Szabad Vajdaság - Magyar Szó, 1945. szeptember (2. évfolyam, 201-226. szám)
1945-09-02 / 201. szám
t. oldal Az önkényes települők kiköltöznek az általuk elfoglalt ingatlanokból A vajdasági Főbizottság elnöksége közli a következőket: Az agrárreformról és a telepítésről hozott törvény értelmében a néphatóságok a legrövidebb időn belül eljárnak, hogy Vajdaság területére a népfelszabadító harcokban résztvett katonák és családtagjaik, valamint mindazok, akiknek a törvény jogot biztosít,letelepedjenek. A vajdasági népbizottság ezzel kapcsolatban miheztartás és tájékoztatás végett a következőket közli: " Mindazok a vajdasági harcosok, akik a népfelszabadító hadseregben, a Partizán alakulatokban és a jugoszláv hadseregben teljesítettek szolgálatot, a népfelszabadító harc rokkantjai és az elmúlt világháború rokkantjai (1912—18 és 1941 ápr.), a népfelszabadító háborúban elesett harcosok családjai és árvái, valamint mindazok, akiknek családtagjaik a fasiszta terror áldozatai lettek, akik földműveléssel foglalkoznak és nincs egyáltalán földjük, vagy nincs elegendő földjük, akik nem foglalkoztak ugyan földműveléssel, de kötelezik magukat, hogy családtagjaikkal ezentúl földműveléssel foglalkoznak —, mindezek a személyek telepítésük, illetve földosztás végett a néphatóságoknál azonnal jelentkezzenek. 2. Mindazok a személyek, akik nem Vajdaság területéről valók és csak ideiglenesen telepedtek itt le, az agrárreformról és a telepílésről szóló rendelet értelmében kérhetik Vajdaság területére való letelepülésüket a fentebb említett feltételek szerint, azzal a különbséggel, hogy jelentkezésük alkalmával meg kell mondaniuk, illetve a kiállítandó kérdőíven meg kell jelölniük azt a föderális egységet, amelyhez tartoznak. Ezek a személyek kérvényeiket a vajdasági Főbizottságnál adhatják be, amely a benyújtott kérelmeket az illető föderális egységek kormányaihoz továbbítja, vagy ha kívánják, kérelmeikkel közvetlenül a saját föderális egységeikhez is fordulhatnak, amelyek illetékesek arra, hogy kéréseiket teljesítsék. A végleges letelepítés idejéig ezek a Vajdaság területére ideiglenesen letelepedett személyek itt maradhatnak, de ha időközben arra az épületre, amelyben laknak, az új telepeseknek szükségük lesz, a néphatóságokkal egyetértve ideiglenes lakhelyet kell változtatniok. 3. Mindazok a koszovói, metóhijai és makedóniai telepesek, akik jelenleg Vaj'daság területén tartózkodnak és véglegesen itt szándékoznak letelepedni, adják be kérelmeiket előbbi települési helyük feltüntetésével. Az 1—3 pont rendelkezései alá tartozók kérvényeiket szeptember hór 20-ig kötelesek beadni. Mindazok a személyek és családtagjaik, akik Vajdaság területén elkobzott, a nép ellenségeinek tulajdonában volt ingatlanokra önkényesen települtek le, kötelesek a házakat, amelyekben laknak, elhagyni és átadni azoknak, akiket a fennálló rendelkezések értelmében a hatóságok idetelepítenek. Az új telepesek beköltöztetése még az ősz folyamán megtörténik, de a legrövidebb időn belül már megkezdődik a telepesek családtagjainak ideszállítása. Ezért felhivatnak. 4. Mindazok a vajdasági, vagy nem vajdasági illetőségű önkényes települők, akik az állami mezőgazdasági javak tulajdonában lévő házakban laknak, hogy — mivel harcosainknak és családtagjaiknak letelepítése küszöbön áll —, mielőbb költözzenek ki ezekből a házakból, hogy az új telepesek elhelyezése akadály nélkül megtörténhessék. Tekintettel arra, hogy a fontosabb mezőgazdasági munkák már be vannak fejezve és valószínűleg ezek az ideiglenes letelepültek eddigi munkájuk során további anyagi fennmaradásukat kellőképen biztosították, ennélfogva felhívatnak, hogy költözzenek vissza, illetőségi helyeikre, addig, amíg a jó időjárás lehetővé teszi számukra, hogy természetbeni kereseteiket elszállíthatják előbbi tartózkodási helyeikre. 