Magyar Szó, 1946. február (3. évfolyam, 26-50. szám)
1946-02-28 / 50. szám
II. 28. A Magyar Szó A rohammunka fogalma és a ro. ■vámmunkás jelző használata eddig e Ote zavart és félreértést okozott iparunkban. Közvetlenül a felszabadulás után rohammunkának neveztünk minden túlórázását, önkéntes munkát, rohammunkásoknak pedig azokat, akik szabadidejüket feláldozva dolgoztak a hadseregért, a közért. Később, a termelési viszonyok rendeződése folyamán roham,munkásnak számított az a dolgozó, akinek valamilyen úton,módon sikerült túllépnie a megállapított normát, vagy pedig egyszerre rendkívüli termelési eredményt mutatott fel, tekintet nélkül arra, hogy később tartotta-e ezt vagy sem. Ilyen körülmények között a rohammunkás-jelző használata mindennapivá vált, sőt egyesek túlzásaikkal teljesen eltorzították ezt a valóban megtisztelő és a közösség elismerését kifejező címet. A rohammunkás-fogalom tisztázása különösen most vált szükségessé, amikor az ország összes üzemei versenyben termelnek, rendkívüli termelési eredmények mutatkoztak, munkásfeltalálók válnak ki a dolgozók tömegeiből és mindig tempósabban haladnak a gazdaság teljes megszilárdítása útján. A rohammunkások és a munkásfeltalálók helyes elbírálása céljából mindenekelőtt fel kell állítanunk a normákat. Ezek a normák majd alapul szolgálnak, amelyekből kiindulva megállapíthatjuk a termelési eredmények valódi értékét, megjutornázhatjuk a legjobb dolgozókat. Rohammunkás lehet az a dolgozó nő vagy férfi, aki a verseny megmegkezdésétől számítva legalább három hónapig egyfolytában túllépi a munkanormát és a termelési tervet Ezt az eredményt rendes munkaideje alatt éri el és gyors munkája nem megy az előállított termék minőségének rovására. A rohammunkásnak ennél többet kell adnia: a mennyiség növelése mellett a legjobb minőségű árut kell termelnie. Nem tekinthető rohammunkásnak aki a verseny első három hónapjában állandóan túllépi az átlagot, a további három hónapban azonban tartja a normát (tekintet nélkül, hogy a verseny folyamán megváltoztattá--e vagy sem). Ezek szerint rohammunkás az lehet, aki állandóan és következetesen halad az általa termelt áruk mennyiségi növelése és minőségi javítása felé, fegyelmezettségével például szolgál a többi dolgozóknak is. A rohammunkás egyszer sem késhet, s engedély nélkül sohasem hagyhatja el munkahelyét A rohammunkás címét az üzem vezetősége csakis az illetékes szakcsoport javaslatára adhatja a legjobb munkásoknak. Az üzemi szakcsoport vezetősége levelet intéz az üzem vezetőségéhez, amelyben feltüntetik: a) mennyivel lépte túl az illető rohammunás a normát, és b) miért kérik rohammunkássá való nyilvánítását. Az üzemi vezetőség a szűkcsoporttal látható helyen kifüggeszti az üzemben a hirdetményt, amelylyel rohammunkásnak nyilvánítanak valakit. Ezen a hirdetményen pontosan fel kell tüntetni a rohammunkások nevét, valamint azt, hogy miért nyilvánították őket rohammunkásoknak. A rohammunka,sokat jutalmazni is kell önfeláldozásukért és felmutatott eredményükért. Nevük és képük közlésével népszerűsíteni kell őket a dolgozók között. A textilanyag, lábbeli és egyéb áruk kiutalásoknál a rohammunkásokat előnyben kell részesíteni. A rohammunkásoknak aktívan részt kell venniök a társadalmi megmozdulásokban is, őket kell beválasztani a szakszervezeti vezetőségekbe, a bérmegállapító bizottságokba, a küldöttségekbe stb. Az újjáépítés nagy munkalendülete nemcsak rohammunkásokat adott a társadalomnak, az egyszerű