Magyar Szó, 1946. február (3. évfolyam, 26-50. szám)

1946-02-01 / 26. szám

ARA­­­DINAR Halál a fasizmusra I — Szabadság a népnek/ POST ARINA BLACEW* P COTCM8 A VAJDASÁGI NÉPFRONT NAPILAPJA III. évfolyam Noviszád, péntek, 1944 február­­ 26. szám Éljen­es alkotmányunk, népünk jövőjének alapköve Csütörtökön este életbe lépett az új alkotmány Az alkotmányozó nemzetgyűlés átalakult szövetségi nemzetgyűléssé A Jugoszláv Szövetségi Népköz­­társaság új alkotmánya életbe lépett. A dolgozó népek országának állam­életében új korszak kezdődik, to­vább folyik az építő munka azok­nak a vívmányoknak szilárd ala­pokra helyezésére és megvédelme­­zésére, amelyeket a népfelszabadító harcban kivívtak is megkezdődik az új alkotmányos élet, amely bizto­sítja a dolgozók számára azt a fej­lődést, ahogyan a dolgozók társa­dalmának fejlődnie .-kell. A szövetségi nemzetgyűlés két háza csütörtökön délután ült össze, hogy a külön üléseken elvben és részleteiben elfogadott alkotmányt együttesen is megszavazza és ki­hirdesse. Az ülésen résztvett Tito marsal is, aki 4.00 órakor érkezett meg az ülésterembe a kormány tag­jaival. Megérkezésekor hosszasan és lelkesen ünnepelték. A formasá­gok után Vidmar Joszip elnök fel­szólítására az előadók nevében Pi­­jade Mesa kezdte meg az alkotmány felolvasását szerb nyelven, majd Brkics Ivonko folytatta horvát és Brecely Marjan szlovén nyelven és az utolsó fejezeteket Malesevszki V­láda macedón nyelven olvasta fel. Zsurovics Szreten miniszter, a Nép­front képviselőklubja nevében indít­ványozta, hogy a nemzetgyű­lés nyil­vánítsa ki, hogy kihirdette és köz­hírré tette az alkotmányt. A kép­viselők ezt az indítványt felállva, hosszas ünnepléssel szavazták meg. A Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság alkotmánya ezzel életbe lé­pett, Csolakovics Rodolyub indítvá­nyozta ezután, hogy az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően a je­lenlegi alkotmányozó nemzetgyűlés mai összeállításában és teljes egé­szében alakuljon át szövetségi nem­zetgyűléssé. Ezt a rendelkezést is nagy lelkesedéssel megszavazták és ezzel az alkotmányozó nemzetgyű­lés, amely elvégezte feladatát és el­készítette az ország alkotmányát, a fejlődés alapkövét — megszűnt. He­lyét a Jugoszláv Szövetségi Nép­­köztársaság nemzetgyűlése foglalta el. Ebből az alkalomból Vidmár Jo­szip elnök nagyjelentőségű beszéd­ben méltatta a történelmi eseményt. A két ház együttes ülésének hatá­rozata értelmében az ülést felfüg­gesztették és a szövetségi nemzet­gyűlés első ülését este 6.30 órára hívták össze. Az ülés megkezdésekor ismét megjelent Tito marsal, akit szinte leírhatatlan lelkesedéssel ünnepeltek. Felolvasták a marsal levelét, amely­ben a maga és kormánya nevében beadta lemondását. A levél felolvasása után a nem­zetgyűlés tagjai felállva, éljenezve és tomboló lelkesedéssel ünnepelték Tito marsalt, akit ezzel is biztosí­tottak, a maguk és népeink ne­vében, teljes bizalmukról. Nyom­ban ezután dr. Neskovics Blagoje, Szerbia miniszterelnöke emelkedett szólásra, aki indítványozta: 1. Fo­gadják el a lemondást; 2. Bízza meg a nemzetgyűlés Tito marsall az uj kormány megalakításával és 3. A jelenlegi kormány végezze addig munkáját, amíg az uj kormány megalakul és annak kinevezése meg­történik. Az indítványt egyhangúlag elfogadták és ezzel a nemzetgyűlés ülése véget ért. Tito marsall távozásakor is hosz­­szasan és lelkesen ünnepelték a kép­viselők és azok a hatalmas töme­gek, amelyek a történelmi esemény alkalmából a nemzetgyűlés él­­ete előtt egybegyűltek. A vajdasági földreform második szakasza: a földosztás A földreform-törvény rendelkezé­sei alá eső birtokok kisajátítása u­­tán új feladatunk: a földek kiosz­­tása az agrárérdekelteknek Ez a munka az elsőnél nagyobb körülte­kintést és több gondosságot követel- Le kell vonni az