Szabad Vajdaság - Magyar Szó, 1945. szeptember (2. évfolyam, 201-226. szám)

1945-09-02 / 201. szám

Halál a fasizmusra — Szabadság a népnek! ! A VAJDASÁGI EGYSÉGES NÉPFElDSZABAPÍTÓ FRONT NAPILAPJA­I Ara 1. dinár Moviszád, vasárnap, 1945 szeptember 2 II. évfolyam 201. szám Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökségének fontos határozatai­­November 11-én, vasárnap tartfád meg az alkotmányozó nemzetüpksi választásokat Külön minisztérium az agrárreform és a telepítés ügyeinek Intézésére Augusztus hó 31-én, pénteken délelőtt 10.05 órakor a Demokratikus Föderatív Jugoszlávia Ideiglenes Nemzetgyűlésé­nek Elnöksége ülésre ült össze,­­amelyen felolvasták a Szövetségi Minisztérium Elnökének, Joszip Broz-Titónak,­ Jugo­szlávia marsaljának az Alkotmányos Nemzetgyűlés megválasztása kiírásáról szóló előterjesztését. Az előterjesztés a következőképen h­angzik: A Demokratikus Föderativ Jugoszlá­via ideiglenes Nemzetgyűlésének Elnök­sége, Beográd, A Demokratikus Föderativ Jugoszlá­via ideiglenes Nemzetgyűlése harmadik ülésén három törvényt hozott, amely­ben lefektették mindazokat a törvényes és jogi feltételeket, amelyek az Alkot­­mányozó Nemzetgyűlés választásainak kiírásához szükségesek. A választói név­jegyzékekről szóló törvény a választói jog alapját szilárdítja meg és biztosítja népeink új demokratikus testületének kialakulását A választói névjegyzékek összeállítás­ára irányuló munkálatok az egész országban folynak és az első vá­lasztói névjegyzékeket a népbizottságok szeptember 1-re már be is fejezik. A másik két törvény, az Ideiglenes Nem­zetgyűlés megválasztásáról és a nép­­képviselőknek ebbe a Házba történő megválasztásáról szóló törvény érdeké­ben elrendeltük annak a népképviseleti szervnek feltétlen megszervezését, amely meghozza az alkotmányt, leszögezi az elveket és eljárásokat az Alkotmányo­­zó Nemzetgyűlésbe küldendő képviselők megválasztása tekintetében. Tekintettel belpolitikai életünk fejlő­désére, amely követeli a szövetséges nagyhatalmak Krímben hozott megálla­podásaival összefüggő önálló határoza­taink meghozatalát és állami egységeink végleges formájának megszervezését te­szi szükségessé, az Alkotmányozó Nem­zetgyűlésnek ez év végéig meg kell ala­kulnia. Hogy az Ideiglenes Nemzetgyű­lést az adott határidőn belül felállít­hassuk, rövidesen ki kell írnunk az ez­zel kapcsolatos választásokat, figyelem­be véve még országunk éghajlati vi­szonyait is, amelyek a tél beálltával esetleg akadályoznák a választási mun­kálatok sikeres keresztülvitelét. Ezen­kívül az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe kül­dendő képviselők megválasztásáról in­tézkedő törvény II. szakasz 3 bekezdé­sében­­kimondja, hogy a választások ki­hirdetéséről szóló ukázt a­­ választások megtartása előtt legkevesebb két hónap­nál közhírré kell tenni. Mindezeket figyelembe véve, vala­mint, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés még ez év végén megkezdhesse műkö­dését és hogy az ezzel kapcsolatos vá­lasztások munkálatai szabályosan és akadálytalanul megtörténhessenek, az erre vonatkozó választási törvény TI. szakasza értelmében szükségesnek tar­tom az Ideiglenes Nemzetgyűlés Elnök-­­sége elé terjeszteni az Alkotmányozó Nemzetgyűlés (szövetségi szkupstina és népek szkupstinája) választásainak ki­írását 1945 november 11-i időponttal. Az erről szóló ukázt, a választási tör­vény II. szakasza 2. bekezdése értelmé­ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés hozza meg a­ szövetségi kormányok miniszter­­elnökségének előterjesztésére. Ezen Ukázt a szövetségi hivatalos lapban leg­­­­később 1945 szeptember hó 11-ig kell közhírré tenni. JOSZÍP BROZ-TITO Honvédelmi Miniszter, a Minisztertanács Elnöke