dolgozókat is gondolkodásra ösztönzi, keresik az új és jobb munkamódszereket, s ha fáradozásuk eredménnyel jár, munkásfeltalálók lesznek. A szerszám, a nyersanyag és az egyéb hiányok gátolják a gazdasági erők teljes kibontakozását, ezért munkásaink versenyezve dolgoznak, hogy rendkívüli termelési eredményeikkel és leleményességükkel elősegítsék a helyzet mielőbbi javulását. A munkások gépalkatrészeket dolgoznak ki, amelyeket azelőtt külföldről szereztünk be, tökéletesítik szerszámaikat, hogy könnyebben és gyorsabban végezzék munkájukat. A munkásfeltaláló gépe vagy szerszáma nem minden esetben hat közvetlenül a termelés növelésére. Sokszor egy-egy találmány, vagy a gép tökéletesítése nem nagyon érezteti hatását az illető üzemben, lehetővé teheti azonban, hogy a dolgozók tízezrei jussanak hozzá olyan termelési eszközhöz, amelylyel növelhetik a termelést és a munkanormát. Néha a látszólag egyszerű találmány vagy tökéletesítés lehetővé teszi valamely gazdasági ág hirtelen fellendülését Természetesen, a feltalálónak, ugyanúgy mint a rohammunkásnak adandóan arra kell törekednie, hogy tökéletesítse saját találmángát, és növelje szakképzettségét. Munkásaink technikai találmányainak eddig nem kölcsönöztünk kellő jelentőséget. A találmányok legtöbb esetben kihasználatlanok maradtak, az illető üzemben hasznosították a termelésben, bár a találmányok tulajdonképpeni jelentősége abban áll, hogy elősegítik az egész gazdaság haladását. Ezek szerint a munkástalálmányokat egész iparágak fejlesztésére kell hasznosítanunk. A textilmunkásoi és a bányászok példája bizonyítja legjobban a találmányok továbbadásának szükségességét A Mosztár környéki szénbányászok például még ma is a nehezen használható kézi fúrógépekkel dolgoznak, mert az egyik vrdniki bányászmunkás által konstruált villanyos fúrógépet még nem ismerhették meg. A zemuni állami textilgyárban szintén egy hiányzó termelési eszközt állított elő az egyik feltaláló, az üzem vezetősége azonban nem juttatta el a többi gyárakhoz, úgy, hogy még ma is sok helyen kezdetleges módon végzik a munkát. Még számos ilyen példa van, amelyből láthatjuk, hogy eddig nem alkalmaztuk kellőképpen a dolgozók találmányait. Minden üzemben, vállalatban és bányában, ahol rohammunkások vannak a szakcsoport vezetőségének nyilvántartást kell vezetnie, a rohammunkások neve mellett fel kell tüntetni miért kapták a megtisztelő címet. A rohammunkásaik nyilvántartása szükséges mert máskülönben nem lehetne megállapítani mikor nyilvánítottak valakit rohammunkásnak, »örökös roham, munkások« lennének üzemeinkben, akik a babérokon ülve esetleg egész életükön át dicsőséggel lennének övezve, mert egyszer túllépték a termelési átlagot. A pontos nyilvántartással állandóan ellenőrizhetjük rohammunkásaink haladását. Mert rohammunkásnak nem nevezhetjük azt, aki csak egy bizonyos időszakban szorgalmasabbnak mutatkozik mint többi társai. A szakcsoport nyilvántartása mert könnyíti majd a rohammunkások megjutalmazását, különböző segélyek kiutalását, az ingyenes üdültetést, iskoláztatást stb. Ugyancsak nyilvántartást kell vezetnünk a munkásfeltalálókról és találmányaikról. Meg kell állapítani a találmány értékét, illetve, hogy alkalmazásával hány százalékkal javítottuk fel és könnyítettük meg a termelést,mennyi idő, nyers, és hajtóanyag-megtakarítást értünk el és mennyivel növekedett a termelés). A nyilvántartással megvalósíthatjuk a találmányok tervszerű kihasználást az összes iparágakban. A