első feladat azon tanulságait, amelyeket a második feladatnál felhasználhatunk A mun­ka első szakaszában elhangzott a jel­szó: dolgozzatok gyorsan és igazsá­gosan Ez a jelszó azt jelentette, mindjárt a munka kezdetén sőt már annak előkészítése során össze kell szedni minden rendelkezésre álló eszközt és minden felhasználható munkaerőt A szükséges kapcsolatok megteremtése, a konferenciák meg­tartása és a hasonló többi munka is az előkészületek közé tartozott Az igazságos munka viszont azt köve­telte, hogy alaposan tanulmányozzuk és igazságosan alkalmazzuk a törvényt és valamennyi azzal kapcso­latban kiadott utasítást. Ez semmi­esetre sem jelentette azt, hogy az egyes felmerülő esetekben mellőzni kell minden észszerűséget és a tör­vény betűinek rabjaként kell a ren­delkezéseket végrehajtani Ellenke­zőleg fel kell fogni a lényegét és aszerint dolgozni Ebben a munká­ban fontos szerepet játszottak az agrárérdekeltek gyűlései Ezek biz­tosították hogy a földreform tör­vény rendelkezései alól nem bújhat ki egyetlen nagybirtokos sem U­­gyancsak ezek biztosították, hogy a tárgyalások nem ügyvédi csavart­­esztséggel folynak le, hanem a tör­vény tolmácsolásánál az egészséges népi észjárás érvényesült­ A demokratikus népi törvény tel­jes megértésre talált a széles nép­rétegeknél Most tovább megyünk — követke­zik a földosztás Az agrárérdekeltek és a népi hatóságok eléggé nehéz és bonyolult kérdés előtt állnak, amely több öntudatot, fegyelmet és szerve­zőképességet követel mint az első feladat Nálunk Vajdaságban a föld­osztás nehezebb lesz mint más tag­államokban Erről kell itt beszélnünk Az eddigi eredmények, amelyek csaknem azonosak a kisajátítás vég­eredményeivel azt mutatják hogy a földalap az agrárérdekeltek túlnyo­mó többségét kielégíti Mégis fenn­áll a lehetőség hogy az érdekeltek egy része kielégítetlen marad Ezek arra kényszerülnek hogy más mun­kalehetőséget találjanak. A második probléma az, hogy a különböző helyeken eltérőek az ará­nyok a földalap és az agrárérd­ekel­­tek között így Például Noviszád város területén egy agrárérdekeltre 14 hold. Kiszácson viszont mindösz­­sze 1 hold föld jutna. Ez elkerülhe­tetlenül arra vezet, hogy az agrár­érdekeltek között átköltöztetéseket, úgynevezett belső telepítést hajtsa­nak végre- Gondos körültekintés kell az egyes személyek megítéléséhez: kinek adnak földet helyben és kit telepítenek át Természetes hogy az az agrárérdekelt, akit áttelepítenek, több földet kap, mint az, akit hely­ben elégítenek ki. Emellett az átte­lepített érdekeltnek egyéb kedvez­ményeket is nyújtanak átköltözteté­sével kapcsolatban Igyekezni fognak kiegyenlíteni az áttelepített érdekel­teket a külső kolonizáció telepeseivel, vagyis házat és nyolc hold szántó­földet kapnak Itt is alkalmazni kell az elsőségi sorrendről szóló kormány­rendeletet Az igazságos elosztás tekintetében rendkívül fontos, hogy a földkiosztás alkalmával pontosan megítéljék a föld minőségét Ehhez szükséges, hogy azok a szervek, akiknek felada­ta az értékelés, teljesen öntudato­sak legyenek és feladatuk tudatá­ban igazságérzettel rendelkezzenek. Szükséges, hogy a föld minőségét elbíráló bizottság tagjai, akik a gyengébb minőségű nagyobb terü­letek értékelését végzik kisebb terü­letű jobb minőségű földekre és akik összehasonlításokat tesznek a nö­vényzet, a szántóföldi­k és rétek, va­lamint a szőlők között, olyanok le­gyenek akik a Népfront legjobb szakértői, legodaadóbb hívei ifjú köz­társaágunknak és sem személyük­ben sem rokoni kapcsolatuk révén nem elfogultak és nem érdekeltek. Magától értetődik, hogy a szakértők közreműködése nélkülözhetetlen lesz Különleges problémát jelent Vaj­daságban a földreform végrehajtásá­nál az, hogy a külső telepítés nincs szigorúan elhatárolva a földreform­tól Még ma sem tudjuk véglegesen mely területeket