5. A tűzkárosult vajdaságiak és nem vajdaságiak, ha beigazolják, hogy valóban tűzkárt szenvedtek és olyan házban laknak, amelybe új telepesek költöznek be, készüljenek fel ezen épületek elhagyására és helyezkedjenek el ott, ahol számukra a néphatóság lakhelyet kijelölt. A vajdasági Főbizottság minden népbizottságot ellátott ezzel kapcsolatban szükséges utasításokkal és a néphatóságok a tűzkárosultak elhelyezésének kérdését a körülményeknek megfelelően, a lehető legkielégítőbb módon fogják megoldani. 6. Más személyek és családtagjaik, akik mint állandó mezőgazdasági munkások Vajdaságban tartózkodnak és az új telepesek számára kijelölt házakban laknak, kötelesek kiköltözni ezekből az épületekből. Ezek a személyek legyenek azon, hogy mielőbb állandó elhelyezkedést találjanak és a lakás kérdését lehetőleg a munkaadóval közösen oldják meg. Közöljük, hogy a nagy állami mezőgazdasági javak (Belje, Vukovár, Karagyorgyevó, Kocancsics, Csóka, Écska, Vrsac, stb.) foglalkoztatást adnak mindazoknak, akik telepítésben, illetve földőosztásban valamilyen oknál fogva nem részesülhetnek. Halál a fasizmusra —* Szabadság a népnek! Levics Alekszandar elnök Momcsilovics Lyuba titkár leplalu!! az Igráriaifács Az agrárreform és telepítési törvény 31. §-ának 8-ik bekezdése alapján a dentokratikus federatív Jugoszlávia minisztertanácsának elnöke kinevezte az Agrár Tanács elnökét és a Tanács tagjait. Az Agrártanács elnöke Pijade Mosa, a demokratikus federatív Jugoszlávia Nemzetgyűlésének alelnöke. A Tanács tagjai: Csubrilovics Vasza, mezőgazdaságügyi miniszter; Vukoszavljevics Szreten, telepütésügyi miniszter; Lakus Filip, a Nemzetgyűlés alelnöke; Segrt Vlado, vezérőrnagy, Bosznia-Hercegovina mezőgazdaságügyi minisztere; Orescsanin Bogdan, vezérőrnagy; Veszelinov Jovan, Goranovics Makszim, az állami Mezőgazdasági Bizottság elnöke; Radmilovics Jerko, telepütésügyi államtitkár; Romac Idravko, Vajdaság mezőgazdaságügyi megbízottja; Bajaliea Dimitrije, ezredes; Brinar Milán, erdőügyi államtitkár; Burkovszki Vancsa, a telepütésügyi minisztérium miniszteri és Begovács Visigia. A Vajdaság 35.000 telepescsaládnak ad utollt0£if 4®00 vajdasági család az új települők között Szarajevóból jelentik. Segrt Vlado vezérőrnagy, Bosznia és Hercegovina földművelésügyi minisztere nyilatkozott a sajtó képviselői előtt a telepítésről szóló törvény végrehajtásáról. A miniszter az újságírók kérdésére kijelentette, hogy Belgrádban a telepítésügyi minisztériumban értekezletet tartottak a federális egységek földművelésügyi, minisztereinek részvételével Vukoszdvljevics Szreten telepítésügyi miniszter elnöklete alatt. Az értekezleten elhatározták, hogy a telepítésről szóló törvény alapján a Vajdaságban 35.000 földművescsaládot telepítenek le az ország minden részéből. A telepes családok száma az egyes federális egységek között a következőképen oszlik meg: Bosznia és Hercegovina 9.000, Horvátország 7.000, Crna Gora 6.000, Szerbia 4.000, Vajdaság 4.000, Szlovénia 3.000 és Makedónia 2.000. A federális egységek földművelésügyi minisztériumai magukra vállalták, hogy a meghatározott számú telepes családot a legrövidebb időn belül áttelepítik. Az értekezleten kijelölték a falvakat is, amelyekben az egyes federális egységek területéről származó telepeseket elhelyezik. Boszniából és Hercegovinából Bánátba, a Petrovgrád, Jasa