A Miniszterelnök és Honvédelmi Mi­niszter előterjesztésének felolvasása után nyomban előterjesztették az Alkot­mányozó Nemzetgyűlés megválasztásá­ról szóló ukázt, amely a következőké­pen szól:­­ Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés (Szö­vetségi Nemzetgyűlés és a Népek Nem­zetgyűlése) képviselőinek megválasztá­sáról szóló törvény 2. szakasza alapján. Csütörtökön délután 16 órakor érkezett meg a zárnáni repülőtérre az amerikai Parlamenti képviselők hattagú csoportja. Az egész Európán átutazó amerikai kül­döttséget a repülőtéren szíves fogadta­tásban részesítették. A fogadtatáson meg­jelentek Fu­adé Mesá és dr. Rusz Joszif, az ideiglenes nemzetgyűlés alelnökei, Glubics Omer, az ideiglenes nemzetgyű­lés másodtitkára, Dedijev Vladimír kép­viselő és az amerikai követség tagjai. Aznap délután 17.30 órakor az ameri­kai vendégek tiszteletére a képviselőh­áz­­ban ünnepélyes fogadtatást rendeztek a szövetségi kormány minisztereinek és nagyszámú képviselő jelenlétében. A képviselőház zöld termében a ven­dégeket dr. Ribár Iván, az ideiglenes nemzetgyűlés elnöke köszöntötte meleg szavakkal. Beszélt a legutóbb kibocsá­tott törvények fontosságáról, az ország belpolitikai helyzetéről és végül köszö­netét tolmácsolta az itt megjelent kép­viselők előtt az Egyesült Államok népé­nek azért a jóindulatú támogatásért, me­lyet Jugoszlávia szabadságszerető népei­nek nyújtott népfelszabadító harcai so­rán. Este 21 órakor a vendégek és az ideig­lenes nemzetgyűlés képviselői baráti megbeszélésre gyűltek össze a képvise­lőházban. Másnap az amerikai parlamenti képvi­­­selők közös ebéden vettek részt, amel­­yen megjelent Tito marsal is. A képvi­selők Tito marsallal szívélyesen elbeszél­gettek. Különösen nagy érdeklődést ta­núsítottak az ország gazdasági kérdései iránt. E kérdésekkel­ kapcsolatban Tito marsal ismertette azokat a­ nehézsége­­ket, amelyekkel az országnak meg kell küzdenie. Rámutatott az ország közleke­dési eszközeinek nagy hiányosságaira. Az amerikai képviselők élénken érdek­lődtek az iránt, hogy miképen­­segíthet­nének az Egyesült Államok ezen a té­ren Jugoszlávián. Az ebéd ideje alatt Tito marsal a kö­vetkező beszédet intézte az amerikai vendégekhez: »Engedjék meg, hogy emeljem poha­ram az amerikai nép elnökének egészsé­­­­gére és az amerikai parlamenti, kémzise­valamint a Demokratikus Föderativ- Ju­goszlávia Minisztertanácsának előter­jesztésére az Ideiglenes Nemzetgyűlés a következő határozatot hozza: »1. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés (Szövetségi Nemzetgyűlés és a Népek Nemzetgyűlése) választásait 1945 no­vember hó 11-én, vasárnap kell meg­tartani. 2. Ezen ukár szeptember hó 6-án lép életbe, vagyis attól a naptól kezdődően számítandó az a tíz napi határidő, amelynek leforgása alatt a választási törvény XX. szakasza értelmében a szö­vetségi listákat be kell terjeszteni, va­lamint az a 14 napi határidő, amelynek leforgása alatt a választói névjegyzékek­nek egészségére, akik ma nálunk a leg­drágább vendégek. Kívánságunk, hogy Amerika demokratikus közvéleménye sa­ját szemeivel győződjék meg a Jugo­szláviában uralkodó állapotokról. Hogy lássák, melyek a mi nehézségeink, mi­lyen eszközeink vannak, amelyekkel har­colhatunk és mi minden szükséges még nekünk ahhoz, hogy áthidaljuk azokat­ a nehézségeket, amelyeket közös ellensé­günk okozott. Meg vagyok győződve ar­ról, hogy az amerikai vendégek látoga­tásának reánk nézve nagy jelentősége van, mert tudom, hogy az amerikai kép­viselők minden hátsó gondolat nélkül je­lentek itt meg, mert nem mint újságírók, mint valami politikai áramlat hivatásos politikusai jöttek ide, hanem mint olyan személyek, akik tárgyilagosan akarnak meggyőződni helyzetünkről. Mi Jugoszláviában nem akarunk sem­mit sem eltitkolni abból, ami itt törté­nik. Ha tárgyilagosan néznek széjjel, lát­hatják, hogy az egész nép, tekintet nél­kül a demokratikus politikai meggyőző­dés különbözőségeire, a nemzetiségi, val­lási, vagy egyéb hovatartozandóságra, hogy az egész nép azon fáradozik, hogy kiemelje az országot abból a nehéz hely­ben előforduló kiigazításokat eszközölni lehet az 1945 augusztus hó l0-én kiadott választói névjegyzékekről szóló törvény XX. szakasza értelmében.