szántak a külső te­lepítésre- Ezt az elhatárolást tisztáz­ni kell mert csak akkor kezdődhet meg a földosztás A belső telepítést nem tudják vég­rehajtani az agrárérdiekettek egysze­rű áttelepítésével egyik helyről a má­sikra hanem előreláthatóan új tele­peket is kell építeni Ennek végrehaj­tásához rendelkezésünkre állnak a szuboticai kerület nagy földterületei amelyeken egyelőre csupán szállások vannak Telepeket fognak építeni a Bánátban és Szerémségben is, ha ez szükséges lesz Az eddigi előirányza­tok szerint mintegy 16—20 új tele­pet kell kiépíteni Azok a szállások, amelyek már fennállanak a kedvező szárazföldi és vízi útvonalak megfe­lelő pontjain az alapját képezik az új telepeknek Abban az esetben, ha a szálláson nincs hely a telepítésre, megfelelő helyet választanak­ az ér­dekelt terület egészséges részén és kedvező útvonalán Ennél a munkánál el kell dönteni a régi telep kérdését is: vájjon a ré­gi telep megmaradjon-e, vagy azt lerombolják tekintettel az odatarto­zó földek jövedelmezőségére Ezt csak nagy változások, egész birto­kok átcsoportosítása és a birtoko­sok áttelepítése révén lehet megol­dani Az élő és holt felszerelés nehéz­ségei sem jelentéktelenek Az egész leltárt amit elkobzással és kisajátí­tással szedtek össze az egységes a­­lapból osztják szét A föld kiosztá­sánál azonban gondolni kell a meg­művelésre is és a földet úgy kell ki­osztani, csoportosítani, hogy a lel­tárt együttesen használhassák fel Ez­zel csak a leltár felhasználására és nem a földművesek munkaközös­ségére gondolunk. A földművesek munkaközösségei, amelyekre törekedni kell a szövetke­zetek magasabb rendű fajtái A szö­­vetségi telepítési és földreform tör­vény 23. szakasza ezt lehetővé teszi ott azonban, ahol nem áll fenn a lehetősége a földműves mun­kaszövetkezetek, vagyis a ki­mondottan szövetkezetek szer­vezésének, ott szükséges volna olyan szövetkezeteket alakítani, amelyeknek célja a föld közös megművelése, az igásállatok, traktorok és egyéb eszközök belterjesebb kihasználása. A földműves munkaszövetkezetek kérdését a reális lehetőségeken ke­resztül kell vizsgálni és ezt a fel­szerelést kell tekintetbe venni a­­mellyel ma rendelkezünk­ A föld­műves munkaszövetkezetekkel sem­miesetre sem szabad elébevágni a tényleges lehetőségeknek Ha azt a­­karjuk, hogy a föld idejében és jól legyen megművelve már a földosz­tás kezdetén el kell végezni a feltárt állatok, traktorok és egyebek olyan csoportosítását hogy mindenütt rend­ben dolgozhassanak Az idő rövidsége az egyik oka an­nak, hogy a munka megszervezését egészen tökéletesen kell elvégezni. Az előzetes munkaszakaszból szerzett tapasztalatokat fel kell használni. Felsőbb néphatósá­­gaink minden lehetőt megtesz­nek, hogy a földosztás idejében és igazságosan történjék Helyi népbizottságaink, valamint az agrárérdekeltek öntudatosságától és fegyelmezettségétől végül mind­annyiunk feltalálókészségétől függ megkezdik-e a földművesek március elején a szántást saját földjeiken Gvozdenac­­. Haza csifi van, a­mi fog van Tito marsalunknak a csehszlovák újságírók előtt a kisebbségekkel kap­csolatban tett nyilatkozata ezt mond­ja rólunk is. jugoszláviai magyarok­ról: „Az új Jugoszlávia soha sem fogja megengedni, hogy olyan ki­sebbség éljen határai között, amely az országot nem tekinti hazájának.“ A magyarországi szlávok több he­lyen hangoztatták azon bizottság e­­lőtt, amelyet a magyar közoktatás­­ügyi miniszter vezetett a kisebbségi sérelmek kivizsgálására, hogy jó pol­gárai akarnak lenni Magyarország­nak, de ne tiltsák meg nekik, hogy szeressék hazájukat, Jugoszláviát és Tito marsall. Két állásfoglalásról van itt szó, a­­melyek látszólag ellentmondók­ A jugoszláviai magyarnak hazája Ju­goszlávia, a magyarországi szerbek nem tekintik Magyarországot hazá­juknak A felületes szemlélőnek meg­akad ezen a szeme és nem érti miért nem kell a két kisebbségnek egyfor­ma állást foglalnia Ennek pedig e­­gész egyszerű a magyarázata Milyen alapon hazája a vajdasági magyaroknak Jugoszlávia? Jugoszlávia az itt élő magyaroknak hazájává vált: jogokban, szabadság­ban, jogegyenlőségben Mi különböz­teti meg jogban az ország bármely nemzetiségű polgárától a magyart, akinek polgárjogait és nemzetiségi jogait biztosítja az alkotmány és a népuralom? A dolgozó magyar nép otthon érzi magát: munkáját ugyan­úgy megbecsülik (a noviszádi híd­­építő rohammunkások között ma­gyarok is kaptak munkaérdemrendet és jutalmat) Földet kap a magyar földtelen­ iskolát a magyar diák, sajtót, kultúregyesületet a magyar­ság A szabadság és népjogok te­szik Jugoszláviát az itt élő magyar­ság hazájává, ugyanúgy mint akár a szerbeknek és horvátoknak is Az új Jugoszlávia mindent megtesz, hogy a dolgozó nép hazája legyen s ezért a becsületes dolgozó magyarnak nincs semmi keresnivalója a határon túl A haza ott van, ahol jog van! Persze nem hazája annak, aki mást akar! Akinek a népuralom nem kell, akinek az országépítő munkához nem fűlik a foga, akinek igen ért­hető okokból nem tetszik a földre­form akinek nincs innyére a népek jogegyenlősége (jó volna megint szerb üzlet, zsidóföld) annak ez nem hazája Nem hazája az ilyen ma­gyarnak, de az ilyen szerbnek, hor­­vátnak sem Mert a szerb és horvát reakciónak is még haza kellene! Föld­birtokosoknak, cseléd és munkás­­nyuzóknak, ingyenélőknek és fekete bőrzéseknek ez nem haza, ezeknek jobban megfelel — akármilyen nem­zetiségű — az olyan ország, ahol nincs következetes és teljes népura­lom, ahol a földreform nem olyan radikális, ahol a népbíróság nem o­­lyan szigorú, egyszóval ahol a za­varosban lehet halászni. Az ilyenek számára nem haza a mi hazánk és éreztetni is fogjuk velük, hogy a mi hazánkban számukra nem terem jog. „Kisebbségeinknek teljes nemzeti­ségi szabadságot adunk, de nem a­­dunk semmilyen jogot a soraikban élő fasisztáknak, népellenes és irre­denta elemeknek!“ — mondta Petro­­vics Nikola miniszter. Milyen alapon kívánhatja a mai Magyarország, hogy a szlávok hazá­juknak tekintsék? Mit tett azért a hivatalos Magyar­­ország, hogy hazájukká váljon? Is­kolát nem ad gyermekeiknek, demo­kratikus szervezeteiket betiltják, a­­nyanyelvük használatát korlátozza és megcsúfolja — ezenkívül polgári jogaikban is megrövidíti a szláv la­kosságot. Aki nemzetiségi jogokra hivatkozik, azt kizsuppolással fenye­getik, annak azt mondták: eredj ha­za! Jugoszláviában nem mondják an­nak, aki munkát, földet, iskolát kér, menj haza, mert a magyarnak is ott­hona és hazája ez a föld Ott napi­renden van a fenyegetés, üldözés. Ezt megállapította Keresztúri Dezső magyar közoktatásügyi miniszter bi­zottsága. A magyarországi szláviak­nak Magyarország nem hazája. Cso­­dálnivaló-e, ha a magyarországi szláv lakosság úgy tekint a demo­kratikus Jugoszláviára, mint hazájá­ra? Csodálnivaló-e ha vágyódik ide, ahol mindenki egyenjogú polgár? Ha megvolna minden joga, ha e­­gyenjogú polgára volna Magyar­o­r­­szágnak, ha nemzetisége megbecsült, anyanyelvének használata szabad, is­kolázása, népi kultúrája biztosított volna, mint nekünk magyaroknak Jugoszláviában — nem tekintené-e minden fölszólitás nélkül hazájának? így azonban honvágyat érez — nem is annyira Jugoszlávia — mint in­kább a szabadság és népjogok ha­zája iránt. Ezért tekint vágyódással a határon túl! Hoba csak ott van, ahol jog van. De tovább megyünk: nemcsak a szlávok tekintenek Jugoszláviára vá­gyódással Irigységgel tekint a sza­badság és népjogok országára még a magyarországi dolgozó is­ Irigy­séggel tekint erre az országra, ahol a dolgozó nép az ur mert megtisz­tította országát uraitól mert a ha­talom teljesen a nép kezében van. (Folytatás a második oldalon)

Next