Szabad Vajdaság, 1945. július (2. évfolyam, 148-174. szám)
1945-07-01 / 148. szám
.1945 Julius _ — és nekidül a házfalnak. — Meg kellett volna irni neki. Miért is nem írtam meg? Hát szabad volt ezt elhallgatni? Nem megyek. Meg fog ijedni tőlem . . . Már régen meg kellett volna mondani. Átgondolta volna a dolgot,,'elhatározta volna Beborult Már nem örült a zöldek fáknak, melyeket nemrégiben öntözött meg a tavaszi zápor Davidov lassan megfordult és elindult vissza, az állomás felé. Leült a vöröskeresztes rendelő elé, elengedte erős, férfias kezeit, melyek valamikor annyi ügyességgel kezelték a repülőgép kormányát Néhány pillanatig hallgatott. Akkor elhatározta, hogy írni fog Masának. A ceruzája repült a papír hátán. Davidov most mindent megírt. Megírta hogy össze van szabdalva, hogy az arca undorító, nyomoréknak nevezte magát, sokkal sötétebb színekkel, mint amilyen a valóság. »Igen, ilyen vagyok Masám — írta a noteszből kitépett papírdarabra, — te ismertél, amikor szép voltam, erős, egészséges és örültél, ha felém néztek a lányok, ha együtt mentünk az utcákon. Most már nem vagyok ilyen . .. Abbahagyta az írást. A lelke lázadt fel. »Most már nem vagyok ilyen?« Hát Masa csak a testét szerette? Hát a néni épen olyan ember maradt mint aranyén volt? Nem adott-e oda hazájának mindent önzetlenül és nem volt-e erős és bátor katona a legnehezebb órákban is? . . . Keserűen elmosolyodott és durván hozzátette: ‘ . *:■. - és ha nem bírod elviselni ezt a terhet, ne jöjj.« Felkereste a vöröskeresztes kislányt és odaadta neki a levelet: — Nagyon fontos . Ne mondjon semmit Csak dobja be a levelet a ladikéba „ . „ Abba a kék IMIkóba martón . . . és annyi kérés volt a szemében, hogy a kislány" már el is indult a levéllel, meg sem várta a mondat végét. Davidov ott ült az állomás előtti park egyik padján és várt. Ha egy asszony alakját látta az után beléremegett a szive. Könnyű tavaszi szél játszadozott gyűrött, átlyukasztott katonakabátjával. Egy véreb nagy szemtelenül rárepült mankójára. Olt Davidov mér mintegy két órája . . . Masa nem jött. »Nem fog eljönni — gondolta szomorúan. — Megijedt . . . Vájjon nem jön-e el igazán? De nem, akármi is, el fog jönni, el kell jönnie ... Eljön és megmondja . . . Vagy igazán nem jön?« Még egy óra múlt el. Masa nem jött Davidov felemelkedett. A napsütésben fájtak a sebei és a szive még jobban. »Tehát igy van . . igy tehát . . . igy . . .« Fáradtan fogta meg mankóit . . Egyszercsak megláttaaz asszonyt. Egyenesen felé jött. Nem, nem is jött, repült két karjával, mint valami szárnyakkal integetve. Gesztenyeszinti haja ott röpködött a vállai felett. — Masa! — kiáltotta halálos szomorúsággal, bolond örömmel. — Masa!. . hod-e? . . . dadogott és sirt és nevetett és nem nyitotta ki a szemét, melyet az aszony meleg tenyereié borítottak le szeretettel. — Hogyan írhattál igy . . . hogyan is írhattál . . . —Így remegett az asszony a szánalomtól, a haragtól, a szeretettől és cirógatta leborotvált agyonhasogatott fejét, homlokát, szemeit, száját, szétszabdalt arcát.. . . Segített neki felkelni. Hóna alá nyúlt és odaadta a mankókat , És ők ketten, egyik a másik mellett, büszkén mentek végig a városon- Fejeket SZABAD VAJDASÁG _ A legnagyobb szovjet tudósok egyike, Cicin professzor e napokban előadást tartott Kolozsváron mezőgazdasági kísérleteiről és eredményeiről. A nagy tudós olyan eredményeket ért el, amelyek rövidesen egészen át fogják alakítani a világ közgazdasági képét. A tudomány, a technika, az emberi lángelme igazi eredményeit mi mindig is a Szovjetuniótól vártuk, ellentétben azokkal, akik a németek csodáját, a „halálsugarat” várták. Chcin professzor előadásából közöljük az alábbi részleteket: , Tudvalevő, hogy minden idők emberének egyik igyekezete és figyelme egyazon növény — a búza termesztésére irányult. A történelem megállapítja, hogy az ember több mint 4.500 év óta termeszt búzát. Feltettük a kérdést, vájjon van-e a világon ország, melyben olyan búza terem, mely az elképzelt tökéletességnek megfeleljen, vagyis eleget tegyen mindazoknak a várakozásoknak, amelyeket az ember hozzá fűz. Mezőgazdaságunknak olyan búzafajtára volt szüksége. A természetben nagy ellenállóképességű növényt keresünk és a tarackbúzára esett a választás, a buza keresztezésére. Mit képvisel ez a növény? összehasonlítást végzünk a tarackbúza és a búza között. A mezőgazdaság arra tanít, hogy a búzát szárazságtól, fagytól, különböző betegségektől és kártékony gombáktól óvjuk Mindezt a gazdagabb aratás érdekében tesszük. De a mezőgazdaság az olyan növények elleni védekezésre is tanít, mint a tarackbúza amelyet ajánlatos elégetni, megfagyasztani, stb Tudjuk, hogy milyen nehéz a búzát fagytól és szárazságtól óvni: ugyancsak tudjuk, mennyire nehéz szárazsággal, vagy faggyal elpusztítani a tarackbúzát mely nem fekszik le, nem pereg ki, mely bő aratást ad és alkalmazkodni tudjon időjárási viszonyainkhoz, bírja a szárazságot, a fagyot, ne legyen kitéve a különféle betegségeknek és kártékony gombáknak. Mindezideig nem sikerült ilyen búzafajtát kitermelni. Amikor keresztezett (hibrid) termelést alkalmazunk, tisztában kell, hogy legyünk az általa elérni kívánt céllal. Amikor keresztezéseket végzünk, jól áttanulmányozott példányokat választunk, hogy végül is egy, a célnak megfelelő új búzát nyerjünk. így, a »hibridek« kitermelésénél egyazon kultúra határain belül minden fajtából a legjobb tulajdonságokat lehetett venni: az egyiktől a gazdag aratást biztosító képességet, egy másiktól jobb minőségű lisztet, egy harmadiktól az ellenállóképességet a fejlődési idő alatti kedvezőtlen körülményekkel szemben. Ilyképpen jófajta búzákat sikerült létrehozni, melyeket most előszeretettel használnak. Vegyünk más tulajdonságot: a termés mennyiségét. Milyen összehasonlítást lehet egy tarackbuzaszem és egy buzaszem között tenni. Ezer buzaszemnek 20 gr a súlya, míg ezer konkolyszem 5—6-szor kevesebbet nyom. Ha egy tő tarackbuza hozamát hasonlítjuk össze egy tő búzáéval, a szerepek megváltoznak. Egy tő búza 2—2,5 gr búzaszemet ad, míg egy tő tarackbúza 15 gramnál is többet. Termesszünk újfajta nyári búzát, amely megközelíti azt az ideált, melyről beszéltünk. Termesszünk egy őszi búzát, mely, fagyálló tulajdonságainál fogva, a tarackbuzát közelítse meg. Mindenesetre minden létező buzafajtánál jobb legyen. A magunk elé tűzött feladatok egyik legfontosabbja egy új, eddig nem létező buzafajta — az évelő buza — kitenyésztése volt. 12—13 évvel ezelőtt kezdtem meg ebben az irányban a munkát. Most jogukban áll megkérdezni, hogyan oldottam meg ezt a feladatot? Kijelenthetem, hogy a kérdés meg van oldva és eredményei nemcsak papíron, hanem a kolhoz mezőin láthatók. 1944-ben ezt a búzát egy moszkvakörnyéki kolhozban a szokott körülmények között termesztették és 54 mázsa hozama volt egy hektáron. Ugyanez a búza csatornázott, öntözött földön termesztve 80 mázsát és még többet is hozott. Tehát olyan búzánk van, melyet hibrid termesztéssel értünk el, mely nemzeti gazdaságunk számára egysor értékes és fontos tulajdonsággal bír. Ugyancsak vannak őszi búzafajaink, amelyek az északi nehéz fagy viszonyok mellett sem fagynak meg és évről-évre százszázalékosan megmaradnak. Ennek a búzának a kalásza átlaosan 1O—100 szemet ad. Ezt az új búzahibridet 599-es szám alatt ismerik. Sokan önök közül csodálkozni fognak, hogyan lehetséges, hogy egy buza kalász 80—100 szemet adjon? Ezt a tulajdonságát a tarackbuzával való keresztezéssel nyerte. A tarackbuza sok szemet hozó tulajdonsága átöröklődött az új hibridizálás útján nyert növényekben. 1939-ben kezdtem meg a kísérleteket az évelő búzával Közép-Ázsia déli területein is. Az utolsó évek munkája azt bizonyította, hogy hatalmas kilátásai vannak az évelő búzát illető kísérleteinknek. Az elmúlt években egy kazakisztáni kolhozban 36 és még több mázsát hozott egy hektár. A III. Internacionálé nevű kolhozban 30 mázsát értek el hektáronként. Kijelenthetem, hogy ez a fajta búza bő és jó aratást ad, évelőségét illetően pedig egy néhány adatot közlünk a Frunze városbeli kísérleti állomás eredményeiből. 