« Miután az Alkotmányozó Nemzetgyű­lés választásainak kiírásáról intézkedő, ukázt elfogadták, az Ideiglenes Nemzet­­gyűlés Elnökségének Szerbia Népszkup­­stinája Elnökségéhez intézett válasza felolvasására került sor, amelyben a Demokrata Föderatív Jugoszlávia Ide­iglenes Nemzetgyűlésének Elnöksége hozzájárulását fejezi ki Szerbia Nép­­szkupstinájának azon javaslatához, hogy külön minisztériumot kell felállítani az agrárreform és a kolonizáció ügyeinek intézésére.­zetből, amelybe a háborút taszította. Ki­­­vánságunk, hogy ebben a munkában szík vétségesü­nk, elsősorban­­Amerika, segíts­­ségün­kre legyenek. Mi sohasem mondot-' tuk azt, hogy erre a támogatásra nem vagyunk rászorulva. Ez nem felel­ meg a tényeknek, nemink segítségre szüksé­günk van és mi szövetségeseinkkel a legjobb viszonyban kívánunk élni. Valót­lan az az állítás, haogy mi nem akarunk­­szövet­s­égesé Mátét, étikkel-ödöm & bá­bomban együtt harcoltunk, továbbra is, együt­tmunkálkodni. ‘A valóság az, ahogy­ mi velük teljes gazdasági együttműkö­dést kívánunk, mert ez nemcsak hazánk, hanem az egész xákrg békéjének érdeke,. Éljen a m­l mg.v szövetségesünk, Ame­­rikaf Éjjenek a ‘ mi ametákai kérr*óArt& vendég­einkre Tito marsal hőseiére az mucríJea­­küMivétség v©zótője­ válaszolt, hangszt­í­lyozván azt a teljes egységet amely egyrészről az amerifei komány és aes amerikai nép, másrészről a jugoszláv­ kormány és a jugoszláv nép között ma fennáll. Az amerikai vendégek délután 14 óra­kor Beográdból továbbutaztak Buka­restbe. Az aimer­ikai kongresszus fagjainak­ ju­goszlávia! látogatása Tito marsal fogadta az Egyesült Államok szénáin*! képviselőit Sztálin isnifatisszimusz fegadta a csehszlovák au­tomobilipar munkásainak küldöttségét A szovjet népbiztosok Tanácsának el­nöke, Sztálin generalisszimusz fo­gadta a csehszlovák automobil iparban foglalkoztatott munkásság szakszerveze­ti delegációját. A fogadtatáson jelen voltak M­o­r­o­­t­o­v külügyi népbiztos, H­r­i­d­z­o, Csehszlovákia moszkvai ügyvivője, és a szovjetszakszervezetek központi taná­csának­­elnöke, Kuznyecov. A kül­döttség átadta Sztálin generalisszimusz­­nak a csehszlovák munkások ajándé­­kát, a »Praga«­automobilgyár által ké­szített automobilt és egy fényképalbu­mot, amely bemutatta az automobilgyá­rak munkáját. A csehszlovák delegáció vezetője a küldöttség nevében a következő beszé­det intézte Sztálin generalisszimuszhoz: *A mai ünnepi napon üdvözöljük a nagy generalisszimu­szt az orosz testvér-4 nép földjén, Moszkvában; üdvözöljük »­­Tatra« autógyár munkásainak nevében^ a csehszlovák munkásság és az egész­ csehszlovák nép nevében. Meghajolunk az ön­ személyisége és nagy műve előtt, mert tisztában va­­­gyünk azzal, hogy milyen szerencsétlen­­ség várt volna népünkre és «.Európa va­­­lamennyi népére, ha nem létezett volná, a győzelmes Vörös Hadsereg, amely az Ön parancsnoksága alatt küzdött. A­ Vörös Hadsereg, a mi szláv testvéreink­ hadserege, megtisztította hazánkat a náci hódítóktól, döntően segédkezett­ felszabadításunkban a béke biztosítá­sá-­ ban és hozzájuttatta a munkásosztályt hazánkban ahhoz, hogy hozzáfogjon az ujjáépítés nagy munkájához.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék