját, népeink egy­ségének és testvériségének megte­remtőjét, a föderatív és demokrata­­ Jugoszlávia építőjét Broz-Tio Joszip marsall a Népfelszabadítás érdemrendjévél tünteti ki. Az antifasiszta Népfelszabadító Tanács még a következőket tüntet­te ki a Népfelszabadítás érdemrend­jével: dr. Aibár Iván, dr. Bakarics Vladimir, Zsu­levics Szreten, Kardell Edvard, dr. Krzsisnik Anton, Petro­­vics Nikola, dr. Pribicsevics Rade, Ribalkar Vladiszláv, Szem­ec Dusán, dr. Szmodlaka Joszip, dr. Szremec Zlatan, Filipovics Szu­lejm­an, Frod Franje, Csucskov Emanuel, Andrejev Bane, Avgusztincsics Anten, Babe­­vics Szpaszenija-Cana, Vlahov Bar­­tar, Vujacsics Marko, Vukaszavlje­­vics Szreten, dr. Gregorics Pavle, Gyilasz Milovan, Lakos Filip, Mar­­kovics Moma, Pijade Mosa, Ranko­­vics Alekszandar, Csolakovics Ro­­doljub. A Testvériség és Egység érdem­rendjével Vrkljan Autót, Grzsetics Mácát, dr. Leoncsics Aubót és Szte­­vics Lulcát tüntették ki. ­eretszés Tito marsal és Alexavé­ér tábornap találkozásáról A Tanjug hírszolgálati iroda közli: Sir Harold Alexander a szövetséges erők Földközi tengeri főparancsno­ka Tito marsalnál, tett látogatása után elhagyta, a jugoszláv fővárosi­­ tábornagy látogatásának célja Ti­to marsallal való személyes barát­­­ Hágának fe&j&toMt fofawrayd'y

Next