1939 őszén vetettek itt először évelő búzát, egy kis körzetben. Az első aratást 1940 júliusában gyűjtötték be, 24 mázsa búzát hektáronként. Ugyanazon a területen, ugyanazon évben három hónap múlva, árvetés nélkül a harmadik aratást takarították be. 25 mázsát hektáronként, míg további három hónap múlva negyedszer arattak 3 és félmintáit. Ebben a körzetben két év dívott összesen négy aratást értünk el, összesen 54,25 mázsát hektáronként. Nagyfontosságú az a tény, hogy ami álomnak tűnt, megvalósult. Évelő búzét nyertünk. Ezt a búzát a Szovjetunió déli részein vetik. Feladatunkul tűztük még ki, hogy átöröklődés útján közelebb hozzunk bizonyos füves növényeket fatörzsű növényekkel. Most már kimutathatjuk, hogy a paradicsom, a kék paradicsom, a burgonya és más egyedek a »Ciromandra«-fán nőnek. A fehér és sárga virágú akácfán lencse, bab, borsó és más zöldségfélék teremnek. Hy módon olyan vidékekén, ahol a gyümölcsfák nem bírnak fejlődni, vagy, nem áll módunkban tíz évet vámj egy termés betakarításáig, egyetlen év alatt terméshez jutunk, mint a vetéseknél, amíg máshol csak három évben egyszer lesz szükséges megmunkálni a földet, hogy teremjen, mint az újonnan kereszteződés útján nyert évelő búza esetében. Sikerült az évelő búzát kitenyészteni MEGVALÓSUL A FÖLDMŰVES ÖRÖK ÁLMA AZ ÉVELŐ BÚZA Cicin professzor, a nagy szovjet tudós előadása Kolozsváron EOPER Ismételten hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a nép legszélesebb rétegeit meg kell ismertetnünk, törvényeinkkel, illetőleg, hogy azokat népszerűsítenünk kell, mivel csak abban az esetben remélhetjük a törvények helyes alkalmazását, ha azok megismerése és alkalmazása iránt érdeklődést keltünk a nép széles tömegeiben. Ezért dicséretre méltó az a, sajnos még ritka jelenség, hogy az egységes front némely helyi bizottsága saját kezdeményezéséből külön konferenciákat hívott össze és előadásokat tartott azzal a céllal, hogy a fontosabb törvényeket a nép széles rétegei előtt ismertesse. Ezen ismertetéseknek többek között arra is kell törekedniük, hogy az egyes polgárt is alkalmassá tegyék arra, hogy részt vegyen a hatóságok ellenőrzésében a törvények helyes alkalmazását illetőleg. Pija de Mosa ÍTJIA. Az egységes front politikai tevékenységét halaszthatatlanul konkrét tartalommal kell megtölteni, mely feleletet ad az aktuális kérdésekre és amely a gazdasági kiépítés és újjáépítés gyakorlati kérdésein, bármenynyire jelentéktelennek is látszanak azok, mozgósítani fogja a tömegeket. Ezért feltétlenül szükséges, hogy az egységfront aktivistái tisztába legyenek minden kérdéssel és hogy azokat a tömegeknek megmagyarázzák. Ezért szükséges, hogy az egységes front nagy szerepet játsszék gazdasági életünk megszervezésében, hogy mind szorosabbra fűzze kapcsolatait a néphatóságokkal és, különöskép, a tömegekkel, hogy szüntelenül és makacsul arra törekedjék, hogy a falu legeldugottabb végén lakó emberek is értesülve legyenek mindenről, mint azelőtt a front állásáról, hogy megkapják e rendesen az újságokat, van-e aki elolvassa azokat nekik, egyedül ülnek-e vasárnap az iskola előtt és jött-e valaki hozzájuk az egységes front részéről, hogy beszélgessen velük és elmagyarázza nekik mindazt, ami nem világos a számukra. A politikai tömegmunkának az egész falut fel kell ölelnie, az egységes front részére nem szabad feldugott falvaknak» létezniük, amelyek gyakran azellenfél propagandájának martalékává lesznek. Mitrovics Mitra CEJIO Minden polgárnak joga, egyben kötelessége, hogy politikával foglalkozzék. Ha valaha úgy ezzel most kell tisztában lennünk. Manapság az egyén nem lehet érdektelen a közügyek iránt, nem törődhet kizárólag „a saját ügyeivel”, ahogy azt egykor mondották. Nem teheti ezt azon egyszerű oknál fogva, mivel nincsenek olyan saját vagy magánügyek, melyeket az állami politika ne érintene. Sőt a polgárok úgy fogják a legjobban előmozdítani magánügyeiket, ha tevőlegesen részt vesznek a közügyek intézésében. Az előbbiek ugyanis túlnyomó részben ez utóbbiaktól függnek. A modern állam a mind nagyobb technikai haladás folytán, mely újabb és újabb munkaterületeket nyit meg, állandóan kiterjeszti illetékességét és megköveteli mind több ember mind erősebb részvételét az államügyek vezetésében. Ez a természetes gazdasági és technikai fejlődés ellenállhatatlanul odáig fejleszti a dolgokat, hogy az állam mindinkább a népi tömegek ügyévé válik. Mennél több öntudatos akaratra támaszkodik az állampolitika annál szélesebb alapokon nyugszik és annál stabilabb megéri a Hazaépültel. 5. oldal