feltalálókat a találmány értéke szerint kell jutalmazni és ugyanakkor lehetővé kell tenni nekik, hogy továbbképezzék magukat A rohammunkások és a munkát, feltalálók leginkább a munkaversenyben bontják ki sikotó képességeiket. Ezért is szükséges, hogy az elért eredményeket gazságosan bíráljuk el. A munkaversenyből több rohammunkás és munkásfeltaláló kerül ki, akiket érdemük szerint kell megjutalmazni és kitüntetni. Ki lehet rohammunkád Hogyan bíráljuk el a rohammunkásokat és a munkásfeltalálókat MIJAVEC EMILIJA, a noviszádi Raletics textilgyár munkásnője 36 százalékkal túlszárnyalta a normát Bevezetik a normát és az aktord-munkát Vajdaság élelmezésipari üzemeiben Az élő Intézés ipari munkások konferenciája Az élelmezésipari munkások és alkalmazottak országos szövetségének vajdasági titkársága február 24- én értekezletet tartott a noviszádi Munkásotthon helyiségeiben. Az értekezleten megjelentek a vajdasági élelmezésipari központok képviselői és megtárgyalták az összes időszerű kérdéseket, amelyek Vajdaság élelmezésipari munkásait érdeklik. Az egybegyűltek megválasztották a tartományi titkárság végrehajtóbizottságát, amelyben képviselve vannak a főbb ipari központok. Elnök lett Dosztán István, alelnök Banyac Jovan, titkár Larkin Szteván, pénztárnok Válai Imre, tagok Nikolics Melánia és Rákics Dusán. Az értekezleten határozati javaslatot hoztak, amelyben a többek között felhívják a titkárság kebelébe tartozó összes szervezeteket, hogy az üzemekben állítsák fel a normát, vezessék be az akkord munkát és teljes erőkifejtéssel vegyenek részt a munkaversenyben. Mindez azért szükséges, hogy az élelmezésipari munkások termékeikkel elláthassák az egész ország, elsősorban a lerombolt vidékek lakosságát. Az élelmezésipari munkások képviselői értekezletükről üdvözlő táviratot küldtek Tito marsalnak és a szakservezti szövetség főbizottságának. Ngirntiaversenyben a moli „Szamek-malom munkásai Amunkaversenyben résztvesznek élelmezésiparunk fontos üzemei, a malmok. A malmok termelési eredményei a munka különlegességétől fogva csak most bontakozik ki A ’a Szamek-féle malom munkásai a május elsejei munkaverseny keretében jó termelési eredményeket értek el. A munkások eddig óránként 300 kg. árpát hántoltak meg. Matács Jóco üzemvezető nemrégem új csöveket és keféket szerelt a gépekre, úgyhogy most 380 kg.-ra növekedett az árpahántolás óránkénti technikai normája. A búzaörlés óránkénti normáját is 420-ról 460 kg.-ra emelték, míg a kukorica átlagőrlése 400 kg.-ról 430- ra szökkent. A malom 'dolgozói az elmúlt 15 nap alatt 119 métermázsá''-' őröltek többet az előírtnál. A termelés' fokozatos növelése mellett a munkások élénk kulturális életet folytat- Hogyan kezdődött a Sztahanov-izgalom a Szovjetuniót! A Sztahanov-mozgalom megindítója, Alexej Grigorijevics Sztahanov a szénfejtés technikai normájának sokszoros túlszárnyalásával világrekordot állított fel A rekord elérése után Sztahanovot mindenfelől érték a rosszindulatú támadások. „Hogy ügyét előre vihesse, védekeznie kellett nemcsak a vezetőség egyes hivatalnokai, hanem egyes munkások ellen is, akik kinevették és „újításai“ miatt hajszát rendeztek ellene“ (Sztálin) A Sztahanovizmus azonban futótűzként terjedt az egész országban. Az alábbiakban Sztahhanov „Életem“ című könyvének egyik érdekes fejezetét közöljük, amelyben leírja rekordja közvetlen hatását a bányában és a szovjet bánya bizottság gondoskodását a rohammunkásról. II. REKORD UTÁN Rekordom híre