Tarnics és Velika Kikinda közötti háromszögbe telepítenek. Ide tartoznak Klek, Lazarevo, Katarina, Csesztereg, Suplyaja, Molin, Martinica Ban, Deszpo, Jovác, Szécsány és Szárcsa községek. A továbbiakban a miniszter kijelentette, hogy Boszniában és Hercegovinában már kijelöltek 3.000 telepes családot. Ezeknek áttelepítése szeptember 6-án már meg is kezdődik és ezeknek semmi további kérvényre nincs szükségük. A többiek , azaz a visszamaradó 6.000 boszniai és hercegovinai család áttelepítése tekintetében a következő eljárást állapították meg: minden olyan község, amelyben olyan áttelepülők vannak akiknek kérvényét elfogadták három delegátust jelöl ki. Ezek Noviszádon, a telepítésügyi kirendeltségnél jelentkeznek. Velük együtt még hét kisegítőszemély indul el minden faluból. Ezek a kiküldöttek a telepítésügyi kirendeltség megbízottaival együtt kijelölik az egyes igényjogosult családok lakóházát és földterületét és minden további előkészületet megtesznek a telepesek elhelyezésére, úgy hogy a telepesek megérkezésük után akadálytalanul elfoglalhatják lakóházaikat és haladéktalanul megkezdhetik a munkát a részükre kijelölt földterületen. A telepesek csak a minisztérium felhívására indulhatnak útnak, mert az áttelepítést együttes transzportokkal hajtják végre. Kétségtelen — folytatta nyilatkozatát a miniszter — hogy a telepítéssel kapcsolatosan a legfontosabb a szállítás kérdése. A szövetségi közlekedésügyi minisztérium ebben a tekintetben minden lehető intézkedést megtesz. A minisztérium az áttelepítés végrehajtására megfelelő számú vasúti szerelvényt bocsájtott rendelkezésre. A vasútállomásokig a kerületi népbizottságok közreműködéssel szállítják el a teknősöket. Minden kosetre lesznek nehézségek, ha tekintetbe vesszük, hogy Boszniából is Hercegovi*Oscb mbit SOrtoji voM:,*&értünk át. A szállítás megkönnyítése érdekében azt tanácsoltuk az áttelepülőknek, hogy minél kevesebb holmit vigyenek magukkal. Élelmiszert csak annyit kell vinniök, amennyi az útra elegendő, mert a Vajdaságban mindenük lesz. Nyilatkozata végén a miniszter közölte, hogy bejárta a boszniai és hercegovinai telepesek részére kijelölt falvakat. Valamennyi szép, nagy község. Majdnem minden község vasútvonal mellett fekszik és szinte mindegyiknek van villanyvilágítása. A lakóházak tágasak, szilárd anyagból épültek, el vannak látva a szükséges bútorokkal, sőt egyes helyeken ágynemű is van. Jó artézi ivóvíz minden községben van és a telepeseik ebben a tekintetben semmi hiányt sem fognak szenvedni. Minden községben 60—80 tehén és 80—100 ló van. Miután ez viszonylag elég kevés, az állatállományt nem osztják szét az egyes telepesek között, hanem az egy falubeliek közösen hasznosítják a teheneket és lovakat. Hasonló a helyzet a mezőgazdasági gépekkel és eszközökkel is, össze a földművelésügyi minisztérium által szervezett traktorállomások szántják fel a földet. Az összes telepesek részére biztosították az élelmet a következő aratásig. Végül hangsúlyozta a miniszter, hogy a telepesek részére kijelölt földterület véges végig kitűnő szántóföld, amelynek terméseredményei mindig kitűnőek. SZABAD VAJDASÁG 1995 szeptember 2 Nyilasok, imrédisták és turáni vadászok nem kapnak választójogot Szerbiában A szerb föderális egység kormánya a föderatív demokrata Jugoszlávia kormányával egyetértésben elhatározta, hogy a Választási Törvény IV. szakasza értelmében a következő szervezeteket ellenséges szervezeteknek nyilvánítja: 1. Lyptics önkéntes alakulatai, 2. Lyptics »Zbor« szervezete, 3. Nedics szerb állami őrei, 4. Nedics határőrei, 5. Nedics mezei őrei, 6. Szerb munkaközösség, 7. A szerb munkaközösség színháza, 8. Kötelező munkaszolgálat, 9. Nemzeti munkaszolgálat, 10. A nemzeti munkaszolgálat internátusa, 11. Humo-központ, 12. Petyanac csetnik-egységei, 13. Mihajlovics csetnik-egységei, katonai és félkatonai alakulatai, központi, nemzeti, kerületi, járási és közzségi bizottságai, ravnogorai bizottságai, JURAO, ZIROSz, női csetnik-szervezetei. 