gyorsan terjedt a faluban. Az áskálódok agyrémnek nyilvánították rekordomat, többen nem hittek benne 14 tonnáról egyszerre 102 tonnára szökkeni. „Ez több mint t1 vagon. El lehet-e hinni, hogy az ember egy váltás alatt enynyi szenet lefejtene“ — beszélték a városban. A tapasztalt munkások azonban elfogadták sikerem „titkát“. Amikor megjelentem a gyülekező helyen a bányászok lelkesen üdvözöltek, férfiasan szorongatták kezemet, virágot adtak, velem együtt örültek. Gyukanov Miron üdvözölt az elsők között. Arca ragyogott az örömtől és állandóan ismételgette: „Nagyszerű legény vagy te Alekszej... jó kiinduló pontot teremtettél... Megszilárdítom majd rekordodat.“ Százkét tonna szén! Lelkesedett Gyukánov, — én többet adok! Ignyatevics Nikolaj, készítsék elő a szenet— fordult Masurovhoz. Pozdnyakov ifjúmunkás vezetőjéhez szaladt és követelte, hogy rögtön engedje le a „rekordra“. Mindenki rekordot akart sejteni. Tkacsenkó, Jarulin, Erskov, Koncedalov, Bezrodnij, Szuhyagovszkij ugyancsak követelték, hogy engedjék meg nekik a rekordért való munkát. Amint elhagytam a tárnát, a helyi bányászbizottság ülést tartott, amelyen csak egy kérdést tárgyaltak: „Alekszej Grigorijevics Sztahanov szénfejtő munkájának termékhozama.“ „Úgy véljük, hogy Sztahanov augusztus 30 és 31-e közötti éjjelen 6 órai munka alatt 102 tonna szenet lefejtve a bontókalapáccsal való szénfejtés világrekordját állította fel.“ A helyi bányász-bizottság plénuma kiemeli Sztahanov elvtárs óriási érdemeit az elért rekordért és úgy véli, hogy ezt a rekordot annak köszönheti, hogy uralja a technikát, hogy sikerült megnyergelnie a technikát. A plénum elismeri Musurev és Gyukanov osztályvezetők érdemeit, akik olyan hősöket neveltek, mint Sztahanov, akik a termelési teljesítést az új hősök nevelésével hozták összhangba és mindenkinek lehetőséget nyújtottak, hogy kiemelkedjék a többiek közül. Rendkívüli politikai jelentőséget tulajdonítva a 102 tonnás rekordnak, amit Sztahanov elvtárs bontókalapácsal ért el, a bányászbizottság plénuma úgy véli, hogy ez a Sztálin elvtárs által kitűzött feladatok megvalósításának útja, az itt, amely biztosítja az évi termelési terv időre való végrehajtását. A bányászbizottság plénuma a következőket rendeli el: 1. Sztahanov elvtárs nevét fel kell jegyezni a bánya legjobb munkásainak táblájára, 2. Havi fizetését kitevő jutalmat kell neki kiutalni, 3. Szeptember 3-ig a technikai semélyzet részére tartalékolt épületekből lakást kell kiutalni Sztahanov elvtárs részére, telefont bevezetni a lakásba, lovakat kell kijelölni személyi használatára; 4. Fel kell kérni a bánya vezetőségét, rendelje el az igazgatónak, hogy a bánya terhére Sztahanov elvtárs lakását lássa el a szükséges bútorzattal és ágyneművel; 5. Fel kell kérni a „Május elsejei“ bányászbizottságot és a bányászok főbizottságát, hogy Sztahajlovnak hagyjon jóvá egy heti üdülést. 6. Szeptember elsejétől a klubban Sztahanov és felesége részére az összes mozi és szinielőadásokra, valamint a különböző rendezményekre két állandó helyet kell biztosítani. 7. Szeptember 10-én Sztahanov új lakásán esti összejövetelt kell rendezni, amelyen Sztahanovot a bánya legjobb emberei és mesterei, úgymint Grisin, Szviridov, Marusko és Izotov, soraiba iktatják. 8 A technikát uraló festők között versenyt kell hirdetni a legjobb bontókalapácsos mester címéért. Javasolni kell az összes osztályoknak és szervezeteknek, hogy legkésőbb szeptember 2-áig felváltva kíséreljék meg Sztahanov ph. társ rekordjának elérését. Szeptember 3-án össze kell hívni a festők rendkívüli gyűlését, amelyen Sztahanov elvtárs beszámolót tart, hogy hogyan lett a bontókalapáccsal való magas technikai munka irányítója és hogyan állította fő segítségére a termékhozam világrekordját. A versenyt ki keli terjeszteni az összes osztályokon a legjobb szénfejtő címéért. A bányászbizottság plénuma szükségesnek tartja, hogy figyelmeztesse mindazokat, akik becsmérlik Sztahanov elvtársat és rekordját, mintha az véletlen, elképzelt volna. Ezeket a bizotság a legvisszataszítóbb ellenségeknek nyilvánítja, akik a bánya legjobb embere ellen lépnek fel, hazánk ellen, olyan emberek ellen, akik önfeláldozóan dolgoznak, hogy megvalósítsák pártunk vezetője Sztálin elvtárs által kitűzött feladatokat. A párt bizottsága bízik abban, hogy Sztahanov elvtárs után újabb hősök jelennek meg, akiket szervezetünk örömmel és büszkeséggel fogad, mint olyan embereket, akik becsületes munkájukkal valósítják meg Sztálin által kitűzött feladatokat«. Nehéz lenne leírni a gyűléshelyen összejött bányászok hangulatát ebben a pillanatban. Egyesek a lelkesei estől mámorosan kérték, hogy rögtön engedjék pízet a rekordra, a Többiek pedig hangosan követelték, hogy mondjam el, miképpen fejtettem le 102 tonna szenet. Ezután csend lett a gyűléshelyen. Elmondottam, hogyan készülőtttünk a rekordra és hogyan szerveztük meg a munkát. Beszédem végén így szóltam: — Nincs sie minden titok abban, hogy 102 tonna szenet termeltem ki. Ennyit termelhet minden tapasztalt fejtő, aki uralja munkája technikáját és előzőleg elvégzik a munka beosztását, a ezzel lehetőséget adnak neki hogy az egész váltás alatt bontókalapácsával dolgozzon. — Úgy van! Úgy van! — hallatszott az mindenfelől. Még nagyobb lett a lelkesedés, amikor utánam kiléptek az ácsok, osztályom vezetője és a levezetők. A repülőgyűlést a sziréna hangja szakította félbe, jelezve, hogy új váltásnak kell leszállnia a tárnába. A gyűlés után hozzám csatlak© zott a »Kadijevszki proleter“ című lap képviselője. Részletesen kérdezősködött rekordomról. Másnap »Sztahanov fejtő rekordja — 102 tonna szén egy váltás alatt« című cikk jelent meg a lapban. Szeptember 1-én, amikor az ifjúság a nemzetközi ifjúsági napot ünnepelte, a gyűléseken és az ünnepi összejöveteleken — mindenhol a rekordról beszéltek. Az ifjakat nagyom bántotta, hogy nem ők érték el a rekordot. Koncedalov Mitrn ifjú, egyike a legjobb bontókalapá, esős mestereknek, leginkább óhajtotta, hogy megdöntse rekordomul — Mi az hogy lemaradnak az ifjak! Engedjetek engem a tárna, hal izgatottan kérte Koncedalov a bánya vezetőségét. Úgy hallottam hogy Obrezanov ifjú a kórházból szökött meg, ahol vakbelét kellett kivetetnie. Eljött a helyi bányász bizottságba és kérte teremtsék meg a rekord fejtéshez szükséges feltételeket. Obrezanovot alig tudták rávenni, hogy visszatérjen a kórházba és később, miután megoperálták jelentkezzen a rekordra. A munkások óhaja, hogy elérjék a rekordot meglepte társánk vezetőit. A kezdetben nem találták fel magukat, s nem tudták gyorskézre hogyan szervezzék meg a munkát a tárnában. Ezzel is magyarázható, hogy már szeptember 3-án a széntermelés világrekordja megdöntötte rekordomat nak az üzemben. Szerb és magyar nyelvű faliújságot adnak ki, értekezleteket tartanak, ami elősegíti a munkások öntudatosítását. A Szamok-féle malom továbbra igyekszik növelni termelését, hogy jó eredményekkel kerüljön ki a munkaversenyből. V. X 8