14. Koszovói szervezet, 15. Albán nemzeti bizottság, 16. Német Kulturbund, 17. Vajdaság területén még a következők: a) Magyar Nyilaskeresztes Párt, b) Magyar Megújulás Pártja (Imrédy), c) Turáni vadászok, d) DMKSz (Délvidéki magyar kulturszövetség), e) BMKSz (Bánáti magyar kulturszövetség), f) Magyarház (magyar gazdaságpolitikai szervezet). Astra román kulturpolitikai szervezet, román vasgárda, német gazdaságpolitikai szervezet, Hitlerjugend, Jugendheim, usztasa katonai alakulatok, domobré■ nők, usztasa szervezetek, a »független horvát állam« száborja, 18. Mohamedán milicia, 19. »Szkender bég« SS alakulat 20. »Kontrasi« visszavágó szervezet. (A választási törvény IV. szakaszának utolsó bekezdése kimondja, hogy nem vonják meg a választójogot azoktól, akik beigazolják, hogy csak kényszerből lettek fenti egyesületek tagjai, esetleg félrevezetésből, hogy a megszállóknak károkat okozhassanak, vagy azoktól, akik részt vettek a népfelszabadító harcokban, vagy tettekkel támogatták. A beográdi szakszervezetek határozata az állandóan emelkedő élelmiszerárakkal kapcsolatban A beográdi munkáskamara helyiségeiben a helyi szakszervezetek tanácsa összvezetőségi ülést hívott egybe. Napirenden egyéb kérdések mellett a munkások és alkalmazottak helyzetét vitatták meg az állandóan emelkedő élelmiszerárakkal kapcsolatban. Sirán Milán beszámolója és hosszas vita után több pontból álló javaslatot fogadtak el az értekezlet résztvevői. A határozat többek közt megállapítja, hogy az életre legfontosabb szükségleti cikkek árának állandó emelkedése a munkások és alkalmazottak reális bére komoly csökkenésének feltételeit teremti meg. Különösen a félkvalifikált, vagy egészen kvalifikálatlan munkásság helyzete súlyos. Ezen munkások jó része nincs abban a helyzetben, hogy alapvető életszükségleteit és családja legminimálisabb szükségleteit keresetéből fedezze. A munkások és alkalmazottak azon a nézeten vannak, hogy helyzetüket nem javíthatják meg a fennálló fizetésrendelet előírta bérek emelésével, mert ez csak a spekulánsok érdekeit szolgálná. Ezért javasolják, hogy a népkormányzat miawma mgp&mtmg, a tmimtoméé,élelmicikkek árát. A szakszervezetek mindenben segítséget nyújtanak a spekuláció és az árdrágítás megakadályozására. Az értekezlet leszögezte azt is, hogy az élelmiszerellátás szempontjából a spekuláció letörésében hatékonyan közreműködhetnek a különböző fogyasztási szövetkezetek. Ezen a téren nem történt meg minden a lehetőségek kihasználására. Nem nyíltak elégséges számbal, munkásétkezdék sem, amelyek szinté®1 az árszabályozó szerepét játszhatták. A határozati javaslat hangsúlyozza, hogy a munkásság helyzetének megjavítása elsősorban természetesen a termelési teljesítőképesség növelésétől, függée a termelési költségek csökkenítését,, valamint gazdasági életünk gyorsabb helyreállításától. Megállapítja többek között a határozati javaslat, hogy még mindig vannak önző, hanyag és lelkiis iimeretlen munkások, akik nem járulnal hozzá minden erejükkel az ország gaz*dasági életének ren■' ’ ’zásához. M$ pedig mindnyájunk tény közreműködése nélkül, elsősorban a munkások és alkalmazottak közreműködése nélkül ned lett*,#®, ahWJmmtaj